A Bundesliga visszatérése reményt adott az európai futballnak, hogy a kontinensen végigsöprő koronavírus-járvány ellenére folytatni lehet a bajnokságokat. Egyben kijózanító is volt, mert megmutatta, milyen meccsekre kell számítanunk még egy jó darabig. Az élmény minimum furcsa az üresen kongó lelátók, a steril hangulat, a maszkban ücsörgő cserejátékosok és az abszurd gólörömök miatt.
A Bundesliga egészségügyi előírásai mindenesetre útmutatóul szolgálhatnak a többi a bajnokság számára. A német bajnokság újraindulását többszöri tesztelés előzte meg, az utolsó hetet egységesen karanténban töltötték a csapatok. Az első osztályú klubok közül egyedül a Kölnnél találtak új koronavírusos eseteket, a rajtra mindkét játékos meggyógyult és játszhatott a Mainz ellen. Működtek tehát a szabályok, és időben észlelték a fertőzéseket, a rajtig túlestek a víruson.
A legvitatottabb szabálynak, a közös gólöröm tiltásának ugyanakkor nem sok értelme van a gyakorlatban, tekintve, hogy hiába tartják meg a másfél méteres távolságot a csapattársak, ha közben a sorfalban ugyanúgy öt centire állnak egymástól, és a pontrúgásoknál is megy a lökdösődés, helyezkedés az ellenféllel.
A világ legnépszerűbb bajnoksága, az angol Premier League viszont még nagyon távol áll az újraindulástól. Egy hónapja foglaltuk össze, milyen esélyei vannak az angol bajnokságnak, akkor azt írtuk, nehéz összerakni, mikor és hogyan lesz ebből folytatás. Azóta sokat tisztult a kép, de így is maradtak bőven kérdések. A brit kormány döntésének értelmében június 1-ig tilos sportrendezvényeket tartani. A PL újraindulásának terve, a Project Restart úgy számol, hogy leghamarabb június 12-én rendezhetnek újra meccseket, természetesen kizárólag zárt kapuk mögött. Ez a legoptimistább forgatókönyv.
A Project Restarttal azonban több probléma is van, miközben vészesen fogy az idő. Az UEFA útmutatása szerint legkésőbb július végéig kell befejezni a nemzeti bajnokságokat, hogy augusztusban befejezhető legyen a Bajnokok Ligája és az Európa Liga, illetve rendben el tudjon rajtolni a 2020-2021-es szezon. A Bundesliga valószínűleg képes lesz teljesíteni a határidőt, nyolc forduló, azaz 72 meccs van hátra, és a tervezett menetrend szerint június végére lezavarják ezeket. Így sem lesz könnyű, mert több hónapos kihagyás után 3-4 naponta kell játszaniuk a csapatoknak, és nem véletlenül tartanak attól az edzők és a játékosok, hogy a rendkívüli helyzet miatt bevezetett öt cserelehetőség ellenére sok sérülés lesz később.
A Premier League nehezebb helyzetben van. A járvány is súlyosabban érintette az Egyesült Királyságot, mint Németországot. Több mint négyszer annyian - 36 ezren - haltak meg a koronavírus következtében, mint a németeknél. Az angol bajnokságot több mint két hónapja, március 13-án függesztették fel , miután az Arsenal vezetőedzője, Mikel Arteta , és a Chelsea játékosa, Callum Hudson-Odoi is megfertőződött. Még 92 meccset, 8-9 fordulót kéne lejátszani a szezon befejezéséhez. Ha a június 12-t vesszük alapul az újrainduláshoz, akkor legjobb esetben is nyolc hét maradna erre, ami nagyon szűkös. Nyolc csapat az FA-kupában is érdekelt, azokat a meccseket is bele kell szorítani valahogy a menetrendbe.
Az újraindulás szabályairól arról annyit lehet tudni, hogy tiltani fogják a játékosoknak a köpködést, nem ihatnak ugyanabból a kulacsból, a meccsek végén szokásos mezcsere is elmarad. Arról még nincs hír, hogy pontosan milyen feltételek mellett rendeznék a meccseket, hány ember lehet kint rajtuk, a Bundesligában például 300 főben határozták meg a létszámot.
A június közepére tervezett rajt ötletét ráadásul nem mindenki támogatja. Newcastle United edzője, Steve Bruce is a szkeptikusok közé tartozik, szerinte ennyi idő alatt nem lehet rendesen felkészülni a folytatásra. A Bundesliga azért is indulhatott újra elsőként a top bajnokságok közül, mert a csapatok már húsvét környékén megkezdhették a kiscsoportos edzéseket, nem a nulláról kellett megkezdeniük a felkészülést, és gyorsan tudtak reagálni a német kormány jóváhagyására.
Elég időt kell hagyni a felkészülésre, hogy a játékosok formába kerülhessenek, különben úgy fognak összeomlani, mint a kártyavár
- nyilatkozta a Newcastle edzője. Nincs egyedül aggályaival, szerinte a PL-edzők többsége ugyanígy vélekedik. Bruce úgy számol, hogy legalább hat hétre lenne szükségük a csapatoknak. Raheem Sterling, a Manchester City támadója sem optimistább, ő 4-5 hetet jósolt. A hétvégi Bundesliga-meccseken is látszódott, hogy messze vannak a csúcsformától a csapatok, a lagymatag tempó mellett sok volt a hiba.
Ha igaza lesz Bruce-nak és Sterlingnek, máris június végére tolódhat a kezdés, vagyis még kevesebb idő lenne pótolni az elhalasztott meccseket. Richard Masters, a Premier League vezérigazgatója is elismerte, hogy nem kőbe vésett a június 12-i rajt, a következő 7-10 napban születhet döntés a pontos időpontról. Minden attól függ, mikortól edzhetnek teljes erőbedobással a csapatok. Szerinte lehetetlen 100 százalékban kizárni a kockázatokat, de az edzésekre vonatozó szabályokkal "extrém biztonságos" körülményeket biztosítottak.
A liga vezetői nem nagyon halogathatják a döntést, mert az UEFA május 25-ig szabott határidőt a nemzeti bajnokságoknak, hogy előálljanak a szezon befejezésének végleges tervével.
Előrelépés, hogy a PL-kluboknak hétfőn sikerült megállapodniuk a csoportos edzések megkezdéséről. Keddtől újra közösen gyakorolhatnak a focisták, de legfeljebb ötfős csoportokban, tehát még korántsem beszélhetünk teljes értékű - fizikai kontaktussal járó - edzésmunkáról, az csak június elején jöhet, a második fázis életbelépésekor. (Az egyéni edzéseket már korábban engedélyezték.)
Az edzésekre vonatkozó egészségügyi előírásokat tartalmazó 40 oldalas dokumentum szerint maximum 75 perces foglalkozásokat tarthatnak, a pályákat és tartozékaikat (labdák, kapuk, szögletzászlók) rendszeresen fertőtleníteni kell. A távolságtartás mellett a maszkviselés is kötelező lesz az edzések alatt.
4-5 játékos edz majd ugyanazon a pályán, gyakorlatilag mindenkire egy negyed pálya jut, szóval a távolságtartás nem lesz probléma. Két külön pályán összesen 8-10 játékossal fogunk dolgozni egyszerre dolgozni
- mondta Steve Bruce arról, hogyan fogják kivitelezni az edzéseket. Richard Garlick, a Premier League szakmai igazgatója azt mondta, minden egyes edzőközpontot ellenőrizni fognak, hogy betartják-e a szabályokat. Külön csapatot állítanak fel a feladatra, akár rajtaütésszerűen is megjelenhetnek az ellenőrök a pályákon.
Hasonlóan a Bundesligához, hetente kétszer fogják tesztelni a játékosokat, minden edzés előtt lázmérésen és alapos egészségügyi állapotfelmérésen esnek majd át. A rendszeres tesztelésnek nincs akadálya, a Premier League 40 ezer készletet vásárolt erre a célra. A tüneteket produkáló játékosokra egyhetes izoláció vár, akiről pedig bebizonyosodik, hogy fertőzött vagy kapcsolatba került koronavírusos beteggel, annak két hétre karanténba kell vonulnia.
A Premier League kedden hozta nyilvánosságra a hétvégi tesztek eredményeit.
748 vizsgálatot végeztek, három klubnál összesen hat pozitív esetet találtak.
Azt nem közölték, hogy ők focisták vagy stábtagok.
A legnagyobb veszélynek a focisták vannak kitéve, érthető, hogy tartanak az újrakezdés egészségügyi kockázataitól. A Manchester City argentin sztárja, Kün Agüero is arról beszélt korábban, hogy fél a szezon folytatásától. A Newcastle United játékosa, Danny Rose kritizálta leghangosabban a Project Restart tervét.
Mindaddig nem lenne szabad a futballról beszélni, amíg ilyen sokan kapják el a vírust, és a számok nem kezdenek el jelentősen csökkenni. Ez veszélyezteti az emberek életét
– mondta a 29 éves angol védő. Edzője erre azt mondta, hogy megértené és elfogadná, ha valamelyik játékosa nem lenne hajlandó pályára lépni a jelenlegi körülmények között.
Troy Deeney, a Watford csapatkapitánya Danny Rose-nál is tovább ment. A csatár kijelentette, hogy még az edzéseken sem hajlandó részt venni.
Mindössze egyetlen ember kell ahhoz, hogy az egész csapatot megfertőzze, nem akarom hazavinni a vírust. A fiam mindössze öt hónapos, légzési nehézségei vannak, nem akarom kitenni ennek a veszélynek.
Az angol élvonalbeli futballistákat képviselő szakszervezet, a Professional Footballers' Association (PFA) szerint a játékosok nyilatkozniuk kellett, hogy vállalják-e a visszatérést. A klubok is próbálnak a lehető legóvatosabban eljárni, mivel őket terheli a felelősség, ha valamelyik játékosuk komolyan megbetegszik. A PFA információi szerint elsősorban a fekete játékosok féltik az egészségüket, mivel a brit Nemzeti Statisztikai Iroda statisztikái alapján nagyobb eséllyel halhatnak bele a koronavírus-fertőzésbe. Ugyanez igaz a bangladesi, pakisztáni vagy indiai felmenőkkel rendelkezőkre. Szintén aggódnak azok, akiknek eleve van már valamilyen krónikus betegségük, például asztmások. A liga tervezete elvileg ezeket a kockázati tényezőket is figyelembe veszi, és az edzések újrakezdése előtt a játékosokkal is konzultáltak a döntéshozók. Troy Deeney viszont úgy látja, hogy semmilyen plusz védelmet nem kapnak ezek a játékosok. Hiába egyeztetett orvosi szakértőkkel, nem kapott megnyugtató válaszokat.
Hogy lehet az, hogy július közepéig nem mehetek fodrászhoz, viszont simán bemehetek 19 másik ember közé a tizenhatoson belül, akikkel ütközhetek, felugorhatok fejelni. Erre a kérdésre senki nem tudott válaszolni, szóval úgy vagyok vele, akkor én miért kockáztassak.
A Brighton csatára, a 36 éves Glenn Murray megérti , hogy az elmúlt hetek nehézségei után az emberek újra focit akarnak látni, de szerinte azt is figyelembe kell venni, hogy nagyon különböző a játékosok helyzete. Hasonlóan Deeney-hez, neki is vannak gyerekei, nem akarja veszélynek kitenni őket, van olyan játékostársa, akinek nemrég született kisbabája. "Van, aki idős szüleivel él együtt, nehéz ebben a helyzetben beleegyezni a folytatásba." Murray egy másik szempontot is bedobott.
Az edzéseken és a meccseken is lesznek orvosok. Igazságos, hogy az egészségügyi ellátástól vonjuk el őket? Nem tudom.
A Premier League vezetése korábban azt közölte, ha a helyi egészségügyi szolgáltató nem képes a meccsek biztosítására, akkor magánúton oldják meg az orvosi jelenlétet.
Az egészségügy kockázatokon túl biztonsági és pénzügyi kérdések is felmerültek. A brit kormány szeretné, ha a PL-meccsek semleges helyszíneken, 8-10 erre a célra kijelölt stadionban rendeznék meg. A hatóságok ezzel akarják elejét venni, hogy a stadionokon kívül tömeg verődjön össze, mint ahogyan történt a zárt kapus PSG-Dortmund BL-nyolcaddöntő alatt.
Mark Roberts angol rendőrkapitány-helyettes szerint ha mind a 92 hátralévő PL-meccset megrendeznék, az veszélyesen sok ember mozgásával járna. „A rendőrségre és a mentőszolgálatra ez olyan terhet róna, amit egyszerűen nem lehet bevállalni. A semleges helyszínekre könnyebb lenne felkészülni.” A hírek szerint a manchesteri csapatok stadionjai, az Old Trafford (Manchester United) és az Etihad (Manchester City) is szerepelnek a lehetséges helyszínek között. A manchesteri rendőrkapitány viszont nincs elragadtatva az ötlettől, hogy a városban egyszerre két helyen is rendezzenek meccseket.
A klubok többsége más okból ellenzi a semleges helyszíneket. A szponzorok rengeteg pénzt fizetnek azért, hogy a klubok róluk nevezzék el stadionjaikat (Emirates Airline, Etihad Airlines, Amex, Vitality, King Power), és logójuk kint legyen a pálya összes LCD-kijelzőjén és hirdetőtábláján. Amikor a koronavírus-járvány miatt fontos bevételi forrásoktól esnek a klubok, ez is szempont lehet a biztonság mellett. Az egyeztetések még folynak, a csapatok abban bíznak, hogy a brit kormány végül ejti a tervet.
(Borítókép: A West Ham United FC csapatának lezárt stadionja, a London Stadium 2020. április 4-én. Fotó: Steven Paston/PA/Getty Images)