Voltak a magyar futballban olyan időszakok, amikor Németországban, Belgiumban, Izraelben, Cipruson volt a legtöbb légiós. 2019 márciusban az Egyesült Államok a legnagyobb felvevőpiac, három klub alkalmazásában öt magyar játékos van. Felkerestük őket Amerikában. I. rész.
A Kansas az előző szezonban a legjobb négyig jutott, a Portland állította meg, ami az Atlanta ellen elveszítette a bajnoki döntőt.
Az amerikai csapatok ha össze is vásároltak eddig nagy sztárokat, a bajnoki döntőben sem Kaká vagy Pirlo, sem Ibrahimovics vagy épp Rooney nem volt érdekelt eddig. Sőt, az Orlandóból visszavonult Kaká még a playoffban sem vehetett részt.
Hogy három magyar is van Vermes keze alatt, az egyfelől öröm, mert ő hisz bennük, látja, mit lehet kihozni belőlük. Másrészt a magyar válogatott is jól járhat, ha folyamatosan bizalmat ad nekik, noha a hazautazás nyilván bonyolultabb, mintha a kontinensen lennének.
A kisebb magyar kolónia miatt valahogy mi is szurkolóvá válunk, ahogy annak idején a Cottbus szereplése sem volt teljesen közömbös, hiszen Sebők és Mátyus mellett Miriuta és Vincze Ottó is a klubnál volt. Nagyjából ők is voltak az utolsó légiósok 2002 táján, akik egyszerre legalább hárman segítettek egy külföldi csapatot.
A szezon előtt Vermes abban bízott, hogy Németh Krisztiánt centerbe teszi, azzal a csapat eredményesebb lesz. Pár éve, amikor már együtt dolgoztak, Dwyer volt a kilences pozícióban, aki akkoriban pazar teljesítményt nyújtott, ezért Némethet az edző inkább a szélre húzta. Most zavartalanul megnézhette, milyen előre tolt pozícióban.
Németh a védekezésben sokat fejlődött, a múlt heti Los Angeles FC elleni meccsen kétszer fejelte ki a labdát a saját tizenhatosáról szöglet vagy pontrúgás után. Ő indítja a letámadást, hozzá igazodnak a társak. Ennél persze fontosabb, hogy gólokat lő, a szezon első három meccsén egyaránt betalált. A Concacaf BL-ben a Tolucának hazai pályán és idegenben is gólt lőtt, az LAFC védelmének megingását is kihasználta.
A Kansas eddigi meccsei idén:
Baráth Botond a télen csatlakozott a csapathoz, úgy tűnt, hogy Izraelbe szerződik a Honvédtól, de komolyabb tárgyalásig valójában el sem jutottak a Netanyával. Pláne, mert ő nézte ki magának Amerikát, vagyis ő volt a szerződtetés agytrösztje és mozgatórugója is egyszemélyben. 159 Kispesten lejátszott meccs után decemberben írt alá. Mivel decemberben járt le a szerződése, mindenképpen külföldre akart menni.
Olvastam az újságban, hogy Vermes jókat gondol a magyar játékosokról. Szóltam a belga menedzseremnek, ha van kapcsolata a Kansashoz, akkor nekem lenne kedvem oda menni.
A kapcsolat gyorsan összejött, megnézték, ki vagyok, mit tudok, és kellettem nekik. Decemberben nem sokat aludtam, részben az izgatottságtól, részben mert le kellett zárni az otthoni ügyeimet. Beszéltem a klubnál dolgozó Urbányi Istvánnal, másokkal is, de így sem tudtam, hová jövök. Kicsit féltem is. Elájultam attól, ami kint fogadott. A Kansas komplexuma ráver a hazaiakra, de azt hiszem, Európában is megállná a helyét az egyedi felszereltsége miatt. A regionális központ a klubunkban van.”
Baráth a két Toluca elleni meccsen nem volt a pályán, az első bajnokin viszont igen, miután az egyik középső védő, a Barcelonában nevelkedő és a nagycsapatnál is megforduló, a Celta Vigónál is játszó Fontas megsérült. Azóta a BL-meccset és az újabb bajnokit is végigjátszotta Baráth, és ha tartott is tőle, mikor jön el bemutatkozásának ideje, most már az a célja, hogy megkérdőjelezhetetlenül bentragadjon a csapatban.
A 26 éves futballista úgy érzi, jobb döntést nem is hozhatott volna, nem lehetne boldogabb Magyarországon sem.
Az edzések pörgősségét, ritmusát korán felvette, egy kis lemaradást érzett csak. Illetve az szembetűnő volt neki, hogy fürgébbek, dinamikusabbak a riválisai, mint otthon, de legalább volt előtte egy elérendő szint. Érzi, hogy a lehetőség a kezében van, csak rajta múlik, mit tud kihozni belőle a folytatásban.
„A pozitív szemlélet magával ragad. Ha hibázol, már szólnak is a többiek, ne ragadj le, menj tovább, csináld, ahogy tudod, nem lehet és szabad rágódni, ha valami rosszul sikerült, máris ott a következő perc a javításra. Nem is maradtam állva egyszer sem az edzéseken, és csak az volt bennem, ne könyveljenek el ügyetlennek, hanem épp fordítva.
Olyannak lássanak, akire a védelem minden posztján lehet számítani.
Fontas sérülése óta középen játszom, de a válogatottban már mindkét oldalon kaptam lehetőséget” – magyarázta a friss válogatott keretben is helyet kapott hátvéd.
Az edzők általában három csatárt küldenek fel az MLS-ben, mert azért ne feledjük, Amerikában vagyunk, itt a 0-0 vagy 1-0 azért nem a legjobb eredmény, a nézők látványt szeretnének.
Baráthnak a válogatottban eddig nincs vesztes meccse,
örülne neki, ha mindezt április elején is elmondhatná.
Marco Rossi közelről ismerte, és amikor sérülések voltak a csapatban, hozzá nyúlt. A szlovákok és a horvátok elleni Eb-selejtezőre készülő keret tagja is egyben.
„A kapitány bedobott a mély vízbe a kinti észt meccsen, majd jött a két hazai 2-0, előbb az észtek, majd a finnek ellen. Amerikában sem kellett várnom hónapokat, hogy bekerüljek a védelembe. Azt szeretném, ha ez így maradna. Volt szerencsém is persze, de senkinek nem tiltják meg, hogy újságot olvasson.”
Sallói Dániel egészen másként kezdte és várta a szezont, mint Baráth.
Őt a liga az előző évi teljesítménye miatt a csapat arcának választotta, ezért részt kellett vennie azon a kétnapos reklámfotózáson, amelyre a Galaxytól például Ibrát várták, nagy példaképét, akinek 2003 óta leste minden mozdulatát. Akkor találkozott vele először személyesen, amikor a Puskás Stadionban azt a hatalmas gólt lőtte Király Gábornak.
Ha a meccseket közvetítő Fox vagy ESPN be akarja harangozni a Kansas következő bajnokiját, az ő képéhez nyúlnak. Az LAFC-Sporting meccs például az Vela-Sallói ütközet volt. A mexikói megjárta a tavalyi világbajnokságot, nemrég még a Real Sociedad csatára volt. Ha a Galaxyval játszanak, Sallói közös képre kerülhet az ajánlóban nagy bálványával, Ibrával.
Hogy Sallóit választották, annak egyszerű az oka, pompás idényt zárt 2018 végén:
14 góllal fejezte be, a 2017-es kupadöntőben pedig az ő találata döntött.
Most viszont az első két bajnokin csereként szállt be, mert volt egy kisebb bokasérülése a felkészülés hajrájában, a brazil Gerso pedig jó teljesítményt nyújtott a posztján. A Sportingnál nem kicsi a konkurencia, hiszen a másik szélen a skót válogatottban szereplő Russell játszik.
„Voltam már ilyen helyzetben, tavaly ilyenkor sem voltam kezdő az első meccsen, pedig akkor is úgy éreztem, hogy jól sikerült a 2017-es szezon. Aztán egyre több lehetőséget kaptam, nem ment rosszul a játék, jöttek a gólok is, megdolgoztam a helyemért. Most is szorul a hurok a torkom körül, de már hozzászoktam, igyekszem ebből is jól kijönni.
Ha már ott voltam azon a fotózáson, az kötelez, játszanom kell”
- mondta mosolyogva, az aggodalom legcsekélyebb jele nélkül.
A legközelebbi terv viszont az, hogy a panamai bajnok Independiente ellen továbbjussanak csütörtökön, és ott legyenek a BL legjobb 4 csapata közt.
„Nálunk nemcsak lebegtetett, hanem világosan kimondott célok vannak, ahol elindulunk, meg akarjuk nyerni azt a sorozatot.
A klubnál nem szeretik a langyos vizet, bajnokok akarunk lenni.
Amerikai csapat nem is nyerte mostanában a BL-t, a Kansas alkalmas erre.”
A visszavágó 1-2-ről kezdődik, Panamában Sallói a kezdőcsapat tagja volt, balról indult a támadásokhoz.
Úgy gondolja, nem történhetett volna jobb vele, mint hogy Amerikába ment fiatalon.
18 évesen, még 2014-ben. Nem elsősorban azért, mert megdicsérték az angolját a gimnáziumi tanárai, miután hallották őt nyilatkozni. Anno persze kritikusai voltak, mikor még középiskolás volt.
„A bőrömön érzem, mit jelent folyamatosan egy kicsit előrelépni, fejlődni, újabb szinteket megugrani. Nekem ezt adta Amerika eddig.”
A folytonossághoz az is kellett, hogy 2016 nyarán hazajöjjön, mert kint nem garantálták neki az első csapatot, akkor pedig jobb volt a hazai felnőtt fociban megmutatkozni, még ha a kiesés ellen harcoló Gyirmót is volt a csapata.
A 22 éves Sallói tavaly a kivételes szezonja ellenére is az egyik leggyengébben fizetett futballista volt. Annyit kereshetett volna itthon is, mint kint - a hazai élvonalban 8 ezer euró az átlagos fizetés -, de akkor a fokozatos emelkedés nem jött volna össze a karrierjében.
Amerikában a fizetési lista publikus. Egy nagy adatbázisból gyűjtöttük ki az ismertebb játékosok és persze a magyarok 2018-as járandóságát.
A bajnok Atlantától Almiron a Newcastle-hoz igazolt a télen, de nemcsak Anglia felé van felvevőpiac az MLS-ből, elég csak Alphonso Daviesre gondolni, akit a Bayern München szerződtetett, és Niko Kovac már négy meccsre a csapatba is állította.
„Ez a bajnokság már nem az, ami akár csak két éve is volt. Sokkal nagyobb a tempó. A klisé, mely szerint az öreg játékosok gyűjtőhelye, rég nem igaz.
Van néhány idősebb sztár, de ez a bajnokság egyre inkább ugródeszkává válik.
Minden nap azért dolgozom, hogy még inkább felhívjam magamra a figyelmet. Tudom, hogy képes vagyok arra, hogy visszakerüljek, mert már egyszer végigmentem ezen az úton. Szép feladat, küzdök is érte.”
És ott van a távoli magasztos cél, a válogatottság. A novemberi Nemzetek Ligája meccseken már a bő keret tagja volt, nagy élményekkel gazdagodott, tetszett neki Marco Rossi stílusa. Vermes is sokat szokott taktikázni, de az olasz szakember még nála is lényegesen többet.
Bízik benne, hogy hamarosan újra ott lehet a legjobbak közt.
„Csodás lenne, ha édesapámnak és nekem sikerülne először a hazai futballtörténetben az a bravúr,
hogy apa és fia is eredményes volt a nemzeti válogatottban.
Ez egy távoli cél, parádé lenne. De ahogy mondtam, előtte más feladatok foglalkoztatnak.”
A csapat centere, Németh Krisztián a második részben szólal meg.
(Borítókép: A New York Red Bulls - Sporting Kansas City meccs után ünnepel Sallói Dániel és Vermes Péter 2017. szeptember 20-án. Fotó: Jamie Squire/Getty Images/AFP)