Dárdai Pál 2015 februárjától a 2018-19-es szezon végéig vezette a Hertha BSC-t, amivel többször is az elvárások fölött zárt, 2016-ban hetedikek, 2017-ben pedig hatodikok voltak a bajnokságban.

Mindezt olyan kerettel érte el, ami az erejét tekintve inkább a középmezőny közepére érhetett volna csak oda, ehelyett volt, hogy dobogón is állt, sőt, vezette is a Bundesligát időszakosan. Ennek ellenére a vezetőség nem engedett komolyabb erősítéseket, Dárdainak így kölcsönjátékosokkal, ingyen igazolásokkal és máshol felesleggé váló emberekből kellett kihoznia a legtöbbet a saját nevelésű játékosok mellett.

A helyzetet jól érzékelteti Dárdai mondata, ahogy a Liverpooltól 1 millió euróért kölcsönvett Marko Grujić helyzetét írta le:

Most először fordult elő, hogy nem a középső polcra nyúltam az áruházban, hanem megengedhettem, hogy eggyel feljebb, a felső sorból válasszak.

Ehhez képest most, hogy Dárdai Pál távozott a Hertha éléről, két drága játékost is kapott Ante Čović: Dodi Lukebakiót 20, Eduard Löwent pedig 7 millió euróért igazolták le, emellett 2,7 milliót fizettek Dishawn Redanért, míg Grujićot most már 2 millió euróért vették kölcsön.

A négy transzfer együttes értéke 31,7 millió euró, amit két hónap alatt fizetett ki játékosokért a Hertha. Összehasonlításképp, Dárdai négy szezont kitevő átigazolási időszak alatt 13 játékosért adott pénzt akár igazolás, akár kölcsön formájában, rájuk a négy év alatt összesen 39,5 millió eurót költött, vagyis a Hertha szűk egy hónappal az átigazolási időszak vége alatt több mint a háromnegyedénél jár annak, mint amiből Dárdai edzői karrierje során gazdálkodhatott.

Az is beszédes adat, hogy a 20 milliós játékosról álmodni sem merhetett, Dárdai legdrágább igazolása a 8 millióért szerzett Davie Selke volt, aki két szezonban 18 gólt szerzett a Herthánál.

Az igazolásokat elnézve újra az Európa Ligába jutás lehet a cél a Herthánál.

(Az adatok a Transfermarkt adatbázisából származnak.)