Mire a taopénzek ellenőrzésének feladata átkerült a Magyar Labdarúgó Szövetséghez, már 50 milliárd forint áramlott a magyar futballba. A szövetségnek külön raktárat kellett bérelnie, olyan mennyiségű iratot vettek át. Átalakították az ellenőrzés menetét, de még mindig nehéz megmondani, mennyire hatékony a módszerük. Az biztos, hogy 32 egyesületet jelentettek eddig fel, és egy esetben már vádemelés is történt.
Miközben évente több milliárd forint közpénz vándorol tao formájában a futballklubokhoz, a támogatások szabályos felhasználásának ellenőrzése sokáig akadozott. Pedig sejthető, hogy sok egyesületnél nem úgy és nem arra költötték el az utánpótlás- és infrastruktúrafejlesztésre kapott több tíz-, vagy akár százmilliós taopénzeket, mint kellett volna.
Ezekre jó példa néhány olyan klub, amelyek esetében nyilvánosságra is került a szabálytalanság, de ennél jóval több visszaélés történhetett a taorendszer 2011-es bevezetése óta:
A taotámogatások ellenőrzése azután pörgött fel, hogy 2014-ben átkerült a sportági szövetségekhez a feladat. Előtte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyik háttérintézménye, a Nemzeti Sport Intézet (NSI) végezte az ellenőrzéseket, erősen visszafogott hatékonysággal: az előző két évre vonatkozó elszámolásokat úgy vette a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), hogy azok nagyobbik részét még senki sem nézte át, mondta Dürr Balázs, az MLSZ taoellenőrzésekért felelős vezetője.
Mindössze a támogatások 15 százalékánál vizsgálta a felhasználás szabályosságát az NSI, miközben addigra több mint 50 milliárd forint áramlott a futballba a taózásnak köszönhetően.
A szövetségnek külön raktárhelyiséget kellett bérelnie, akkora mennyiségű iratot vett át az NSI-től. Közben beérkeztek az aktuális támogatási év elszámolásai is, vagyis az MLSZ ellenőreinek párhuzamosan három év dokumentációján kellett átrágniuk magukat, ami több mint 3000 elszámolást (számlákat, igazolásokat) jelentett.
Emiatt fordulhatott elő, hogy egyes klubok még azután is évekig vígan taózhattak, hogy korábban nem tudtak elszámolni a lehívott támogatásokkal: az előbb említett Nyírbátor a 2011–2012-es szezonban pályázott, de csak 2018-ban lett büntetve.
Itt érdemes tisztázni, hogy az MLSZ kizárólag a 300 milliónál kisebb összegű taoprogramokat ellenőrizheti. Az ennél nagyobb összegű támogatások szabályos felhasználását már az Emmi vizsgálja. Így például azt is, hogy a taózás nagy nyertese, a felcsúti Puskás Akadémia hogyan költi el ezeket a pénzeket. A másik különbség, hogy az Emminek és a Pénzügyminisztériumnak beleszólása van a 300 millió feletti támogatások odaítélésébe, az MLSZ-nek figyelembe kell vennie a minisztériumok véleményét.
A 300 milliónál kisebb taoprogramokból van több, ezek teszik ki a programok 98 százalékát. Összegszerűen azonban a maradék 2 százalék adja a támogatások 33 százalékát, ami 2011 és 2019 között 73 milliárd forintot jelentett.
Dürr Balázs szerint mostanra sikerült feldolgozniuk azt a lemaradást, amivel átvették az NSI-től az elszámolásokat: 2014 óta a taotámogatások 75 százalékát ellenőrizték, korábban ez 15 százalék volt. Tehát még mindig van 25 százaléknyi taopénz, amiről nem tudni, szabályosan lett-e elköltve, de hogy már csak ennyi, az is hatalmas javulás a 2014 előtti állapotokhoz képest.
Sosem lesz 100 százalékos a rendszer, mivel utólag történik az ellenőrzés, de belátható időn belül el fogunk jutni odáig, hogy csak az előző év anyagait kelljen átnéznünk.
2014 és 2019 között majdnem 8 ezer elszámolást és 60 milliárd forint taotámogatást ellenőrzött a szövetség.
Jelen állás szerint ebből 3,13 milliárd forintot kell visszafizetniük az egyesületeknek: 2,1 milliárdot szabálytalan felhasználás miatt, 973 milliót pedig elszámolás hiánya miatt.
További 1,7 milliárd visszafizetés keletkezett a fel nem használt taotámogatásokból. Ez 5 százalékos szabálytalansági arányt jelent, más támogatástípusoknál is hasonlóan alakul ez a szám, mondta Dürr. Érdekesség, hogy az ellenőrzött elszámolások 30 százalékánál történt valamekkora – minimum ezer forintos – visszafizetés.
Összehasonlításnak: 2018 elején 1,68 milliárdot követelt vissza az MLSZ visszaélésre hivatkozva, míg a fel nem használt támogatások összege 690 millió volt. Azaz egy év alatt 500 millióval nőtt a szabálytalanul elköltött támogatások összege, amiből sejthető, hogy bőven vannak még problémás ügyek. Visszafizetés esetén egyébként a támogatás 150 százalékkal megnövelt összegét és annak büntetőkamatait kéri vissza az MLSZ.
Nehéz megmondani, mennyire hatékony az MLSZ ellenőrzése. A visszafizetések az Emmi számlájára érkeznek, 2011 óta eddig 3,15 milliárd forint folyt be ezen a címen. Arról nincs információja az MLSZ-nek, hogy ebből a 3,15 milliárdból mennyi az, amit a szövetség ellenőrzése révén fizettek vissza az egyesületek.
Ha azt nézzük, hogy a kezdetek óta több mint 275 millárdot kapott a futball, az 5 százalékos szabálytalansági aránnyal számolva körülbelül 13 milliárdnak kéne lennie a minisztérium számláján. A számokból látszik, hogy közel sincs ennyi, ami azért jelzi, mennyire van következménye a taomilliárdok átláthatatlan elköltésének.
Az ellenőrzések felzárkóztatásához az MLSZ-nek fel kellett gyorsítania az eljárás menetét. Dürr korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél dolgozott, uniós támogatásokkal foglalkozott, volt tapasztalata, hogyan lehet javítani a folyamaton. Bevezették, hogy a sportegyesületek kizárólag elektronikus úton adhatnak be elszámolást. Az erre szolgáló felületet a szövetség fejlesztette ki, azóta más sportszövetségek is átvették a rendszert. Kezdetben volt némi ellenállás az egyesületek részéről, főleg ott idegenkedtek, ahol már egy számla beszkennelése is gondot okozott.
Az elektronikusan benyújtott dokumentumokból felépült egy jól kereshető adatbázis, ami nagyban megkönnyítette a szabálytalanságok kiszűrését. Össze tudják vetni az előző években beadott számlákat, így például nem fordulhat elő, hogy ugyanazt a számlát két egyesület is beadja az elszámolásában. További gyorsulást eredményezett a kockázatelemzés bevezetése, aminek köszönhetően nem kell minden egyesületet ugyanolyan mélységben átvizsgálniuk. Ironikus módon ezeket a fejlesztéseket taopénzből valósította meg a szövetség.
Az ellenőrzés egyrészt a beérkezett dokumentumok (számlák, igazolások) alapján történik, másrészt végeznek célzott vagy szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzéseket is. Amelyik egyesületnek előélete van, esetleg már a benyújtott dokumentumok alapján gyanús, az nagy eséllyel számíthat helyszíni ellenőrzésre. Van egy felülete az MLSZ-nek, ahol bárki – szurkoló, ellenszurkoló, szülő – bejelentést tehet, ha visszaélést gyanít. Ezek nem mindig megalapozottak, de volt már rá példa, hogy így bukkantak szabálytalanságra.
A leggyakoribb szabálytalanság, amikor egy egyesület nem tud elszámolni a támogatással. Általában ott van a legnagyobb gond, ahol a pénz és a beruházás sincs meg. A tízmillió forintot meghaladó, építési engedélyt igénylő beruházásokra (egy új öltöző építése tipikusan ilyen) ezért is vonatkoznak szigorúbb szabályok: ilyen esetben csak utófinanszírozással kaphatja meg a klub a támogatást. Ez jogszabályi előírás, nem az MLSZ saját szabálya, tette hozzá Dürr. Az is szabálytalan, ha alacsonyabb színvonalon valósul meg a beruházás, például újként akarják elszámolni a használtan vett fűnyíró traktort.
Szintén gyakori, hogy nem arra a célra költik a pénzt az egyesületek, ami a sportprogramjukban szerepel, vagy olyan költségeket akarnak elszámolni, amit nem lehet. Sokszor a hanyag számvitel és a tájékozatlanság áll az ilyen típusú szabálytalanságok mögött, és nem a rosszhiszeműség.
Az a tapasztalat, hogy ezek a visszaélések előbb-utóbb úgyis kiderülnek, például a kisebb egyesületeknél gyorsan híre megy az ügyeskedésnek, mondta Dürr Balázs. Azt is elmondta, hogy derülnek ki a szabálytalanságok. Tipikus példa: az egyesület taotámogatásból megveszi a sportfelszerelést, majd a szülőktől is beszedi rá a pénzt. Kettős finanszírozásnak számít, ami szabálytalan. Hogy ilyesmi ne történhessen, az egyesületeknek nyilatkoztatniuk kell a szülőket és a nagykorú játékosokat, hogy nem szedtek be tőlük pénzt.
Az elektronikus rendszernek köszönhetően sokszor már a dokumentációból látszik az ügyeskedés, még helyszíni ellenőrzésre sincs szükség. Egy esetben így derült ki, hogy a csapatbusz sofőrje papíron egyszerre két helyen volt.
Ugyanez volt a helyzet, amikor büfésnek, pályamunkásnak jelentettek be profi játékost, az adatbázisból látták az összeférhetetlenséget.
Az ehhez hasonló szabálytalanságok elkerülése miatt került be később az MLSZ taoszabályzatába, hogy az egyéb munkakörben alkalmazott profi futballisták után nem számolható el támogatás. Az is feltűnő, ha az elszámolási határidőhöz közeledve megszaporodnak a taós kiadások az egyesületnél: akkor megy edzőtáborba a csapat vagy hirtelen felvesznek három új edzőt. Ilyenkor vélhetően fiktív kiadásokkal próbálják lefedni a megmaradt támogatást. Erre vezette be az MLSZ, hogy az egyesületeknek előre be kell jelenteniük, mikor mennek edzőtáborba, különben nem kapnak rá támogatást. Volt, amikor egy helyszíni ellenőrzés alkalmával bukott ki, hogy csak papíron tartották meg a taopénzből finanszírozott edzőtábort.
Az Ózdi Kohász és a Nagykőrösi Kinizsi esetében gyaníthatóan az történt, hogy az ilyen-olyan célokra lehívott taopénzekből (pályaépítés, pályavilágítás kiépítése) fizették a profi futballistákat. Mindkét ügynek feljelentés lett a vége, az Ózd esetében akkor lépett az MLSZ, amikor felszólításra sem tudták bizonyítani, hogy a fel nem használt támogatás megvan az egyesület számláján.
Csak vélelmezni tudjuk, hogy az ehhez hasonló esetekben a profikra költik a taotámogatást. De nyoma akkor is van, mert az a pénz valahonnan hiányozni fog, és az az ellenőrzés során úgyis kibukik
– mondta Dürr.
A MLSZ saját hatáskörben szankcionálhatja a szabálytalanságokat: a támogatás visszakövetelésén felül feljelentést tehet a NAV-nál, kizárhatja az egyesületet a taózásból. Ez sem volt mindig így, korábban az Emmi zárta le az MLSZ ellenőrzéseit. Amíg ez nem történt meg, addig a szövetség nem tehetett lépéseket a szabálytalankodókkal szemben. Sok ügy emiatt húzódott el, 2019-ben 2078 elszámolás várt lezárásra az Emminél. 2019 elején ez változott, és a 300 milliónál kisebb sportprogramok esetében már nem kell az MLSZ-nek a minisztériumra várnia. Behatárolja viszont a szövetség mozgásterét, hogy csak az amatőr egyesületek esetében van így.
Az elmúlt öt évben 32 egyesületet jelentett fel az MLSZ költségvetési csalás gyanúja miatt, 31 ügyben folyik még a nyomozás, egy esetben történt vádemelés.
Mind az elmúlt két évben született, ami jól mutatja, mekkora lemaradásban volt az ellenőrzés. A 2020–2021-es támogatási évtől bekerül az MLSZ támogatási szabályzatába, hogy az adott egyesület addig nem taózhat, amíg olyan személy tölt be vezető tisztséget, aki korábban szerepet játszott egy másik sportszervezet bedöntésében. Ezzel a személyi felelősséget akarják erősíteni, eddig minden esetben az egyesület mint jogi személy ellen indítottak eljárást.
A Nyíregyházi Járási Ügyészség 2018 őszén vádat emelt a Gergelyiugornyai Tiszamenti SE elnöke ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt. A vádirat szerint a vádlott 2013 és 2015 között összesen 14,9 millió forint taotámogatást igényelt az egyesület számára, a pénzt azonban maga költötte el, az elszámoláshoz fiktív számlákat adott be. Az ügyészség 2-8 évig terjedő szabadságvesztést, közügyektől eltiltást és pénzbüntetést javasolt büntetésként. Az ügyet még tárgyalják, elsőfokú ítélet még nem született.
A taózásból való kizárás az MLSZ másik eszköze a szabálytalankodók szankcionálására. Egy évre automatikusan kizárják az egyesületet, ha a szabálytalanul felhasznált támogatás meghaladja az egymillió forintot és több mint a teljes támogatási összeg 50 százaléka. Két évre, ha ez az arány több mint 70 százalék. Hároméves kizárás jár akkor, ha az egyesület visszaesőnek számít, és többszöri felszólítás után sem számol el a támogatással, vagy nem pótolja a hiányzó dokumentumokat.
2014 óta 99 egyesületet zárt ki a taózásból az MLSZ: 39-et egy évre, 30-at két évre és 20-at három évre. Volt tíz egyesület, melyeket többször zártak ki, összesen 4-4 évre. (A lista elérhető az MLSZ oldalán.) 2017 és 2018 között volt egy nagy ugrás a kizárások számában: 2018-ban tízszer annyi egyesületet – ötvenet – szankcionált, mint az előző évben. Ennek egyik oka az volt, hogy korábban a szabálytalanul elköltött támogatás visszafizetésétől járt a kizárás, később ez úgy változott, hogy a visszafizetés elmulasztásától. A másik pedig az, hogy a minisztérium lassan zárta le az ellenőrzéseket.
A kizárt egyesületek között szereplő Nyírbátor 359 milliót, az Egri Futball Kft. 127 milliót, a Rákóczi SE 74 milliót gyűjtött össze az évek alatt, csak hogy a nagyobb összegeket említsük. Arra nézve nem kaptunk adatokat az MLSZ-től, hogy a kizárt egyesületek összesen mennyi taotámogatást használtak fel szabálytalanul.
A minisztériumot is megkérdeztük, hogy 2011 óta hány darab elszámolást ellenőriztek, hány esetben találtak szabálytalanságot, hány esetben tettek feljelentést visszaélés miatt. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak megkeresésünkre.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)