Mint minden iparág, a sport is hatással van a környezetre. A futballklubok nagy stadionokat üzemeltetnek, sokat utaznak, a nézők pedig sok szemetet termelnek. Egy nagy bajnokságban már rangsorolták is, hogy melyek a legzöldebb klubok, de mi a helyzet a magyar bajnoksággal?
A klímaválságról folyó közbeszédben kevesebb szó esik arról, hogy a sport, és azon belül is a futball mennyivel járul hozzá az emberiség károsanyag-kibocsátásáért.
Pedig a futballklubok ökológiai lábnyomához méretes focicsuka illene, pláne, ha az európai topcsapatokról beszélünk.
Több tízezer férőhelyes stadionokat üzemeltetnek, azokat fűteni, világítani kell, a gyepet pedig rendszeresen öntözni. A szurkolók esznek-isznak a meccsek alatt, aminek következtében a vécék folyamatosan üzemelnek, nem kevés vizet elhasználva, és mindeközben rengeteg szemét termelődik. Ehhez jön még a játékosok és a szakmai stáb utaztatása, ami a Bajnokok Ligája- vagy az Európa Ligája-meccsek esetében akár több ezer kilométeres repülőutat jelenthet, de előfordul, hogy egy sima bajnoki miatt is repülőre száll a csapat.
Szemléltetésképpen néhány adat, hogy mivel jár egy focicsapat működése:
Hogy globális léptékben mekkora károsanyag-kibocsátást jelent a futball, érdemes megnézni, mekkora környezeti terheléssel járt a 2016-os franciaországi Európa-bajnokság. Bár nem klubfutballról van szó, a meccs- és nézőszámok összevethetőek a bajnokságokéval, mivel az Eb-n a karbonkibocsátás 80 százaléka a meccsekhez kötődően keletkezett. Az esemény 2,5 millió szurkolót vonzott, 10 helyszínen összesen 51 meccset rendeztek, ez például 5-6 Premier League fordulónak felel meg.
Az egy hónapon át tartó Eb teljes szén-dioxid kibocsátása 2,8 millió tonna volt, több mint 1500 tonna hulladék keletkezett az esemény alatt.
Egy teljes bajnoki szezon lebonyolítása tehát még jobban megterheli a környezetet. Még jobb képet ad a Essex-i Egyetem 2014-es tanulmánya, amiben azt mérték fel, hogy az alacsonyabb osztályú angol klubok mennyi szemetet termelnek egy szezon alatt. Azért ezt vizsgálták meg, mert a hulladékgazdálkodáson keresztül tudják leginkább kontrollálni a károsanyag-kibocsátásukat. Közel 900 klub vizsgáltak, ebben a legutolsó megyei bajnokságban szereplő falusi csapat is benne van.
A 2012-13-as szezon 9 millió nézőt vonzott, a több ezer meccsen 30 ezer tonna szemét termelődött, ebből 7400 tonna ment egyenesen a szeméttelepre, ami 2,1 millió tonnányi üvegházhatású gáz levegőbe engedésével egyenértékű.
Összehasonlításképpen: a 2012-es londoni olimpia 10 ezer tonna hulladékot termelt a maga 11 millió nézőjével. A bajnokságok osztályának emelkedésével a párhuzamosan nőtt a megtermelt hulladék mennyisége, vagyis a Premier League és a Championship emissziója vélhetően még nagyobb.
A tanulmány arra is kitér, hogy más iparágakhoz képest a futballklubok szervezeti szinten lassabban reagálnak a klímavádelem kihívásaira. Nincs meg az ehhez szükséges tudásuk (technológia, irányelvek), a környezettudatosság csak a legnagyobb, leggazdagabb csapatoknál jelenik meg szempontként. Minden héten milliók nézik világszerte az Arsenal vagy a Manchester United meccseit, tehát PR-szempontból sem mindegy, hogyan állnak a klímavédelem kérdéséhez.
Ezek után felmerül a kérdés, hogy mitől lesz egy futballklub fenntartható? Mit tehet azért egy csapat, hogy környezetkímélőbben működjön? A Sports Positive Summit ezt mérte fel nemrég, és nyolc szempont alapján elemezte a világ legnézettebb bajnokságának, a Premier League csapatainak működését. Kizárólag azokat a tényezőket vették figyelembe, amikre a kluboknak ráhatásuk van, közvetlenül befolyásolják befolyásolják egy-egy meccsnap környezeti terhelését:
Kategóriánként maximum egy pontot szerezhettek a klubok; felet kaptak, ha nem feleltek meg teljes mértékben az előírt kritériumoknak, vagy még bevezetés előtt álltak a fenntarthatóságot célzó technológiák, irányelvek. Abban az esetben nem kaptak pontot, ha a honlapjukon vagy közösségi oldalaikon semmilyen módon nem tüntették fel, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek ökológiai lábnyomuk csökkentéséért. Itt érhető el a részletes elemzés.
A fenntarthatósági ranglista élén négyes holtverseny alakult ki a nyolcpontos Arsenal, Manchester United, Manchester City és Tottenham Hotspur között. A dobogós helyeken szintén több csapat osztozott: Brighton and Hove Albion, a Newcastle United és a West Ham egyaránt 7,5-7,5 pontot ért el. Őket követette az Everton, az Aston Villa és a Sheffield United 7-7 ponttal. A középmezőnyben találjuk a Chelsea-t és a Liverpoolt (6,5 pont).
Akárcsak a Premier League-ben, ebben az összevetésben is a Watford a sereghajtó, messze a legkevesebb pontot elérve (2,5). Ennek az az oka, hogy a klub alig szolgáltatott információt az elemzéshez, tehát az is lehet, hogy világ legzöldebb csapatáról van szó, csak jól titkolja.
Általánosságban elmondható, hogy a PL-klubok többségénél a stadion energiaellátása már kisebb-nagyobb arányban valamilyen megújuló forrásból történik, napelemekkel és szélturbinákkal főleg az edzőközpontokban lehet találkozni. Az Arsenal stadionja, a 2006-ban átadott Emirates áramellátása 2017 óta teljes egészében megújuló forrásból történik, ezzel éves szinten 7 ezer tonnával csökkentette szén-dioxid kibocsátását a londoni klub. Érdekesség még, hogy 2018-ban telepítettek egy energiatároló rendszert is, amivel 90 percig képesek árammal ellátni az egész létesítményt.
Sok helyen nem csak a mosdókban és a folyósokon használnak energiatakarékos LED-es világítást, hanem a pályát is azzal világítják meg. (Európában a Southampton stadionjában használtak először ilyen típusú világítást.) Ezenkívül az irodákból, plázákból jól ismert spórolási megoldások köszönnek vissza a stadionokban is: mozgásérzékeléssel bekapcsoló világítás, víz nélkül működő piszoárok, szenzoros csapok. Legtöbb klubnál az összegyűjtött esővízzel oldják meg a pályák öntözését, de arra is van példa, hogy a megtisztított szennyvizet használják fel erre a célra vagy fúrt kútról veszik a vizet.
A meccsnapokon keletkező szemét 80-90 százalékát hasznosítják újra. Van, ahol a szerves hulladék a komposztálóba kerül, a Brightonnál a meccsnapokról megmaradt élelmiszert helyi élelmiszer bankoknak ajánlják fel. Az Arsenal hulladékkezelési központjában minden hónapban 10 tonna papírt és műanyagot hasznosítanak újra. Műanyag evőeszközöket, szívószálakat gyakorlatilag sehol sem használnak már, a büfékben repoharas rendszer működik. A repoharas rendszer bevezetése óta meccsenként 29 ezer műanyag pohárral kevesebbet használnak el a Manchester City szurkolói, ami egy teljes szezonra vetítve 800 ezer megspórolt egyszer használatos poharat jelent. A klub honlapja szerint a megoldásnak köszönhetően évente 2,4 tonnával kevesebb műanyaghulladékot termelnek.
Akkor sem néznek hülyén az szurkolókra, ha vegán kaját kérnek a büfében: az élvonalbeli klubok háromnegyede kínál legalább 2-3 féle növényi alapú ételt. Az újonc Sheffield United büféiben 80 százalékban szezonális gyümölcsöket és zöldségeket árulnak, az ételek 25 százaléka vega vagy vegán, céljuk, hogy 2020-ra 50 százalékkal csökkentsék a marhahús-fogyasztást. Próbálják arra ösztönözni a szurkolókat, hogy kocsi helyett tömegközlekedéssel vagy biciklivel menjenek a meccsekre, ezért a meccsnapokon kedvezményesen utazhatnak a buszokon, vonatokon, a bicikliket a stadionok területén tárolókban tehetik le.
Szintén a környezetkímélő gyakorlatok közé tartozik, hogy a Liverpool meccsnapokon ingyen hazabuszoztatja a dolgozóit; na persze nem Mané vagy Szalah veszi igénybe ezt a szolgáltatást, hanem a kisegítő személyzet tagjai. Megszokott kép az angol topcsapatoknál, hogy a sztárok több százezer fontos sportkocsikkal gurulnak be az edzésekre. Nem így a Burnley-nél: a klub két játékosa, Ashley Barnes és Ashley Westwood vettek egy-egy minibuszt, és azokkal szállítják csapattársaikat az edzésekre.
Mi a helyzet a magyar futballkluboknál? A 12 NB I.-es csapat közül hét klub válaszolt (Honvéd, Fehérvár, Kaposvár, Ferencváros, Újpest, Diósgyőr, Debrecen) megkeresésünkre, erősen változó részletességgel.
MINDEGYIK CSAPATNÁL UGYANAZOKRA A SZEMPONTOKRA KÉRDEZTÜNK RÁ: MŰANYAGOK HASZNÁLATA, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, VEGA/VEGÁN ÉTELEK, HULLADÉKKEZELÉS, VÍZ- ÉS ENERGIATAKARÉKOSSÁG, KÖRNYEZETKÍMÉLŐ KÖZLEKEDÉS.
A Honvéd némileg kilóg a sorból, mert jelenleg nincs saját stadionja, a 8000 férőhelyes új Bozsik 2020 nyarára készülhet el, addig az MTK pályáján játssza meccseit a csapat. Most még csak arról tudtak beszámolni, hogy környezettudatosság szempontjából mire számíthatunk az új létesítményben: a pályák öntözéséhez fel fogják használni az esővizet, szelektíven gyűjtik majd a hulladékot (az utánpótlás-központban január óta így történik a szemét kezelése) és repoharas rendszer bevezetését is tervezik. Megújuló energiaforrásokról nem írtak, de kiemelték, hogy a 2018-ban átadott klubközpont tetején napelemek üzemelnek, ami gazdaságosabb üzemeltetést tesz lehetővé.
A Fehérvár csak bérli a MOL Aréna Sóstó egyes részeit, a vendéglátóipari egységek és a stadion üzemeltetése nem a klubhoz tartozik, ezért nincs ráhatása a műanyaghasználatra és a hulladékkezelésre.
Kaposvári Rákóczi FC következő tao-pályázatában fontos szerepet szán a környezettudatosságnak és a megújuló erőforrások használatának, írta az NB I. utolsó helyén álló klub. A pályafűtést a közelben lévő cukorgyár által termelt biogázzal fogják megoldani, a tervek már elkészültek. A A stadion világítását hagyományos izzók biztosítják, ezek lecserélése is napirenden van. A büfékben még eldobható műanyag poharakat használnak, de tervben van a repohár bevezetése. A szurkolók és a focisták közös faültetése inkább PR-szempontból lehet hasznos. Rossz hír a vega és vegán kaposvári szurkolóknak, hogy a büfékben csak húsos ételeket lehet kapni. Szeretnék elérni a helyi közlekedési vállalatnál, hogy meccsnapokon sűrűbben járjanak azok a buszjáratok, amelyek megállnak a stadionnál, a biciklitárolók beszerzése folyamatban van.
A Ferencváros részéről a Groupama Aréna üzemeltetője, a Lagardère Sports Hungary válaszolt az Index kérdéseire. (A cég anyavállalata, a Lagardère Group üzemelteti a Hamburger SV, az Eintracht Frankfurt, a Borussia Dortmund, a Juventus és a PSG létesítményeit.) Egyedül az FTC-nél használnak visszaváltható poharakat a büfékben, a rendszer a Zöld Stadion projekt keretében került bevezetésre 2019-ben, de az ételek felszolgáláshoz sem használnak eldobható műanyag eszközöket. A szemét 100 százaléka szelektíven történik összegyűjtésre.
Az FTC kérésére a 22 ezer férőhelyes stadion úgy lett kialakítva, hogy gyűjteni tudják az esővizet, egy 365 köbméteres tartály szolgál erre a célra. Nem csak a pályát locsolására használják az összegyűjtött csapadékot, a vécék öblítése is ezzel történik.
A melegvíz előállításához pedig a beépített napkollektorokat használják kisegítő energiaforrásként a létesítményben. Többször volt már rá példa, hogy a csapat vonaton utazott NB I.-es meccsekre és külföldi edzőtáborba. A MÁV-kötött megállapodásnak köszönhetően a szurkolók 50 százalékos kedvezménnyel utazhattak az FTC Európa Liga meccseire, hasonló együttműködést szeretnének kialakítani más közlekedési cégekkel. A stadion környékén több mint 100 kerékpártároló lett kialakítva, ezeket nem csak a szurkolók, hanem a klub dolgozói és partnerei is gyakran használják.
Akárcsak a Groupama Arénában, a Diósgyőr stadionjának büféiben sem használnak műanyag evőeszközöket, a szendvicseket és a hot dogot papírtálcán szervírozzák. Ugyanakkor a sört és az üdítőt még eldobható műanyag poharakba töltik ki, ezeket jövőre tervezik lecserélni visszaváltható, DVTK-dizájnnal ellátott típusra. Eddig nem merült fel, hogy a szurkolóknak lenne igényük húsmentes, illetve növényi alapú ételekre, ezért ilyesmit nem találni a büfékben. A stadionban 7 darab 120 literes szelektív kuka van kihelyezve, ezekbe kerül a meccsnapokon keletkező teljes hulladékmennyiség közel tizede.
A 2018-ban átadott 14 ezres DVTK stadion által felhasznált hőenergia 40 százaléka megújuló forrásból (geotermia, biomassza) származik, a létesítmény tetejére felszerelt 50 kW kapacitású napelempark fedezi az áramigény 25 százalékát. A napelemekkel szintén felszerelt edzőközpontban ugyanez az arány 20 százalék. (A Sport- és Szabadidő Szolgáltatások Nemzetközi Szövetsége 2018-as szavazásán a DVTK Stadiont választották az Év Stadionjának, az értékelés során fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vettek.)
A diagnosztikai központ és a most épülő multifunkciós sportcsarnok komplett külső burkolata alumíniumhabból készült, ami 100 százalékban újrahasznosított és újrahasznosítható anyag. A DVTK-nál sem hagyják kárba veszni az esővizet, a lehulló csapadékot a lelátó alá beépített 235 köbmétereses vízgyűjtőbe vezetik el, ebből öntözik a pályát és a stadion környéki zöldfelületet.
VALÓSZÍNŰLEG NEM LÖVÜNK NAGYON MELLÉ AZZAL, HA AZT MONDJUK, A DIÓSGYŐR és az ftc AZ NB I. LEGZÖLDEBB CSAPATA.
A Diósgyőr megállapodása van a helyi közlekedési vállalattal, meccsnapokon a szurkolók a mérkőzésre szóló jegy felmutatásával ingyen használhatják a stadiont érintő villamos- és buszjáratot. Ez is lehet az oka, hogy a biciklitárolókat alig használja valaki.
Bezzeg a Nagyerdei Stadion környékén kihelyezett száz tároló maximális kihasználtsággal működik, ezenfelül UniBike kerékpárkölcsönző is található a helyszínen, tudtuk meg a DVSC-től. Az egyszer használatos műanyag eszközök száműzésével még adós a debreceni klub, de már gondolkodnak a repoharas rendszer bevezetésén, cserébe viszont van vega/vegán menü a büfékben. Szelektívgyűjtés tekintetében jobban állnak, mint a Diósgyőr: a meccseken keletkező szemét mintegy 60 százalékát válogatják szét a DVSC-nél.
Az Újpestnél nincs és nem is tervezik a visszaváltható pohár bevezetését, mert tapasztalataik szerint nagy részük úgyis a kukában végzi. Így is próbálnak tenni a műanyaghasználat ellen: az eldobható műanyag poharakat papírból készültekre akarják lecserélni a büfékben, a klub irodáiban és a stadionban ballonból ihatnak a dolgozók, nem használnak PET palackos vizet. Aki húsmentes kajára vágyik, annak a VIP-szektorba kell jegyet vennie, mert jelenleg csak ott lehet efféle úri huncutságokat kapni. De már épül az új bisztró, ahol a halandó szurkolók is hozzájutnak ezekhez az ételekhez, addig viszont be kell érniük a klasszikus büfétermékkel.
Furcsa módon a Szusza Ferenc Stadion lelátóin nincsenek szelektív kukák. Ennek biztonsági okai vannak, tudtuk meg a klubtól. Nem helyezhetnek ki ugyanis mozgatható szemeseteket, vélhetően attól tartanak, hogy a szurkolók nem a szemet dobálnák, hanem egymást, a kukákkal. Nem lehet túl hatékony így a szelektív gyűjtés, mivel eléggé életszerűtlen, hogy a nézők két órán keresztül tartogassák az összegyűrt sörös poharat és az üres chipses zacskót, csakhogy kidobhassák valahol egy szelektívbe. Azt, hogy van-e igény biciklitárolókra, tavasszal fogják tesztelni.
A világ legzöldebb futballklubjának címére mégsem valamelyik Premier League-csapat, hanem az angol negyedosztályban szereplő Forest Green Rover a legesélyesebb. Nem mi mondjuk ezt, hanem a FIFA. A nailsworth-i klubnál a felhasznált energia teljes egészében megújuló forrásból származik, egy részét maguk állítják elő a stadion tetején elhelyezett napelemek révén. A Manchester City-hez hasonlóan a szurkolók a stadionnál elhelyezett töltőállomásokon tölthetik fel elektromos autójukat. A pálya gyepét nem kezelik semmilyen vegyszerrel, a füvet egy GPS vezérelt napenergiával működő elektromos fűnyíróval vágják, nem holmi benzines géppel.
A zöldforradalmat az Ecotricity nevű energiaszolgáltató hozta el a Forest Greenhez. 2010-ben csődközelbe került a csapat, ekkor jelent meg befektetőként a cég tulajdonosa, Dale Vince, és megmentette az 1889-ben alapított klubot.
Ha mindez nem lenne elég, a már a nevében is zöld csapat 2017-ben elsőként kapta meg a vegánságot bizonyító védjegyet a Vegan Society-től. Már két évvel korábban átálltak a vegán étrendre, vörös húsokat pedig 2011 óta nem fogyasztanak a klubnál. A védjegyet 1990-ben hozták létre, eddig összesen 800 cég 24 ezer terméke bizonyult érdemesnek rá. A vegán minősítés nemcsak azt jelenti, hogy a Forest Green büféiben kizárólag növényi alapanyagokból készült pizzát és hamburgert kapni, hanem, hogy a játékosok és a klub dolgozói is vegán ételt kapnak.
Lehet, hogy az új étrendnek is köze lehet ahhoz, hogy a Forest Greeen legnagyobb sikerét érte érte 2017-ben azzal, hogy története során először feljutott a negyedosztálynak megfelelő League Two-ba, miután a Wembley-ben rendezett play-off döntőben 3-1-re legyőzte a Tranmere Roverst.
A Forest Green következő nagy dobása az új stadion lehet. A tervek szerint az Eco Parkra keresztelt 5 ezer fős létesítmény teljes egészében fából épül majd, és a kivágott fák pótlására több száz újat ültetnek a stadion köré.