A mezőkövesdi első osztályú labdarúgó-csapatot működtető Mezőkövesd Zsóry FC Kft. közzétette 2018-as pénzügyi beszámolóját, szúrta ki az Mfor. A dokumentum alapján első pillantásra nem sok különbséget mutat a Tállai András volt NAV-elnökhöz és jelenlegi államtitkárhoz kötődő csapat tavalyi és idei gazdálkodása, ám egy kicsit gondosabban megnézve már több érdekesség is feltűnik.
A legfontosabb különbség, hogy a csapat értékesítési bevételei komolyan visszaestek. Míg 2017-ben még 845 millió folyt be így a Kövesdhez, addig 2018-ban csak 593 millió forint bevétele volt Tállaiéknek ebből a forrásból. Viszonyításként érdemes tudni, hogy az alkalmazottak fizetésére járulékokkal együtt 727 milliót költöttek, és emellett volt még 180 millió anyagjellegű ráfordítás is.
A mezőkövesdi labdarúgás nagy szerencséjére AZ ÉRTÉKesítési bevételek mellett a NER labdarúgásának gazdasági alapkövét jelentő "egyéb bevételek"-re is számíthattak, amik 266 millióról tavaly 594 millióra nőttek.
Bajban is lettek volna, ha nem történik így, mert a piaci, vagy legalább piacinak álcázott forrásokból nem jutottak volna messzire. A jegy- és bérleteladásból származó bevételek nagysága nagyjából megegyezett a 2017-es szinttel, az akkori 22,6 millió után tavaly 22,9 millió származott ebből. Mivel 2018-ban 15 hazai mérkőzése volt a csapatnak, az átlagos nézőszám pedig 2 300-2 400 fő volt meccsenként, így könnyen kiszámítható, hogy egy néző egy meccs megtekintéséért átlagosan 650 forintot fizetett.
Ennek fényében nem csoda, hogy az értékesítési bevételek oroszlánrésze a köztévének és az állami Szerencsejáték Zrt.-nek központilag értékesített jogdíjak visszaosztásából származik. Az MLSZ-től és a Ligától összesen 366 milliót kaptak ebből a forrásból, ami 120 milliós visszaesés 2017-hez képest.
Az első pillantásra piaci alapú bevételnek tűnő hirdetési és reklámbevételekből tavaly 161 millió forintja volt a matyóknak, ám ezek a pénzek is jelentős részben közpénzből származnak, hiszen a csapat legfőbb támogatói városi cégek, például a várogazdálkodási cég tulajdonában álló névszponzor Zsóry fürdő, illetve saját nevén – Mezőkövesdi VG Nkft. – a városgazdálkodási cég is.
Az értékesítési bevételek kiesését a cégektől érkező támogatások megtizennégyszereződése kompenzálta.
2017-ben még csak 10,5 millió forint céges támogatás szerepelt az egyéb bevételek közt, tavaly viszont már 149,3 millió forintot szántak a különböző vállalkozások a Tállai államtitkár úr szíve csücskének számító kövesdi futball támogatására.
Hogy ezek a pénzek milyen arányban érkeztek a klub támogatói közt felülreprezentált városi tulajdonú cégeknek, az nem derült ki a beszámolóból.
A cégek mellett az MLSZ-re is számíthattak Kövesden, a 2017-es 7,6 millió után 2018-ban 106,8 millió támogatás jött a szövetségtől.
Mindennek köszönhetően az évet 52,6 millió forintos adózott nyerességgel zárta a kövesdi futballklub, ahol az átlagos bérek némileg meglepő módon 1,2 millióról 1,03 millióra mérséklődtek. Igaz ebben mindenki benne van a takrítóktól a labdarúgókig, így a játékosok jövedelmének esetleges változására nem feltétlenül következtethetünk belőle.
A beszámoló további különlegessége, hogy mintegy 4,5 milliárd forint halasztott bevétel szerepel benne, ami a különböző állami intézményeken és jogcímeken keresztül érkező állami támogatásokat takarja.
Az EMMI-től például kétszer 500 millió forint, a már megszűnt fejlesztési minisztériumtól 500 millió forint, az állami beruházásokat kezelő BMSK Zrt.-től 484 millió forint, halasztott tao-támogatásból úgy 1,5 milliárd forint szerepel a számos tételt tartalmazó listán, amin még 2013-as önkormányzati támogatások maradványaival is találkozhatunk.
(Borítókép: Tállai András, a Mezőkövesd Zsóry FC elnöke, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára beszédet mond a labdarúgó Merkantil Bank NB II, 30. (utolsó) fordulójában játszott Mezőkövesd - Dunaújváros mérkőzés után tartott ünnepségen Mezőkövesden 2016. június 5-én. - f otó: Vajda János / MTI)