Péntek délután kinyitja kapuit a 68 ezres Puskás Aréna, az első meccsen telt ház lesz. A kétszeres világbajnok Uruguay az ellenfél, amelyik még sohasem verte meg Magyarországot. Új jelképet kap Budapest.
1953. augusztus 20-án adták át az akkor 78 ezres, még befejezetlen Népstadiont, a határidőre épphogy csak elkészült. Az Aranycsapat tagjai, így természetesen Puskás Ferenc is kivette részét az építésből, ahogy a főváros lakosságából még nagyon sokan.
A megnyitón Keleti Ágnes vitte a zászlót. Az ötszörös olimpiai bajnok tornász 98 évesen jó egészségnek örvend a mai napig, a mostani meccsre azonban nem hívták meg.
Abban a korszakban olyan egyedi építészeti megoldásokat alkalmaztak – Gilyén Jenő volt a legfőbb statikai mérnök –, amelyek világszinten is újdonságnak számítottak. A Népstadionra jellemző pilonokat a jelenlegi aréna is őrzi, a betont is beledarálták a mostaniba. A Népstadion kezdőköre és a jelenlegi aréna kezdőköre pedig ugyanott van. A tervezésnél, kivitelezésnél ez is egy fontos szempont volt.
A stadion igazgatója volt például Schmitt Pál későbbi köztársasági elnök is, azt egyelőre nem tudni, a jelenlegi létesítményt ki vezeti majd. A fenntartási költségek évente 4 milliárd körüli összegre tehetőek, nem lesz könnyű feladat nyereségessé tenni.
Legendás meccsek fűződnek a stadion történetéhez.
Az angolok egy hétre jöttek, de 7:1-gyel mentek.
Ezt a mondást mindenki ismerte, mert Anglia a londoni 6:3 után 1954. áprilisban visszavágóra jött, de csúfos verést kapott. 104 ezren nézhették végig a helyszínen a diadalt.
1986-ban itt sikerült legyőzni a brazilokat (3-0), akkor 70 ezren voltak ott a stadionban, 33 év után lehet közel annyi néző a stadionban. Az utolsó meccset 2014. júniusban Kazahsztán ellen (3-0) Pintér Attila csapata játszotta. Varga Roland ezen a meccsen betalált, a Fradi szélsője Uruguay ellen is ott lehet a kezdőben. Ez volt a 99. győzelem az azóta lebontott stadionban.
A Debrecen 2009. augusztusban ebben a stadionban jutott be a Bajnokok Ligájába a Levszki Szófia legyőzésével. A Loki a főtáblán a Liverpoolt, a Lyont és a Fiorentinát látta vendégül, egy év múlva az EL-főtábláján a Sampdoriát, a PSV-t és a Harkovot.
A Népstadion elég komoly ráncfelvarráson esett át az 1998-as atlétikai Európa-bajnokság előtt, ha nem a futballt nézzük, az volt a legnagyobb esemény a stadionban. Gécsek Tibor akkor lett a kontinens legjobbja.
És talán a legnyomasztóbb meccset 2013-ban játszotta itt Magyarország, amikor mínusz, öt fokban üres lelátók előtt a románok a 92. percben egyenlítettek a vb-selejtezőn.
A mostani stadion már jövőre kiemelt esemény helyszíne lesz: 2020-as Európa-bajnokságon négy meccset rendeznek benne. Azt már tudjuk, hogy Budapest – Münchennel párban – az F jelű csoportot kapja. A meccsek időpontjai: június 16., 20., 24., 28., és az utóbbi már nyolcaddöntő.
Ukrajna szinte biztosan idejön játszani. Hogy a magyar válogatott pályára léphet-e, az november 19-én derül ki. Ha Marco Rossi csapata nyer Cardiffban kedden, akkor hazai pályán játszhat. Ha nem nyer, még mindig ott a Nemzetek Ligája. Még az is lehet, hogy az NL playoffjának döntőjét ebben a stadionban játszhatja le Magyarország március 31-én.
A stadionban EL- vagy BL-döntő is lehet. A legkorábbi időpontnak a 2022-es EL-finálé tűnik, mert addig az UEFA már kijelölte a helyszíneket. Sőt, már a 2023-as BL-döntőt is odaadta Londonnak.
Az UEFA viszont már most ideküldte azt a szakemberét, aki a létesítményfelelős lesz majd a kontinenstornán.
Az egykori szocialista tömb országai közül Románia 2011-ben, Lengyelország 2012-ben adta át nemzeti stadionját. A varsói létesítmény az Európa-bajnokságra készült, a nyitómeccset abban rendezték, és az egyik elődöntőt is. Mindkét arénában volt már Európa Liga-döntő, és azóta is a nemzeti csapat otthona.
Csehországban nincs nemzeti stadion, noha a válogatott 1996-ban Eb-döntőt játszott, és a csehek a 2004-es Eb-n is rendkívül erős csapattal vettek részt, végül azonban nem jutottak be a fináléba, mert a görögök útjukat állták. Bár a cseh klubfutball is lényegesen a magyar előtt jár – a Slavia a BL csoportkörének résztvevője –, a futball mégsem vált ki akkora őrületet, mint idehaza, noha remek hagyományaik vannak (a csehszlovákok 1962-ben vb-döntőt játszottak, 1976-ban pedig megnyerték az Európa-bajnokságot).
A Slovan 25 ezres stadionját nemrég adták át, de mivel nem tudott megegyezni a szövetség és a klub, ezért a csapat Nagyszombatban futballozik, a jövő keddi azeriek elleni meccs is ott lesz, ahogy a sorozat többi meccsét is ott rendezték. A bolgároknál nincs modern nemzeti stadion, nincs is tervben.
Bukarestben és Varsóban sincs névadója a stadionnak, egyszerűen csak nemzeti stadion, nálunk lesz: a magyar futball legnagyobb egyénisége, Puskás Ferenc nevét viseli.
Puskás 75. születésnapján, 2002. április másodikán döntött úgy az első Orbán-kormány, hogy a leghíresebb magyar futballistáról nevezi el a Népstadiont. Az ötlet Fejér Miklós étteremtulajdonostól származott, aki a Sváb becenevű játékos jó barátja volt, a Régi Sipos pedig a futballista egyik törzshelye volt. Az ötletet Szöllősi György, az MLSZ akkori sajtófőnöke karolta fel, aki később könyvet is írt Puskásról.
Puskás egyszer sem kapott ki a stadionban, 25 évvel 1956-os disszidálása után, 1981-es visszatérésekor már nagy hassal is gólt fejelt.
2002 augusztusában a spanyolok elleni meccsen Baumgartner Zsolt nyitott sportautóban vitte körbe a stadionban a már betegséggel küszködő legendát, ő végezte el a kezdőrúgást is. Puskást a róla elnevezett stadionban ravatalozták fel 2006 december elején, a temetésre eljött a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség elnöke, Sepp Blatter is.
Orbán Viktor 2011-ben mondta azt, hogy a nemzeti stadion neve nem eladó,
ha lennének is cégek, melyek több százmillió forintot áldoznának érte, ebből nem lehet üzletet csinálni.
Úgy tudjuk, a Puskás család – unokái és dédunokái Spanyolországban élnek – páholyt is kapott, hogy méltó körülmények között nézhessenek meccset, koncertet mindenkor. Emellett mást nem fizet a magyar állam. A család képviselői itt is lesznek a megnyitón. A családnak állandó helye van a Puskás-díj átadásán is, amit a FIFA-gálaműsor keretében nyújtja át az aktuális év legszebb gólját szerzőnek. (Papp László családja nem kapott ilyen gesztust a háromszoros olimpiai bajnokokról elnevezett sportcsarnokban.)
A stadion névhasználatát szerződés szabályozza, információink szerint nem fizet érte a magyar állam, ugyanakkor minden további kereskedelmi célú felhasználás, Puskás nevét, arcképét tartalmazó termék engedélyköteles.
Alapvetően óriási megtiszteltetés, felfoghatatlanul nagy dolog, hogy az új stadionnak is Puskás a névadója. Elégtétel is annak a játékosnak, akinek a nevét nem lehetett leírni éveken át az 1956-os forradalom után
– mondta az Indexnek Szöllősi György, az örökösök képviselője, Puskás-ügyi nagykövet.
Mostantól a fővároshoz ugyanúgy hozzátartozik a Puskás-stadion, mint a Lánchíd vagy a budai Vár. Aki Madridban bemegy egy szuvenírboltba, és emléket akar vásárolni, a Bernabeu Stadionnal sokféleképp találkozhat. Kulcstartó, hűtőmágnes, póló, de még hamutál is van. Ha az aréna ily módon kerül kereskedelmi forgalomba, a Puskás-örökösöknek hozzá kell ehhez járulniuk, és az eladott tárgyakból bizonyos összeg őket illeti. Már a nyitómeccsre is készülnek ajándéktárgyak, de hogy pontosan milyenek, az egyelőre meglepetés.
„A Puskás brand még inkább felértékelődik mostantól ezzel a nagyszerű stadionnal. Mert lássuk be, a korábbi, romos állapotában már nem volt méltó a névadóhoz. Első látásra lehet, hogy szokatlan, ha valaki védjegyekről, licencjogról beszél, de nekünk ez is feladatunk. Nemzetközileg teljesen elfogadott, ha a világban Elvis Presley vagy bármely híresség nevével eladnak valamit, akkor azért fizetni kell az örökösöknek, jogtulajdonosoknak.
Mi is csak annyit szeretnénk, hogy ismerjék el, ha valaki pénzt akar keresni vele, ehhez nem jár ingyen Puskás neve, nem lehet az arcképét bárhová, kereskedelmi céllal felrakni
– foglalt állást Szöllősi.
Az első tervekben még az szerepelt, hogy a legfelső karéj felett, a tetőszerkezet alatt lesz egy 800 méteres futópálya. Nagyszerű újítás lett volna, de nem valósult meg. Maga a tervező, Skardelli György is sajnálta. A 190 milliárdos költségvetésbe viszont nem tudták beszorítani.
A kihagyás azért is furcsa, mert így a tömegsportnak is az egyik szentélye lehetett volna az aréna, nem beszélve arról, hogy akár még turisták is nagy számban kipróbálják, milyen hatvan méter magasban futni egy kört úgy, hogy Budapest egy része a lábuk alatt hever. Ami viszont megvalósult: a stadionban majd lesz egy állandó kiállítás Puskásról, ezt jövő év elejére adhatják át.
Kis hiányérzet, hogy egyelőre sehol egy napelem, ami azt jelezné, hogy nekünk fontos a megújuló energia, a szürke beton a domináns, ami persze egészen másként néz ki, ha ledes megvilágítás van. Az sem legideálisabb, hogy kötött pályán a reptér és a stadion nem megközelíthető. Varsóban a 2012-es Eb idejére nem lett kész a vasút, egy év múlva viszont már átadták.
Ez a stadion nagyjából a Bayern Münchenével vethető össze, és akik játszottak abban a stadionban, egytől egyig kiemelték a fenséges atmoszférát. Már most borítékolható, hogy sokszor elhangzik majd még a magyar játékosoktól az a közhely, hogy ez egy igazi katlan. Mivel nincs 400 méteres atlétikai futópálya, a közönség még hatékonyabban adhatja át az energiáját. Csodás lenne persze, ha ezt egy magyar–németen is megtehetnék jövő júniusban.
(Borítókép: Huszti István / Index)