A felcsúti futballakadémia honlapján akadtunk arra a csütörtöki hírre, amiben az iskolai közönségtoborzó program eredményeivel büszkélkedett el a miniszterelnök alapítványának NB I.-es labdarúgócsapata.
A rövidke, első pillantásra valószínűleg nem túl izgalmas hír valójában több érdekességet is tartogat a figyelmesen olvasó futballszurkolók számára.
Például kiderül belőle, hogy a Felcsút meccseire annyira nem kíváncsiak Fejéren belül, hogy a legtöbb gyereket leszállító iskolák versenyében egy olyan intézmény is megelőzte a helyi, Váli völgyi iskolát, ami konrétan az ország átellenben lévő határánál található.
Illetve azt is megtudhattuk, hogy a felcsúti nézők elég jelentős hányadát teszik ki az ingyen oda-vissza buszoztatott diákok.
A klub által immár hagyományosan meghirdetett iskolai programot akár racionális ötletnek is gondolhatnánk, hiszen egy szerény múltú klub esetében kiemelten fontos cél a szurkolóbázis építése, ehhez pedig kézenfekvő megoldás a környező gyerekek rászoktatása a meccsre járásra.
Csakhogy Felcsúton nemcsak a környékbeli gyerekekkel próbálják meg művileg betölteni az organikus aréna organikusan üresen maradó székeit, hanem lényegében bármilyen gyerekkel, lakóhelytől függetlenül.
"A szezonban a kéméndi Petőfi Sándor Alapiskola képviseltette magát a legnagyobb létszámmal (736 fő), második a szigetvári Bódi Focisuli lett (346 fő), harmadik helyen pedig a váli Vajda János Általános Iskola (324 fő) végzett" – sorolják a dobogósokat a hírben. Amiből némi földrajztudás, illetve térképolvasási ismeret birtokában a következő izgalmas felismerésekre juthatunk.
A szigetvári diákok tehát oda-vissza 418 kilométert ültek a buszon, hogy megtekintsék a felcsúti futballcsapat bennmaradásért vívott harcának aktuális epizódját.
Csak a lista harmadik helyen található az alig 18 kilométerre lévő váli iskola, ahonnan akár hosszabb távon is értelme lehetne közönséget toborozni.
Ami az iskolai program részleteit illeti, egy névtelenséget kérő, Pest megyében dolgozó pedagógustól korábban azt az információt kaptuk, hogy megfelelő jelentkezői létszám esetén – de maximum 50 főig – meccsnap boldogan küldik az ingyenbuszt Felcsútról. Ahol a meccset természetesen szintén ingyen tekinthetik meg a résztvevők.
Tekintve, hogy még a Felcsúton összetaózott 100 milliós hipermodern Scaniák is megesznek vagy 30 litert százon, a járműveknek pedig egy-egy alkalommal összesen négyszer kell megjárniuk a távot – hiszen el kell menniük a gyerekekért, majd végül vissza kell térniük a faluba –, a szigetvári iskolások meccsnézésének benzinköltsége önmagában 100 ezer forint körüli összeget jelent.
Ehhez jön még az amortizáció, a sofőrök bére, illetve a program első három helyezett iskolájának átnyújtott 100-200 ezer forintos ajándékcsomagok ára, és még számtalan apróság.
Viszonylag sokba kerül tehát, hogy a Felcsút hazai meccsein csak a stadion kétharmada legyen üres.
És ha már így benne vagyunk a számolgatásban, rögvest azt is kikalkulálhatjuk, hogy a programban résztvevő iskolások "közel 2 800 fős" összlétszáma miként aránylik a felcsúti csapat 22 321 fős éves nézőszámához.
Az eredmény pedig úgy néz ki, hogy a jelentős költségen leszállított gyerekek a felcsúti össznézőszám 12,5%-át tették ki az elmúlt szezonban.
Ami azért nem csekélység.
Végezetül említtessék meg, hogy a "leglelkesebben szervező tanár" különdíját idén Cs. Kinga nyerte, a Pest-megyei nagykovácsi általános iskola pedagógusa.