Ritkán fordul elő, hogy egy világbajnok labdarúgó Magyarországra látogasson, pláne egyszerre kettő. Most megtörtént, mivel a Nemzetközi Teqball Szövetség (FITEQ) hívására két világklasszis játékos, Cafu és Carles Puyol is hazánkba érkezett népszerűsíteni a teqballt (ez egy új sport, a futball és az asztalitenisz ötvözete, a játékot egy meghajlított asztalon játsszák focilabdával legalább ketten).

A budapesti bemutató után lehetőségünk nyílt beszélgetni a két legendával, ahol szóba került a Barcelona gyengébb formája, a brazil válogatott kapitányi karszalagja és a magyar fejlesztésű teqball jövője is.

Cafu: Nem a legjobb játékosból lesz a csapatkapitány

A majdnem száz éve íródó labdarúgó-világbajnokságok történelmében egyetlen játékos van, akinek sikerült egymás után három világbajnoki döntőben is játszani. Ő nem más, mint Marcos Evangelista de Moraes, vagy ahogy mindenki ismeri: Cafu.

Minden idők valaha volt egyik legjobb szélső védője pályafutása során a létező összes trófeát megnyerte. Kétszeres világbajnok, összesen 142-szer játszott a brazil válogatottban, amivel egy olyan ország válogatottsági rekordere, ahol a vallás maga a futball. De nem csak a sikerek jellemzik a kivételes karrierjét.

A sérülések, balul sikerült klubváltások mellett azt is megélte, hogy milyen a vesztes oldalon állni. Játszott az 1998-ban elveszített vb-döntőn, ahogy az azóta csak isztambuli csodaként emlegetett 2005-ös BL-döntőn is, az AC Milan játékosaként. A kudarcokból erőt merített, 2002-ben csapatkapitányként vezette sikerre a barzil arancsapatot, majd 2007-ben a Bajnokok Ligáját is sikerült megnyernie, amivel végleg teljes lett a páratlan pályafutása.

Pályafutása egyik legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor a 2002-es vb-győzelem után a magasba emelte a trófeát, miközben a "100% Jardim Irene" felirat volt látható a mezén. Kiknek szólt az az üzenet?

Ezt a pillanatot sosem fogom elfelejteni, ami akkor szinte egy örökkévalóságnak tűnt. Ebben a Sao Paulo-i negyedben nőttem fel, és egészen 22 éves koromig ott is éltem. Az a pillanat a családtagjaimról és a barátaimról szólt, nekik üzentem ezzel. Később itt hoztam létre az alapítványomat, amivel a gyerekeknek akarok segíteni.

Azóta mennyit változott Jardim Irene? Egy fiatalnak ma már könnyebb kitörni ebből a környezetből, akár még profi labdarúgóvá is válni?

A világbajnokságon megmutattam, hogy ez lehetséges. Az itt élő gyerekek is megértették, hogy van esély a kitörésre, és innen is képesek lehetnek meghódítani a világot. A sport és a labdarúgás Jardim Irenében is egy olyan kitörési pont, amin keresztül mindez elérhető.

A Sao Paulo FC játékosaként az összes elérhető trófeát megnyerte, majd 1995 telén a Real Zaragozához igazolt. Itt csak pár meccsen játszott, és félév után távozott is. Mi történt ekkor?

A Real Zaragozával kétéves szerződést kötöttem, de a hat hónap alatt többször is sérült voltam, és nem tudtam annyi meccsen játszani, amennyin szerettem volna. A dolgok nem úgy alakultak, ahogy azt elképzeltem, ezért már félév után hazatértem a Palmeirashoz.

Amikor 1997-ben újra Európába, az AS Romához igazolt, nem tartott attól, hogy ez újra bekövetkezik?

Nem, amikor az AS Roma hívott, már fizikálisan is jobban fel voltam készülve az európai focira. Fejben is összeraktam, hogy miként kell kezelni egy ilyen helyzetet, és hogy mit is akarok én valójában a focitól. Akkor már készen álltam erre a feladatra.

A 2002-es világbajnok csapat tele volt világsztárokkal: Ronaldo, Rivaldo vagy Ronaldinho. Meglepte, hogy Luiz Felipe Scolari mégis önt választotta csapatkapitányának a vb előtt?

A fociban nem feltétlenül a legjobb játékosból lesz a csapatkapitány, hanem aki a legkompetensebb, hogy a csapatot vezesse. Nem kell a legjobb góllövőnek lenned, hogy te legyél a csapatkapitány. Ez már egy kicsit pályán túli készség is.

Carles Puyol: Fati folytassa csak így tovább, de még fejlődnie kell

A katalán őserő, Carles Puyol egy személyben testesíti meg az FC Barcelona identitását: szorgalom, kitartás és a végsőkig való küzdés. Az egész pályafutását egyetlen klubnál töltő Puyol egy olyan korszakban lett a Barcelona játékosa, amikor a csapat nem hogy Európában, de még odahaza sem számított kiemelkedőnek.

Pályafutása első öt évében semmit sem nyert a csapattal, de legfőbb előmozdítója volt annak, hogy ez aztán alaposan megváltozzon. Az óriási teherbírású, elnyűhetetlen védő nem csak a pályán, az öltözőben is igazi vezére volt a katalán csapatnak. A klub akadémiájáról, a La Masiáról kikerült társaival Xavival és Andrés Iniestával, valamint Pep Guardiolával edzői zsenialitásával együtt a klub történetének legsikeresebb korszakába vezette a Barcelonát. Puyol nem csak csapata, hanem a spanyol válogatott felemelkedésének is meghatározó szereplője volt.

A Barcelona jelenleg csak 6. a bajnokságban, egy ilyen nagy klubnál ez mekkora gond?

A Barcelonától mindig elvárás, hogy folyamatosan nyerjen. Igaz, hogy a szezonkezdet meglehetősen döcögős volt , hazai pályán jól játszottak, viszont idegenben még nem megy úgy a játék. Még nagyon sok van hátra az idényből, és azt hiszem, hogy a klub útja felfelé fog majd vezetni. Meg vagyok győződve, hogy a Barcelona nagyon jó idényt fog zárni.

A La Masia az elmúlt években kevés játékost tudott az első csapatnak adni, de most feltűnt egy nagyon fiatal tehetség, Ansu Fati. Mit gondol, milyen jövője lehet neki a Barcelonánál?

A Barcelona mindig is nagyon jó játékosokat nevelt, de hogy valaki felkerüljön az első csapathoz, ahhoz olyan körülményekre van szükség. Ansu Fatit már gyakorlatilag a pálya mellől ismerem. Nagyon örülök, hogy Ansu debütált az első csapatban, és hogy ez ilyen szépen sikerült neki. Egy kicsit meglepő, hogy már 16 évesen ilyen személyiséggel és karakterrel rendelkezik. Azonban ne feledkezzünk el arról sem, hogy milyen fiatal, még több téren is javulnia és fejlődnie kell, de nem szabad tőle túl sokat követelni. Amikor eddig játszott, akkor mindent nagyon jól csinált, úgy hogy folytassa csak így tovább!

Ha egyszer a Barcelona sportigazgatója lenne, akkor a teqballt alkalmazná az utánpótlás képzés során?

Természetesen, nekem is van odahaza egy asztalom, és bárcsak lett volna akkor is, amikor még játékos voltam. Azon túl, hogy egy nagyon élvezetes sport és jó időtöltés, még a profi és amatőr labdarúgóknak is hasznos lehet az edzések mellett, hiszen fejleszti a mozgáskultúrát.

A következő olimpián több új sportág is fel fog tűnni, mint például a gördeszka, vagy a 3x3-as kosárlabda, a teqballnak is helye lehet köztük?

Miért is ne? Úgy gondolom, hogy egy olyan sportról van szó, ami szórakoztató, szép és egyben nagyon látványos. A népszerűsége gyorsan nő az utóbbi időben, és már több mint száz országban jelen van. A Teqball Szövetségnek ezen kell dolgoznia, hogy még tovább növekedjen a játék népszerűsége!

(Borítókép: A Nemzetközi Teqball Szövetség (FITEQ) budapesti rendezvényén Cafu korábbi brazil válogatott labdarúgó szelfizik rajongókkal. Fotó: Huszti István/Index)