A győri futballklub és Dézsi Csaba András polgármester nyilatkozatháborújától volt hangos a sajtó napokig. Fideszes politikusokról szokatlan módon Dézsi kijelentette, hogy elfogadható teljesítmény nélkül nem ad a jövőben több közpénzt profi futballra. A januárban megválasztott polgármester azt a több százmilliós önkormányzati támogatást olvasta az ETO fejére, amit még elődje, a szexbotrány miatt lemondó Borkai Zsolt adott a klubnak. Mi állhatott Dézsi kirohanása mögött? Hogyan függ össze az államilag kiemelt akadémiák támogatása és a győri futballbotrány?
Kemény szavakkal illette nemrég Dézsi András Csaba, Győr polgármestere a helyi futballcsapat, az NB II.-ben szereplő Győri ETO teljesítményét.
Ezt a lelketlen, szívtelen, munkának nem nevezhető teljesítményt nem vagyok hajlandó pénzzel honorálni. Ha ezt munkának nevezném, amit a győri ETO színeiben futballozó emberek manapság produkálnak a pályán, az sértő lenne azokra a győri dolgozó emberekre, akik munkával keresik meg nap mint nap a kenyerüket
– írta Facebook-posztjában a januárban megválasztott Dézsi.
A munkának nem nevezhető teljesítmény alatt azt érthette a polgármester, hogy a 116 éve alapított, többszörös magyar bajnok ETO csupán hatodik az NB II.-ben, és február eleje óta nem nyert bajnoki meccset. 2013-ban még NB I.-es bajnoki címet ünnepelhetett a Győr, a Tarsoly Csaba-féle Quaestor 2015-ös csődje azonban a klubot is magával rántotta. Az addigi főszponzor Audi a botrány miatt szerződést bontott a csapattal. A megszűnés szélére került klubot az önkormányzat és a helyi futsalcsapat mentette meg, így a következő szezonban legalább az NB III.-ban el tudott indulni az ETO. 2017-ben jutottak fel az NB II.-be, azóta jobbára a középmezőnyben szenvednek: 2018-ban hetedikek, 2019-ben nyolcadikok voltak.
Dézsi azután szállt bele a futballklubba, hogy a csapat tulajdonosa és elnöke, Mányi József a Kisalföldnek adott interjújában elmondta, egy zárt körű megbeszélésen a polgármester közölte vele: a jövőben a város nem támogatja anyagilag a klubot. Mányi egy 290 milliós önkormányzati forrást emlegetett, erre mondta azt a polgármester, hogy ne is pályázzanak rá. A megbeszélésen részt vett Dézsi tanácsadója, Petrov Iván is, aki azzal indokolta a döntést, hogy az önkormányzat kizárólag az élsportot kívánja támogatni, a futballisták pedig nem élsportolók. Egy másik cikkben Petrov, aki egyben a helyi úszóklub vezetője is, azt állította, hogy a szóban forgó megbeszélésen Mányi kijelentette, nincs tervben a Győr NB I.-es szereplése. Mindezek után jött a kritika a polgármestertől.
A futballklub és a győri polgármester konfliktusa azért is érdekes, mert a Nemzeti Együttműködés Rendszerében még nem volt arra példa, hogy egy fideszes városvezető fennakadjon a helyi futballcsapat közpénzekkel való támogatásán. Olyat sem nagyon tudunk felidézni, hogy fideszes politikus a közpénzért cserébe teljesítményt várt volna el a futballistáktól. Az NB I.-ből kizúgott, majd a másodosztályból kizárt Balmazújváros esete azért más, mert ott az újonnan megválasztott ellenzéki polgármester mondta azt, hogy nem hajlandó a város pénzéből a masszívan veszteséges profi futballra áldozni. Bár kézilabdáról van szó, Érden is egy ellenzéki polgármester, ez esetben Csőzik László döntött úgy, hogy nem ad több közpénzt profi sportra, míg fideszes elődje alatt 400 millió forintot kapott az élvonalbeli kézicsapat.
Más szempontból viszont nagyon is logikus a győri polgármester kiszólása a NER futballvilágából. Dézsi a szexbotrányba keveredett Borkai Zsolt lemondása után lett a Fidesz polgármesterjelöltje Győrben. Köztudott volt róla, hogy nem szimpatizál Borkai vezetési stílusával és azzal a körrel, amely az előző polgármester körül egyre nagyobb gazdasági befolyásra tett szert. Erről a kampányban is többször beszélt, mivel – a legtöbb fideszes politikustól eltérően – Dézsi nem csak a kormánypárti sajtóval állt szóba. Hangoztatta, hogy új korszakot akar kezdeni a város életében. Ezt az imázst erősítheti, hogy látványosan szakít a Borkai-féle gyakorlattal, és nem ad több pénzt a profi futballra eredmények nélkül.
A kritikák kereszttüzébe került Mányi József sikeres üzletember hírében áll, több cége is van, ezek közül a közétkeztetéssel foglalkozó Suli-Host talán a legismertebb. Ez a cég nyerte el korábban több város, például Kiskunfélegyháza, Bonyhád és Kiskunmajsa, a Szegedi Tudományegyetem és a határon szolgáló rendőrök étkeztetését. 2017-ben vette meg a győri klubot, elmondása szerint Soós Imre vetette fel neki a lehetőséget. Nem volt ismeretlen számára a futball világa, mivel korábban a szegedi SZEOL SC tulajdonosa volt, a Magyar Nemzet cikke szerint 2017-ben adta el egy Habony Árpád köréhez tartozó cégnek. Mányi 450 millió forint adóssággal vette át az ETO-t, első évben konszolidálta a működését, sokakat elbocsátott. Az adósságok rendezésére 75 millió forintot kapott a várostól az ETO abban az évben.
Szerepvállalása ellenére Mányit sosem kedvelték igazán a győri szurkolók, ennek főleg az volt az oka, hogy nem győri. Sosem tolta magát előtérbe, ritkán vett részt a szurkolói ankétokon, a sajtónak sem nagyon nyilatkozott, a csapat meccseire viszont rendszeresen kijárt, mesélték győri szurkolók. Ha így nézzük, Dézsi nem sokat kockáztatott azzal, hogy nekiment Mányinak. Más lenne a helyzet, ha egy olyan üzletemberé lenne a csapat, akinek van elfogadottsága Győrben. Nem véletlen, hogy Petrov Iván is nyíltan célozgatott a tulajdonosváltás lehetőségére:
Hét éve labdarúgásban bajnokcsapatot lehetett ünnepelni, ma irigykedve nézzük Budafokot, kimondani is szörnyű. A cél az, hogy Győrben újra a város hagyományainak megfelelő színvonalú labdarúgás legyen. Ha a jelenlegi tulajdonosban nincs meg erre a szándék, akkor magyarázkodás és másokra mutogatás helyett segítse a labdarúgást és adja át olyan embernek a csapatot, akinek tényleg az ETO-ért dobog a szíve
Régóta tartja magát a pletyka a szurkolók körében, hogy a győri kötődésű West Hungária Bau építőipari cég fogja megvenni klubot, de ha hihetünk Mányinak, akkor a polgármester nem tud arról, hogy lenne érdeklődő. Ezt az Indexnek is megerősítette a Dézsi.
Mindenesetre a nyilatkozatháború után Mányi lemondott az elnöki tisztségről, a klub irányítását Soós Imre ügyvezető igazgató vette át. Közleményében azt is írta az exelnök, hogy az ETO az önkormányzati támogatás nélkül is működőképes lesz. Kerestük Soós Imrét a kialakult helyzet miatt, de azzal hárította el kérdéseinket, hogy a tulajdonos utasítására nem nyilatkozhat a sajtónak.
Dézsi azért is akadhatott ki Mányi igényén az önkormányzati támogatásra, mert Petrov szerint 2015 és 2019 között így is közel 900 millió forintot kapott a várostól a klub, évekre lebontva ez 180-200 millió pluszt jelenthetett. A tőlük csupán egy ponttal elmaradó győri „kistestvér”, a Gyirmót csapata hatodennyit kapott. Fontos kiemelni, hogy ezt a bizonyos 900 millió forintot még Borkai Zsolt polgármestersége alatt ítélték oda a klubnak. Vele egyezett meg Mányi arról, hogy nem elvárás az NB I.-es feljutás, másrészt Mányi előtt is kapott önkormányzati pénzt a klub.
Ugyanakkor azt nem fejtette ki Petrov, hogy ezt a pénzt mire kapta a klub: a felnőttcsapatra vagy az utánpótlásra. A klub állította, a felnőttcsapat egy forintot támogatást sem kapott: 2018-ban és 2019-ben az utánpótlás-nevelést, illetve a klub által működtetett gimnáziumot és kollégiumot támogatta az önkormányzat, előbb 127 millióval, majd 163 millióval. De ezek az összegek közel sem fedik le a Petrov által bemondott 900 milliót, illetve ezt a közel 300 milliót úgy emlegette Mányi, mint amit arra kaptak, hogy gazdaságilag egyenesbe kerüljön a klub. Lényeges kérdés, hogy pontosan mire kapott pénzt az ETO az évek során, mivel nem lenne fair a felnőttcsapat teljesítménye miatt számon kérni az utánpótlást támogatását. Erről még lesz szó.
Előbb azonban nézzük, megáll-e Dézsiék érvelési, miszerint anyagi lehetőségei alapján az ETO-nak jobban kéne szerepelnie.
A több százmilliós önkormányzati támogatás mellett Petrov azt is Mányi szemére vetette, hogy az önkormányzati támogatás és a gyenge szereplés mellett több a klub százmilliós profitot termelt 2019-ben. Tekintsünk most el attól, hogy ez az érv akkor is megállná-e a helyét, ha veszteséges lenne az ETO. Abban igaza van a polgármester tanácsadójának, hogy a klub nyereséges volt 2019-ben, nem is kicsit. Egészen pontosan 429 millió forint profittal zárták az évet, azaz az önkormányzati pénzek nélkül is bőven pluszban jöttek volna ki abban az évben. 2018-ban 862 millió forint bevétele volt a Győrnek, 2019-ben már 1,5 milliárd. Összehasonlításképpen: az NB I.-es Újpestnek volt ennyi bevétele, míg például a szintén élvonalbeli Kaposvár messze elmaradt attól a maga 680 milliós bevételével.
Ha már az NB II.-es bajnokság második helyén álló Budafok is szóba került: a budafoki csapat 500 millió bevételt produkált 2019-ben, harmadannyit, mint a Győr. A listavezető MTK pedig körülbelül annyi bevétellel számolhatott, mint a Győr.
TEHÁT HA CSAK A KÖLTSÉGVETÉSÉT NÉZZÜK, AKKOR A GYŐRNEK AZ NB I. MÁSODIK FELÉBEN LENNE A HELYE.
Ezek alapján joggal mondhatja a polgármester, hogy előrébb kéne tartani a csapatnak, bár az összképhez hozzátartozik, hogy 2018-ban veszteséges volt a klub, 453 millió forint mínusszal zárták az évet.
Az is érdekes, hogy miből jött össze a Győr 1,5 milliárdos bevétele 2019-ben. Egyrészt a jegyértékesítésből, a reklámokból, a játékoseladásból és a tévéközvetítési jogokból származó bevételekből. Mindebből 595 millió forint folyt be hozzájuk. Ezenkívül vannak még az úgynevezett egyéb bevételek, jellemzően a különböző támogatások (állami, önkormányzati, tao, MLSZ) és a szponzoráció tartoznak ebbe. Ebben nagyon jól állt tavaly az ETO, mert bevételeinek több mint a fele, 970 millió forint származott egyéb forrásokból, közel 150 millióval több mint például az Újpest esetében.
Az ETO sportfejlesztési programjából lehet kikövetkeztetni, mennyi pénzt kapott innen-onnan az elmúlt években. Ez alapján a klub csak 2017 és 2019 között mintegy 460 millió forintot kapott az államtól. Mindezt az önkormányzati támogatásokon felül. Ehhez jött még a taotámogatás: ha az elmúlt három évet nézzük, a Győr több mint 600 millió forintnyi taopénzhez jutott. (2019-2020: 164 millió; 2018-2019: 265 millió; 2017-2018: 173 millió) A taopénzek nagy része utánpótlás-nevelésre és beruházásokra (felszerelés, csapatbusz, informatikai eszközök) ment.
Valójában mindez azért került előtérbe most, mert az idei évtől az ETO-hoz tartozó Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia kiemelt állami támogatásban részesül. A győri akadémián kívül többek között a felcsúti Puskás Akadémia, az MTK, a Debrecen és a Kisvárda kapott kiemelt státuszt a kormány döntésének értelmében. A kiemelt státusz természetesen minden eddiginél több pénzt jelent az akadémiák számára.
Dézsi Csaba András polgármester az Indexnek elmondta, a kialakult helyzethez nincs köze annak, hogy korábban mennyi pénzt kapott a várostól a győri futballklub. Jelenleg nem is tudja pontosan megmondani, melyik évben mekkora volt az önkormányzati támogatás összege, de nem is lényeges, mert az akadémia soha nem kapott annyi állami támogatást, mint most. „Jó kérdés” válaszolta arra, hogy az emlegetett 900 millió forintot mire költötte a klub, de ennek részleteibe nem akar már belemenni, a jövővel akar foglalkozni.
Alapvetően a kettős finanszírozással nem ért egyet, nem tartotta korrektnek, hogy a kiemelt állami támogatás mellett, ami közvetve a győri adófizetőktől is származik, a klub pénzt várt az önkormányzattól. „Stílusváltás zajlik. Eddig az volt, hogy Győr gazdag város, fizessen. Ennek most vége van.”
Azt is elmondta a polgármester, hogy a kiemelt állami támogatás körülbelül évi egymilliárdot jelent majd a győri akadémiának.
Korábban nem lehetett tudni, hogy nagyságrendileg mennyi pénzzel jár majd a kiemelt státusz, vélhetően a többi akadémia is ennyi pénzzel számolhat.
Ezért is látja problémának a polgármester, ha az államilag támogatott akadémián kinevelt tehetséges futballisták eligazolnak Győrből, ugyanakkor az értük kapott pénz a felnőttcsapatot is fenntartó klubnál marad. Szeretné, ha nem csak bevételi forrásként tekintenének a tehetségekre, ehhez viszont az kell, hogy vonzó legyen a fiatal játékosok számára az ETO, amit szerinte kizárólag az NB I.-es szereplés biztosíthat. Ez lenne a város érdekes is. „A győri emberek lelkének fontos, hogy sikeres és magas színvonalú legyen egy csapatsportág, erősíti az összetartozás érzését, ezért NB I.-es futballcsapatra és céltudatos, kemény munkára van szükség.”
Az utánpótlás-nevelésre nem lehet panasza, mert a Fehér Miklós Akadémia a Double Pass minősítése alapján a legjobbak között van az országban. Elégedett is az akadémiánál zajló szakmai munkával, ezért fájlalhatja, hogy eligazolnak a tehetséges játékosok.
Az utánpótláscsapatok jól szerepelnek. Pont ez a lényege a dolognak, hogy van mire építkezni, ha nem herdáljuk el a tehetségeinket.
Ehhez képest télen három saját nevelésű játékos is elhagyta el a Győrt, amit a szurkolók is nehezményeztek. A mindössze 17 éves Szánthó Regőt a Ferencváros igazolta le, Hidi M. Sándor és Kalmár Olivér az ugyancsak NB I.-be vágyó Vasashoz került, utóbbi egyelőre csak kölcsönbe.
Helyükre jórészt idősebb, NB I.-et megjárt focistákat vettek. A 29 éves Simon András MTK-nevelésnek számít, testvére, a Pakstól igazolt Simon Ádám szintén az MTK-ban nevelkedett. A 31 éves Fejes Andrást ugyancsak a Pakstól hozták el. A 33 éves Priskin Tamás leigazolása sem a fiatalítás jegyében történt, de rá legalább lehet azt mondani, hogy az ETO-ban lett profi futballista. Márpedig a szurkolók és a polgármester is saját nevelésű játékosokra épülő csapatot szeretnének látni Győrben.
A győri futballbotrány lezárulni látszik, miután a felek megegyeztek. A klub kiadott egy közleményt, amely szerint a polgármester és Mányi közös célként fogalmazták meg, hogy az utánpótlásra alapozva az ETO újra NB I.-es legyen, de pénzt továbbra sem kap a klub. Dézsi Csaba András a megállapodás részleteiről annyit árul el, hogy nem határoztak meg konkrét határidőt a feljutás kivívására. „A klub benyújtotta kérelmét az NB I.-es licencre. Az emberek és a város vezetése is azt szeretné látni, hogy tényleg mindent megtesznek a feljutás érdekében.”
(Borítókép: Bődey János / Index)