A francia sztárcsapat, a Paris Saint-Germain példátlan hatékonysággal kerüli el az Európai Labdarúgó-szövetség szankcióit. A New York Times megszerezte a 2017-ben a PSG ellen indított UEFA-vizsgálat anyagát, az iratokból nem csak az derült ki, hogy a nyomozók döntései hogyan kedveztek a PSG-nek, hanem az is, hogy az UEFA miként szabotálta a saját vizsgálatát.
2017 nyarán a Paris Saint-Germain a futball történetének két legdrágább igazolását ütötte nyélbe: Neymart 222 millió euróért, míg a világ legnagyobb tehetségének tartott Kylian Mbappét 135 millió euróért szerződtették. Az már első ránézésre is feltűnő volt, hogy közel 400 millió euró elköltése egy nyár alatt nehezen egyeztethető össze az Európa Labdarúgó-szövetség (UEFA) 2011-ben bevezetett úgynevezett Financial Fair Play (FFP) szabályával.
Michel Platini, az UEFA korábbi elnöke ezzel a szabályozással akart gátat szabni a túlzottan egyenlőtlen versenyfeltételeknek az európai labdarúgásban, valamint megelőzni a felelőtlenül gazdálkodó klubok eladósodását. Azonban az FFP csupán elméletben létezik, a számtalan jog kiskaput csak azok a klubok nem használják ki, akik nem is akarják.
A szabály szerint egy klubnak csak annyi kiadása lehet, amennyit a bevételei lehetővé tesznek, valamint nem lehet tartozásuk az adóhatóság, a hitelezők és a játékosok felé sem. Egy évvel az FFP érvénybelépése után a Qatar Sport Investment (QSi) befektetési alap ugyanakkor felvásárolta a Paris Saint-Germaint az összes szakosztályával (női labdarúgás, kézilabda, e-sport stb.) együtt, és mindezt nem azért tették, hogy az FFP szabályait maradéktalanul betartsák.
A PSG elnöke az a Nasser Al-Khelaifi lett, aki közeli barátja Tamim katari emírnek, és akit Tamim tárca nélküli miniszternek nevezett ki. Ennélfogva a befektetőcsoport mögött közvetve maga a katari állam áll. És nem is titkolták: Katar az olajból származó dollár és euró milliót a világ legnagyobb szórakoztató-iparágában, a sportban akarja kamatoztatni.
Katar az utóbbi évtizedben sorra rendezte a sporteseményeket: Ázsiai Játékok, Ázsia-kupa, kézilabda világbajnokság, országúti kerékpáros világbajnokság, csak hogy a fontosabbakat említsük.
De itt nem állnak meg, az idén ősszel Doha lesz az atlétikai világbajnokság házigazdája, 2023-ben pedig vizes világbajnokságot is a Perzsa-öbölbe nyúló homokfélszigeten rendezik meg. Ennek a gigantikus sportprojektnek a jelenlegi tervek szerint kétségkívül a 2022-es labdarúgó világbajnokság lesz a csúcspontja. Az idáig vezető út egyik legfontosabb lépcsőfoka pedig a Paris Saint-Germain megszerzése, és felvirágoztatása volt.
A rekordátigazolások után az Európai Labdarúgó-szövetség 2017-ben vizsgálatot indított a PSG-vel szemben, amit a volt belga miniszterelnök, Yves Leterme vezetett. Leterme a 2007-es parlamenti választásokon győztes Kereszténydemokrata és Flamand (CD&V) párt vezetője volt, a magyar és a nemzetközi hírekbe viszont leginkább azzal került be, hogy közel egy évig nem sikerült kormányt alakítania, majd a Fortis-botrány kirobbanás után lemondott a miniszterelnöki posztjáról.
Az UEFA honlapjáról kiderül, hogy Leterme jelenleg a klubok pénzügyeit ellenőrző testületnél (Club Financial Control Body - CFCB) a Vizsgálati Tanács elnöke. Érdekesség, hogy Leterme a saját oldalán nem tünteti fel az Európa Labdarúgó-szövetségnél betöltött posztját, és hogy ő vezette a PSG vizsgálatát is például.
Az egy éven át tartó vizsgálat konklúziója az volt, hogy a PSG nem szegte meg az UEFA Pénzügyi Fair Play szabályait, mivel a túlköltekezésük mértéke még az UEFA által elfogadhatónak tartott (három év alatt legfeljebb 30 millió euró mínusz) szinten belül volt.
A Paris Saint-Germaint olyan, katari kötődésű, szponzorok támogatják, mint az Ooredoo nevű telekommunikációs társaság, a Katari Nemzeti Bank, vagy a Katari Turisztikai Hivatal. Cunha Rodrigues szerint ezek a szponzori szerződések durván túlárazottak, például a Katari Turisztikai Hivatal évente több mint 100 millió euróval támogatja a PSG-t.
Leterme a vizsgálat során az Octagon Worldwide nevű sportmarketinggel foglalkozó céget kérte fel, hogy világítsa át a Paris Saint-Germain pénzügyeit, ugyanakkor a PSG-nek lehetősége volt felkérni egy másik céget is az átvilágításra, és így jön a képbe a Nielsen elemző cég.
Az Octagon vizsgálata szerint a Turisztikai Hivatallal kötött szerződés valós értéke legfeljebb csak 5 millió euró lehet, azonban a PSG által megbízott Nielsen szerint reális a százmilliós szponzori szerződés. Egy harmadik, a kérdést eldöntő elemzés készítése helyett Leterme - a vizsgálóbizottsági tagok meglepetésére -
a végső jelentés elkészítésében a Nielsen adatait használta fel, ami a PSG számára a lehető legkedvezőbb eredményt mutatta ki.
Eszerint az elmúlt három szezonban, dacára a rekordköltekezéseknek, csak 24 millió euró volt a PSG vesztesége, amivel - csodák csodája - alatta maradtak az UEFA által megszabott 30 milliós határnak. A Leterme-jelentést az tisztázta a Paris Saint-Germaint az UEFA előtt, így elkerülték a szankciókat, ami végső soron akár a Bajnokok Ligájából való kizárást is jelenthette volna.
Csakhogy a vizsgálóbizottság jelentése eljutott José Narciso da Cunha Rodrigues asztalára is, aki a klubok pénzügyeit ellenőrző testület (CFCB) Bírói Tanácsának elnöke az UEFA-nál, így közvetlen munkatársa Leterme-nek. A portugál jogász korábban az Európai Bíróság bírája, valamint az Európai Unió Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Felügyelő Bizottságának is a tagja volt. Szerinte Leterme jelentése több sebből is vérzik.
Cunha Rodrigues azzal a megjegyzéssel küldte vissza Leterme-nek az elkészült anyagot, hogy értékelje át,
mert az ügy lezárása nyilvánvalóan hibás döntés.
Cunha Rodrigues szerint Leterme végső következtetése téves, és ezzel kapcsolatban számos kérdést is elküldött a volt belga miniszterelnöknek.
Cunha Rodrigues szerint a hibás jelentés legitimálja a PSG anyagi fölényét azokkal a klubokkal szemben, amelyek betartják az UEFA előírásait. Továbbá azt sem érti, hogy Leterme miért hagyta figyelmen kívül az Octagon-vizsgálat valós számait, sőt, bizonyos esetekben még a Nielsen becslésénél is többre értékelt egyes szponzori bevételeket.
Ugyanakkor az UEFA 2018. június 18-án, amikor a világ az oroszországi világbajnokságra figyelt, elfogadta, és nem nem bírálta felül Leterme jelentését a PSG pénzügyeiről. Sőt, a Paris Saint-Germain támadta meg a Cunha Rodrigues vezette testületet a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál (CAS), mivel a CFCB-nek csak tíz napja lett volna a jelentés felülvizsgálatára, amit viszont elmulasztottak. A portugál szerint ez logikai abszurditás, az ő értelmezése szerint a felülbírálatot tíz napon belül csak elkezdeni kell, nem pedig befejezni.
A CAS a PSG-nek adott igazat, a döntést az UEFA is maradéktalanul elfogadta, de közleményükben kiemelték, hogy a CAS ítélete nem kérdőjelezi meg az FFP-szabály célját. A New York Timesnek küldött levelében az európai szövetség kiemelte, hogy maradéktalanul megbíznak a Leterme és Cunha Rodrigues munkájában, és szerintük természetes, hogy egyes bizottsági tagok véleménye eltérhet más tagok véleményétől.
A 16 tagú UEFA Végrehajtó Bizottságának csak egyetlen nem európai tagja van, aki nem más, mint Nasser Al-Khelaifi. A Paris Saint-Germain elnöke az Európai Klubszövetség (ECA) képviselőjeként kapott helyet az UEFA legfőbb szervében, ahová az év elején választották be. Al-Khelaifi a PSG-n túl is több szállal kötődik a sportvilághoz.
Ő az elnöke a dohai székhelyű BeIN Média Csoportnak, amely az elmúlt öt évben sorra szerezte meg a sportközvetítési jogokat. A BeIN több tucat sportcsatornát is működtet szerte a világban. A francia első osztály, a Ligue 1 közvetítési jogdíjai a következő években drasztikus mértékben fognak növekedni. 2020 és 2024 között évente 1,15 milliárd eurót fog kapni a közvetítési jogdíjaiért, aminek jelentős részét a BeIN Sports állja majd, így a PSG mellett a többi francia csapat is profitált a katari befektetésből.
A számtalan nemzeti bajnokság mellett az UEFA versenysorozatait, a Bajnokok Ligáját és az Európa Ligát is a BeIN csatornái közvetítik több országban, amiért több millió eurót fizetnek a jogtulajdonos UEFA-nak.
(A cikk a New York Times írása alapján készült.)
(Borítókép: Mbappé és Neymar a PSG és Rennes mérkőzés előtt 2019. április 27-én. Fotó: Tim Clayton - Corbis / Getty Images Hungary)