Tibor Jančulára 1 gólról lehet emlékezni a Ferencváros futballcsapatából és arra, hogy nem békésen váltak el tőle alig fél év után. Ő terjesztette be a napokban a nagy vihart kiváltó, a magyar himnuszt is tiltó szlovák törvényt.
Nem kis meglepetést okozott, amikor kiderült, hogy a szlovák nemzeti szimbólumok védelméről szóló, és a szlovák parlamentben szerdán megszavazott törvény egyik beterjesztője a Ferencvárosban is megforduló egykori labdarúgó, Tibor Jančula volt.
A szlovák sajtóban csak Lex DAC-nak hívott törvény azzal okozott közfelháborodást, hogy egy vélhetően utólag belecsempészett passzussal
betiltotta a külföldi országok nemzeti himnuszainak éneklését minden olyan nyilvános rendezvényen, amelyen az adott ország hivatalos delegációja nincsen jelen.
A tiltást egyértelműen a dunaszerdahelyi DAC futballcsapatára szabták, amelynek szurkolói minden hazai meccs előtt eléneklik a magyar himnuszt.
A 2000-es szezonban a Slovan Bratislava színeiben 17 gólt szerző, 29-szeres szlovák válogatott Tibor Jancula leigazolásáról 2001 júniusában kezdett cikkezni a hazai sportsajtó, ám az üzlet korántsem köttetett meg könnyen. A játékos szerződtetése körüli hercehurca a nyár slágertémája volt, a klubja által orosz csapatoknak, illetve a Győri ETO-nak is kínálgatott támadó ügyéről szinte naponta írtak. A dolog végül annyira elhúzódott, hogy a csatár nem szerepelhetett a Fradiban a Hajduk Split elleni, kieséssel végződő Bajnokok Ligája-selejtezőkön, és a magyar bajnokság elejéről is lemaradt.
Az azon a nyáron Várszegi Gábor tulajdonába kerülő klub végül július 25-én igazolta le Jančulát, aki rögvest egy emlékezetes interjúban magyarázta el a Nemzeti Sportban, miért választotta a Fradit a csecsen határhoz közel fekvő orosz város csapata, az Alenyija Vlagyikavkaz helyett.
Normális ember nem viszi oda a családját
– nyilatkozta a játékos, aki hiába állt Csank János rendelkezésére, a csapat edzője végül nem vetette be a pár nappal későbbi, Újpest elleni rangadón. Ez persze nem volt akkora meglepetés az edző akkori nyilatkozatát nézve.
„Adott esetben azonban bevethetem Alekszandar Jovicsot és Tibor Jančulát, ám ők egyelőre sötét lovak, nem tudom, mire képesek.
Ha mégis pályára küldöm őket, roppant nagy rizikót vállalok, elvégre Jovicsot eddig csak egy felkészülési meccsen láttam játszani, Janculát meg még azon sem.
– mondta egy alkalommal Csank.
Jančula bemutatkozására végül a Videoton elleni, augusztus 10-i bajnokin kerülhetett sor, igen jól is sikerült, ő szerezte csapat második gólját a 4-0-ra megnyert meccsen.
Ám a biztató kezdetet nem követte hasonló folytatás, Jančula több gólt nem lőtt a Fradiban, de még gólpasszt sem adott. Mindössze 9 további mérkőzésen jutott neki játéklehetőség, ezeken általában igen gyatrát produkált, kevés kivételtől eltekintve a mezőny leggyengébbjei között teljesített.
Utolsó fellépése zöld-fehérben alig két és fél hónappal első meccse után volt, az Újpest elleni, október 24-i bajnokin az utolsó 10 percre küldték pályára. Annak a meccsnek 2-2 lett a vége.
Később folyamatosan sérülésekkel bajlódott, és egyáltalán nem szerepelt mérkőzéseken, legfeljebb a juniorok között.
A himusztörvényt benyújtó másik szlovák képviselő, Dušan Tittel szintén korábbi futballista. Az 52 éves egykori hátvéd sokkal jelentősebb sportkarriert futott be, mint Jančula: 11-szeres csehszlovák és 44-szeres szlovák válogatott volt, ezeken 7 gólt szerzett. Háromszor választották az év játékosának Szlovákiában, játékosként háromszoros szlovák bajnok és négyszeres kupagyőztes volt, de bajnok és Szuperkupa-győztes lett később Cipruson is. Edzőként a Slovan Bratislavával nyert Szlovák Kupát.
Télen már arról szóltak a hírek, hogy szabadulnának tőle, felmerült egy kínai lehetőség, illetve az orosz másodosztályból is érdeklődtek utána, végül nem eladták, hanem az akkor már a volt Fradi-kapus, Szeiler József irányította vezetőség a játékos szerződésszegésére hivatkozva február végén egyoldalúan megszüntette a munkaviszonyát.
Szeiler március elején elmondta, hogy a játékos nem jelent meg sérülése idején az előírt kezeléseken, és az egészségi állapotáról is félretájékoztatta a klubot, ezért kirúgták. Visszakérték tőle a szolgálati autót, valamint az aláírásakor neki adott jutalék 74 százalékát.
Jančula ugyanakkor tagadta a vádakat, ezért csak a kocsit adta vissza, a pénzt megtartotta, illetve perrel fenyegetőzött. Hogy pontosan mennyi pénzről volt szó, és végül mennyit fizetett vissza a klubnak, arról már nem szóltak a hírek. Így nem tudni, hogy a Fradi mennyit bukott a játékos korabeli források szerint 150 ezer márkás – mai áron 100 ezer eurós – vételárán.
Jančula a Fradi után a szlovák másodosztályú Bácsfán játszott egy szezont, az 566 fős lélekszámú falu azóta már megszűnt klubja annak idején a legkisebb település volt Európában, amely profi bajnokságban szerepelt. Aztán még egy évet lenyomott az osztrák amatőrligában, majd 34 évesen visszavonult.
Később a politikusi pályát választotta,
2016 óta a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNN) képviselője a szlovák parlamentben.
A Jančulával kapcsolatos emlékeiről megpróbáltuk megkérdezni az egyik volt ferencvárosi csapattársát, ám azt a választ kaptuk, hogy ha mi nem hívjuk fel rá a figyelmét, akkor őszintén szólva arra sem emlékezett volna, hogy valaha csapattársak voltak, olyan kevés időt töltött a szlovák játékos az Üllői úton.