Csányi Sándor elnök rezzenéstelen profizmussal haladt előre beszédével az MLSZ éves közgyűlésén, mígcsak el nem ért az alábbi slide-ig. Hiába volt a szövetség elnöke tökéletesen tisztában a helyzettel, jól láthatóan mélyen felháborították az ábrákkal illusztrált számok, de talán akkor sem tévedünk sokat, ha azt mondjuk: megrémítették.
Nem csoda. A kivetítőn megjelenő grafikon azt mutatta, hogy a profi labdarúgásra és a minőségi utánpótlásra vonatkozó legfontosabb mutatókban egyáltalán nem lehet javulásról beszélni 2010-hez képest. sőt elég látványosan romlott a helyzet.
Akár a fiataloknak jutó játékperceket, akár a külföldi játékosok arányát nézzük, úgy tűnik, hogy teljesen feleslegesen öltek bele a magyar futballba nemzetstratégiai alapon lassan ezer milliárd forinthoz közelítő állami támogatást a második Fidesz-kormány 2010-es hatalomrakerülése óta.
Csányi kifakadása is pontosan ezt támasztotta alá:
Ez egyszerűen így nem mehet tovább. Dobjuk ki a pénzt az ablakon. Akkor legalább menjünk el havonta egyszer vacsorázni. Legalább mulatunk együtt, az egész küldöttgyűlés, annak is több értelme volna.
Részlet Csányi Sándor prezentációjából az MLSZ 2019-es éves közgyűlésén. Forrás: mlsz.hu
A grafikonból kristálytisztán látszik, hogy a külföldiek arányának pár szezonnal ezelőtti csökkenése csak a mesterséges korlátoknak és ösztönzőknek volt köszönhető, azaz a keretben foglalkoztatható légiósok felső számát meghatározó, illetve a központi támogatások elosztását a fiatalok szerepeltetéséhez kötő szabályoknak.
Amint ezeken lazítottak, majd részben el is eltörölték őket, az adatok minden korábbinál rosszabbra fordultak.
A külföldi játékosok arányát például hiába sikerült 2015-16-ban egy hajszállal 25% alá szorítani, mára ez a szám felugrott 35,8%-ra. Ami azért nagyon kínos, mert a 2010-11-es szezonban is csak 31,8 százaléknyi légiós játszott a bajnokságban.
Az MLSZ által 23 év alattiként meghatározott fiatal labdarúgók tekintetében is hasonlóan gyászos a helyzet. A 2016-17-es bajnokságban 9,9%-on tetőzött az azóta már eltörölt fiatalszabály keltette hullám, innen zuhant a fiatalok aránya alig két szezon alatt a mostani 3,9%-ra.
Ez a négy százalék alatti eredmény még a fele sincs a monumentális reformok előtti 8,1 százaléknak.
Fentiek mellett az egyes csapatokban 2015 júliusa és 2019 májusa között debütáló játékosok száma is bőven hordoz tanulságokat.
A 18 debütánssal toronymagasan vezető Diósgyőr első helye például sokaknak meglepő lehet, míg az MTK-t (8) a legtöbben valószínűleg előbbre várták. Az igazi szégyenfolt azonban a lista végén keresendő. Az utánpótlásképzés címén eddig megközelítőleg 50 milliárd forintot eltapsoló Felcsút profi csapata négy év alatt kettő, azaz 2 debütánst adott az élvonalnak. Épp annyit, mint a Kisvárda. Ott is állnak holtversenyben egymás mellett az utolsó helyen.