Kedden tárgyalták a Fővárosi Törvényszéken a Football Leaks mögött álló hekker, Rui Pinto átadásának – az EU országai közötti kiadatásának – ügyét a portugál hatóságok számára. A tárgyalás elején az ügyész elmondta, hogy a Fővárosi Ügyészség kezdeményezi a portugál nemzetiségű vádlott átadási letartóztatását, és az elfogásakor lefoglalt tárgyait is átadnák a portugál hatóságoknak.

Az ügyész tájékoztatásából kiderült, hogy a vádlott ellen a portugál központi nyomozó hivatal 2019. január 15-én európai elfogatóparancsot, majd 2019 február 14-én módosított elfogatóparancsot adott ki, zsarolás és számítógépes bűncselekmények miatt, amelyeket a gyanúsított még 2015 folyamán követett el. A kiszabható büntetés felső határa ezekre 10 év. A portugál hatóságok emellett kérték a bizonyítékként felhasználható valamennyi árucikk, elektronikus eszköz lefoglalását és átadását.

A portugálok titoktartás megsértése, bizalmas információk megosztása, jogi személy rágalmazása és zsarolás miatt adták ki az elfogatóparancsot Pinto ellen, összesen hat tételben sorolva a bűncselekményeket, amivel gyanúsítják. Például, hogy üzleti leveleket, jegyzőkönyveket, megállapodásokat és egyéb iratokat hozott nyilvánosságra több felületen is az interneten, főként a Football Leaks oldalon.

Az információkat a Sporting CP levelezőrendszerének feltörésével, illetve a Doyen Sport számítógépes rendszerébe behatolva szerezte. Emellett a vád szerint a Doyen Sport ellen zsarolási kísérletre is sor került, a cég egy tisztviselőjével találkozott egy autópálya melletti benzinkútnál Lisszabon környékén, 500 ezer és 1 millió euró összeget nevezve meg, amennyiért nem hozná nyilvánosságra a megszerzett adatokat.

Pinto válaszában elmondta, hogy belátása szerint nem követett el bűncselekményt, és anyagi ellenszolgáltatást sem kapott soha a tevékenységéért. Ő a megszerzett információk nyilvánosságra hozásával csak rá akarta ébreszteni az európai hatóságokat, hogy milyen törvénytelenségek és milyen üzleti közeg veszi körül ma a labdarúgást. Majd kifejtette, hogy nem lenne része tisztességes eljárásban Portugáliában, mivel a hatóságok már korábban többször is, illetve a jelenleg zajló, a Benficát és Sporting CP-t érintő botrány kapcsán is bizonyították elfogultságukat. Ezekben az ügyekben a hatóságok nem folytatnak eljárást, nem nyomoznak, nem vizsgálják a bizonyítékokat, ahogy a Doyen Sport elleni, általa feltárt bizonyítékokat sem vették figyelembe.

Elmondta továbbá, hogy az elérhetőségei megvoltak a portugál hatóságoknak, mégsem keresték soha, miközben több európai ország bűnöldöző szerve vagy adóhatósága is felvette vele a kapcsolatot az általa feltárt ügyekkel kapcsolatban, a francia hatóságok pedig védett tanúként is meghallgatták már egy ügyben.

Pinto szerint átadása esetén a biztonsága is veszélybe kerülne.

A portugál hatóságoknak az az érdekük, hogy közvetve vagy közvetlenül valami történjen velem. Kérem a bíróságot, hogy ezt mérlegelje. Ez élet és halál kérdése, ne adjon ki Portugáliának.

– mondta a bíróságnak.

Pinto ügyvéde szerint egy új körülmény merült fel, amely meglátása szerint teljesen egyértelműen azt jelenti, hogy védencét nem lehet átadni Portugáliának. Mégpedig azért nem, mert szerinte a portugálok elkövettek egy hibát az eljárás során. Nevezetesen, hogy a január 15-i európai elfogatóparanccsal együtt nem adták ki a nemzeti elfogatóparancsot is. A hibájukat csak február 14-én, tehát Pinto elfogása után vették észre, és utólag “toldozták-foldozták” bele a szövegbe a hiányzó nemzeti elfogatóparancsot. Az ügyvéd egy Magyarország és Románia közötti kiadatási ügyre hivatkozott precedensként.

A lefoglalt személyes tárgyak átadását szintén több okból is aggályosnak találta az ügyvéd, például mert a rajtuk lévő adatok minimális része kötődik azokhoz az ügyekhez, amikkel a portugál hatóságok az elfogatásának szükségességét indokolták.

Illetve az ügyvéd állítása szerint jelenleg 10-15 ország bűnüldözői, adóhivatali könyörögnek ezekért az esetenként súlyos szabálytalanságokról, törvénysértésekről tanúskodó adatokért, amik alapján már most is jelentős eljárások indultak több európai országban. Illetve több ország ügyészsége már hivatalosan is írt a magyar ügyészségnek az ügyben.

A bíró szerint az elfogatás körülményei törvényesek voltak, mert az adatok megfelelő módon rögzítve voltak a schengeni adatbázisban, míg a belföldi elfogatóparancs hiányára a magyar Igazságügyi Minisztérium még időben felhívta a portugál hatóságok figyelmét, így a keddi tárgyaláson már rendelkeztek szabályszerű irattal, ezért a bíróság jogosult eljárni az ügyben.

Ami a gyanúsított tisztességes eljáráshoz való jogának esetleges sérülését illeti, a bíró elmondta, hogy az átadási eljárás során minden EU-s országban feltételezni kell a kölcsönös bizalom és elismerés elve alapján, hogy érvényesülni fognak a szükséges jogok és előírások az eljárás során.

Az ítélet indoklásban elhangzott még, hogy arra hivatkozni, hogy egy uniós tagállamban nem várható tisztességes eljárás, csak abban a rendkívüli esetben lehet, ha tényekkel tudnak rámutatni, hogy egy EU-s tagállam következetesen megsértette ezeket az alapelveket.

Bár az ügy nagy nyilvánosságot kapott, a bíróság rendelkezésére álló információk alapján nem lehet kimondani, hogy Pinto átadása az életét vagy testi épségét biztosan veszélyeztetné abban az országban, amelynek egyébként az állampolgára.

A védő az ítélet ismeretében fellebbezett a bíróság döntése ellen, így az ügy másodfokon folytatódik tovább. Pinto a tárgyalást követően elmondta, hogy csalódott a bíróság döntése miatt, de bízik benne, hogy másodfokon meghallgatják az érveiket. Ügyvédje szintén azt hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a kifogásaik jelentős részét az indokok ismertetése nélkül hagyta figyelmen kívül a bíróság.