Egy stadionavató alapvetően nem félelmetes dolog, de én azért egy kicsit mégis szorongtam, amikor péntek délután elindultam az Illovszky Rudolf Stadion ünnepélyes megnyitójára. Egyrészt azért, mert nemhogy stadionavatón, de focimeccsen se voltam még soha életemben, másrészt azért, mert amikor legutóbb megpróbáltam focimeccsre menni, annak az lett a vége, hogy bő 300 kilométernyi autózás után kivezettek minket a kisvárdai pályáról.
A Vasas új stadionjáról ráadásul született már cikk az Indexen a múlt heti tesztmérkőzést követően, így elöljáróban az egyetlen érdekes dolog talán az volt, hogy a szurkolók egyöntetű intelmei ellenére vajon a rendes avatón tiszteletét teszi-e majd Orbán Viktor miniszterelnök.
Orbán végül nem ment el, a Vasas viszont simán túlnőtt a kérdés árnyékán:
a szebb napokat is megélt angyalföldi csapat egy unalmas beszédek helyett családias nosztalgiázásból álló megnyitó után közel teltház előtt verte 2-0–ra a DAC-ot.
A csapat közel három év után térhetett vissza hivatalosan is a saját stadionjába, így várható volt, hogy nem intézik majd el simán egy meccsel az egészet, ennek megfelelően pedig már délután négykor elkezdődtek a programok a Fáy utcában. A stadionon kívül sörsátrak, ugrálóvárak és különféle focis ügyességi játékok várták az érdeklődőket, de a Vasashoz erősen kötődő sportújságíró-legenda, Hegyi Iván is dedikált a külső zónában. Az egész kicsit olyan volt, mint egy furcsa falunap, de ez nem vágta tönkre az élményt, igény pedig egyértelműen volt rá, mert elég sokan érkeztek gyerekkel a meccsre.
A stadionban a Vasas és a válogatott öregfiúi nyitották a programot, előbbi oldalon olyan nevekkel, mint Kabát Péter, Mészöly Géza, vagy Puskás Lajos, utóbbin pedig Király Gábor, vagy Gera Zoltán. Az öregfiúk gálameccse után a Vasas akadémiájának fiataljai csaptak össze a szakosztályokból, szurkolókból és színészekből összepakolt csapatokkal 3×15 percben, de ez őszintén szólva maximum a pályán lévőknek lehetett szórakoztató. Nem is volt meglepő, hogy ekkortájt pár százan lézengtek a lelátókon.
Volt, aki ekkor némileg borúlátóan azt mondta, hogy ez már nem is lesz ennél sokkal több, de a megnyitóig azért szépen lassan szivárogtak befelé az emberek, fél nyolc előtt nem sokkal már a szurkolásnak is halvány jelét mutatták a lelátókon ülők.
A hivatalos megnyitó stílszerűen egy a stadion névadójával, Illovszky Rudolffal készült archív videóinterjúval kezdődött, de volt anyag a stadion építéséről is – ami alatt már instruálás nélkül is zúgott a "hajrá Vasas!" –, meg a stadionban található vasasos érdekességekről, amikből egyébként tényleg van bőven, a médialelátóra felfele menet a lépcsőház is tele van írva a csapat történelmével.
A videók között zene is volt amúgy, Kocsis Dénes musicalénekes a saját maga által írt Vasas indulót játszotta a hazai szurkolóknak, a dunaszerdahelyiek pedig megkapták az Ismerős Arcok általuk egyébként is kedvelt Nélküled című számát. A színészválogatott se hiába ment ki az avatóra, az évtizedek óta a Fáy utcában focizó Nemcsák Károly vezérletével adtak elő egy dalt arról, hogy egyszer lesz még bajnokcsapata a Vasasnak.
Ebben esett szó a játékosokról, de a korábban emlegetett Hegyi Iván révén végül aztán mind a hat bajnokcsapat játékosait megismerhették a nézők, ő volt ugyanis az, aki felsorolta a klub legendáit. Többen közülük egyébként ott voltak a stadionban – például Mészöly Kálmán is –, őket a végén fel is állították, hogy megkaphassák a nekik kijáró tapsot. Hegyi az egészet azzal fejezte be, hogy
reméli, hogy lesznek még olyan évtizedek, amikről beszélt, és hogy ez a környezet arra sarkallja majd a fiatalokat, hogy elérjék újra a korábbi szintet.
A klub ikonjai mellett egyébként több politikus és prominens személyiség is ott volt a helyszínen, mások mellett Kövér László és Hernádi Zsolt is feltűnt a VIP-szektorban.
A megnyitót a csapatok bevonulása zárta, amire elég menő koreográfiával készült a Vasas: a hazai ultrákat egy hatalmas molinó takarta el teljesen, a hosszú oldalak pedig kék-pirosba borultak, és Illovszky arcképe is előkerült. A stadiont végül Szilágyi Áron, a Vasas olimpiai bajnok vívója adta át, a kezdőrúgást pedig a Vasas örökös tiszteletbeli elnöke, a 92 éves Raduly József végezte el.
Az egész megnyitóban egyértelműen ez a családias, múltidéző vonal volt a legjobb, amit némileg formabontó módon egyáltalán nem is tört meg hivatalos beszéd, de az egészet így is lenullázhatta volna, ha a DAC ezek után jól megruházza a hazaiakat. A dunaszerdahelyi csapat egyértelműen erősebbnek számít az NB II-es Vasasnál, ezt pedig az első félidőben érezni is lehetett, többször is csak a szerencsén múlott, hogy a hazaiak elkerülték a gólt.
A második félidőben aztán magára talált a Vasas, egyre veszélyesebben kezdtek játszani, ennek pedig a meccs végére meg is lett az eredménye:
A dunaszerdahelyi szurkolók már az első gól után elcsöndesedtek – pedig előtte elég hangosak voltak, egyszer még a "Vesszen Trianon!" is felcsendült, amit az osztrák Rapid Wien, vagy a chilei Colo-Colo szurkolóitól biztos nem hallott volna senki –, a 86. percben lőtt második viszont láthatóan a játékosokat is megtörte. A Vasas ugyanakkor ennél szebb stadionavatóról nem is álmodhatott volna: új stadion, teltház, felidézett dicső múlt, két gól, győzelem. A kérdés már csak az, hogy a következő szezonra mi marad meg ebből az új stadionon kívül.
(Borítókép: Vasas FC - FC DAC 1904 labdarúgó mérkőzés a Vasas új Illovszky Rudolf Stadionjának avató ünnepségén, a Fáy utcában 2019. július 5-én. Fotó: Huszti István/Index)