Két szezonra kitiltotta a Bajnokok Ligájából az UEFA a 2018-19-es szezonban angol bajnok Manchester Cityt, aminél súlyos szabálytalanságokat találtak a korábbi átigazolásokban. A klub emellett 30 millió eurós büntetést is kapott, tudatta pénteken az Európai Labdarúgó Szövetség. A döntés értelmében a büntetés a 2020–21-es szezon kezdetével lép életbe, így az arab tulajdonba kerülés óta négy bajnoki címet szerző Manchester City legközelebb a 2021–22-es szezon után térhet vissza a Bajnokok Ligájába. A klub fellebbez a döntés ellen.
A Manchester City vétke, hogy sorozatosan átverték az UEFA-t a pénzügyi fair play (FFP) szabályaira vonatkozóan. A büntetés mértéke is azt tükrözi, hogy milyen súlyos vétken érték a csapatot, írja a The Guardian.
Az UEFA a klubok pénzügyeit vizsgáló bizottsága, a CFCB (Club Financial Control Body) vizsgálata szerint a Manchester City túlzó mértékben, egyfajta lufiként növelte a szponzori bevételeit, hogy ezzel átverje az FFP rendszerét, és több pénzért igazolhassanak játékosokat, mint egyébként tehették volna. A vizsgálatot azután folytatta le a testület, hogy a német Der Spiegel 2018 novemberében a fenti állításokat alátámasztó emaileket szivárogtatott ki.
Ezekben az szerepelt, hogy az abu-dzabi királyi család tagja, a Manchester City tulajdonosa, Manszur bin Zajed al-Najan sejk tulajdonképpen a saját zsebéből finanszírozta a klub mezszponzori szerződését, ami évi 67,5 millió font bevételt jelentett a klub számára. Ez a stadion névadója, az Etihad légitársaság a mai napig. Az egyik kiszivárgott email szerint maga az Etihad csak 8 millió fontot fizetett a fenti összegből, a többit Manszur magáncége pótolta ki. Ezzel pedig vétettek az FFP szabályai ellen, és a felügyelő szervet is átverték hamis adatokkal.
Az UEFA szerint mindezt 2012 és 2016 között követték el – a Transfermarkt adatai szerint ebben az időszakban közel 490 millió euróért vásároltak játékosokat, ekkor érkezett többek között Fernandinho, az akkori legdrágább védőjátékos, Eliaquim Mangala, Kevin De Bruyne, Raheem Sterling és Nicolás Otamendi is a klubhoz. nem mellesleg pedig ekkor ágyaztak meg a klub négy bajnoki címének is.
A Manchester City 2018-ban, az emailek nyilvánosságra kerülésekor vehemensen tagadta a vádakat, a Spiegel birtokába került leveleket lopottnak minősítette, amiket ráadásuk a kontextusból kiragadva, fals módon tálaltak. Ugyanígy tagadták a vádakat, amikor májusban az UEFA vizsgálatot indított a klub ellen.
A Manchester City közleményben jelezte, hogy fellebbez a döntés ellen, amit a nemzetközi Sportdöntőbíróság elé visznek majd. A közleményben azt írták, hogy csalódottak, de nem meglepettek a döntés kapcsán, és szerintük egy független szervezet bírálhatja majd el legjobban a kérdést.
A 2011-ben bevezetett pénzügyi fair play arra hivatott, hogy megakadályozza az európai klubok túlköltekezését mind a játékospiacon, mind a fizetések tekintetében azzal, hogy korlátozza, a klubok mekkora veszteséget írhatnak le.
Korábban a Barcelonát, a Real Madridot, az Atlético Madridot és a Chelsea-t sújtotta átigazolási eltiltással az UEFA, ezek a klubok a fiatal játékosok átigazolási szabályai ellen vétettek, ám egyikük sem kapott két szezonra érvényes eltiltást. Az említett csapatok többségének sikerült enyhítenie a büntetést a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordulva, a Manchester City is ebben bízhat, bár azok átigazolási tiltások voltak, nem pedig a BL-ből való kizárás.
A szintén arab tulajdonban levő francia Paris Saint-Germain viszont korábban sikerrel járt a CAS-nál, és fel tudta függeszteni a klub ellen indított FFP-vizsgálatot, amit egyébként hasonló okokból kezdeményeztek, mint amiért most a Manchester Cityt megbüntették.
Cikkünk korábbi verziójában tévesen írtuk, hogy az átigazolási időszakból tiltották el a Manchester Cityt.