Monza a motorsport szinonimája, a harmadik legnépesebb lombard város Királyi Parkjában 1922 óta folyamatosan rendeznek autó- és motorversenyeket. De könnyen elképzelhető, hogy a közeljövőben nemcsak emiatt hallunk majd a Milánó egyik elővárosáról, hanem a futball miatt is.
A koronavírus-járvány miatt márciusban a teljes olasz sportélet leállt, és csak három hónappal később kezd újraindulni. Már ahol, ugyanis az Olasz labdarúgó-szövetség (FIGC) június 8-án hivatalosan is lezárta a harmadosztály, a Serie C 2019/20-as szezonját. A döntés legnagyobb nyertesei az osztály három csoportjának élén álló csapatok, a Reggina, a Vicenza és a Monza voltak, melyek így a következő szezonban már a másodosztályban, a Serie B-ben játszhatnak.
A monzai klub távoli jogelődjét 1912-ben alapították több kisebb, helyi csapat összeolvadásából. Rendszerint a másod- és harmadosztályban szerepeltek, kiugró sikerek nélkül, ám 2018 óta nagy változások zajlanak az AC Monzánál.
Ekkor lett Silvio Berlusconi, az olasz politika és sport elmúlt három évtizedének meghatározó alakja a klub új tulajdonosa.
1986-ban a csődtől mentette meg az AC Milant, majd tette naggyá a klubot. Elnöksége alatt ötször nyerték meg a BEK-et, illetve a Bajnokok Ligáját. Megalapította a Forza Italia pártot, később négy kormányt is alakíthatott, és olyan hosszú időn át volt Olaszország miniszterelnöke, mint senki más a második világháború óta.
Úgy tűnt azonban, hogy a politikai karrierjének végét jelentő adócsalási botrányok és az unga-bunga szexpartik miatt a másik kedvenc hobbijának, a futballnak is búcsút kell intenie. A fogyatkozó vagyonából már nem tudta a korábbi szinten fenntartani az AC Milant, amelyet végül 2017-ben, több mint 700 millió euróért adott el egy kétes hátterű kínai befektetőnek.
De aki már egyszer a csúcsára vezetett egy futballklubot, az nem tud könnyen elszakadni ettől az érzéstől. Berlusconi sem, ezért egy évvel később, 2018 szeptemberében a Fininvest médiabirodalma 3 millió euróért 100 százalékos tulajdonosa lett a harmadosztályú Monzának. Ugyanúgy látott hozzá a klub felemeléséhez, mint harminc évvel korábban a Milanéhoz. Az elnöki székbe testvérét, Paolót ültette, a klubvezetést pedig állandó jobbkezére és mindenesére, Adriano Gallianira bízta.
Sőt, valójában a klub megvétele a monzai születésű Galliani ötlete volt. A városban nőtt fel, a csapat szurkolója, majd igazgatója volt, mielőtt Berlusconi a Milanhoz csábította. „Tíz évig voltam a Monzánál, aztán 31 évre kölcsönigazoltam a Milanhoz” – mondta erről Galliani. Szerinte kizárólag érzelmi alapon vágtak bele a monzai futballprojektbe:
„Ez tiszta romantika.”
De itt még nem ért véget az időközben közben AC Monzára visszakeresztelt csapat átalakítása, mert az új vezetőedző a Milan korábbi játékosa és edzője, Cristian Brocchi lett, aki a harmadosztályban korlátlannak tűnő lehetőségeket is kapott az erősítésre.
A 2018/19-es szezon téli átigazolási időszakában nem kevesebb, mint 30 játékost szerződtettek.
Filippo Antonelli sportigazgató szerint az átigazolási guru Galliani mellett dolgozni felér egy mesterképzéssel.
A cél az, hogy már 2021-ben Serie A-s legyen a Monza
- mondta Galliani, aki mindezt fiatal és olasz játékosokra építve szeretné elérni. Az olasz már stimmel, mivel két légióst leszámítva csak olasz játékosok alkotják a keretet. A fiatalon viszont még dolgozni kell, mert az elmúlt szezonban a legtöbb időt a pályán töltő tizenegy játékos átlagéletkora 29 év. Köztük akadnak ismerős nevek is.
Jelenleg a Monza játékosa az olasz válogatott és a Milan korábbi védője, a 34 éves Gabriel Paletta, ahogy a korábbi Milan-nevelés Marco Fossati és Mario Sampirisi is, akik több szezont lehúztak már le az első osztályban. A másodosztályhoz, és a kitűzött célhoz, az azonnali feljutáshoz viszont további erősítések kellenek, és ezt tudja Galliani is. Az olasz sajtóban persze már el is kezdődtek a vadabbnál vadabb találgatások, hogy ki igazolhat majd a Monzához. Nincs Berlusconi-csapat Maldini nélkül, így Paolo Maldini 18 éves fiát, a jelenleg a Milanban játszó Daniel Maldinit is szóba hozták már velük.
„Egy top csapatot akarunk építeni, és már el is kezdtünk tárgyalni az igazolásokról. Olyan büdzsénk lesz, amivel a Serie A-t célozzuk meg, nem őrültünk meg, de az ehhez szükséges lépéseket megtesszük” – nyilatkozta Galliani a Sky Sportsnak.
Bár Monza csak egy kőhajításnyira van Milánótól, Berlusconi szerint a klub nem lesz a város harmadik számú csapata az AC Milan és az Inter mögött. „Ez Monza és a 900 ezer lakosú Brianza megye csapata. Monza nem Milánó, megvan a saját identitása” – mondta Berlusconi az Il Cittadino című lapnak, még ha a város futballszurkolói elsősorban a két nagy milánói klub valamelyikének drukkerei is.
Az előző szezonban még messze volt a feljutástól a Monza, ám az idén ez már nem lehetett kétséges. Amikor a koronavírus-járvány miatt félbeszakadt a bajnokság, a Monza már 16 pontos előnnyel vezetett a második Carrarese előtt, és egy pillanatig sem volt kérdés a feljutásuk.
Az álmunk, hogy a Monza a San Siróban játsszon az AC Milannal
– jelentette ki Brocchi. Az ilyen célok egyre több játékosnak tehetik vonzóvá a klubot. Antonelli szerint hirtelen sok, magasabb osztályú játékos jelezte feléjük, hogy szívesen játszanának Monzában. Ennek fő oka természetesen Berlusconi és Galliani, akikről mindenki tudja, hogy mindent megadnak a játékosaiknak, hogy különlegesnek érezhessék magukat.
Brocchinál ezt kevesen tudják jobban, hiszen játékosként és edzőként is sok időt töltött az irodáikban. “Nekik köszönhetem az életem” – mondja Brocchi. Berlusconi gyakran felhívja a meccsek előtt, mert tudni szeretné, hogy mi történik a csapat körül. “Ő nem egy távoli, befolyásos valaki, hanem egy karizmatikus személy, aki mindig megtalálja a megfelelő szavakat” – osztotta meg a véleményét Brocchi Berlusconiról.
Berlusconi a Monza legtöbb hazai meccsét a helyszínen, a 18 ezres Brianteo-stadionban nézi meg, de nem ritkán az idegenbeli meccsekre is elmegy. Antonelli úgy látja, Berlusconi nemcsak azért lett a klub tulajdonosa, hogy megvalósítsa Galliani álmát, hanem azért is, mert hiányzott neki a futball.
Talán ez a legmeggyőzőbb magyarázata a befektetésnek, ugyanis Berlusconi számára a foci a hatalmat jelenti.
A kis futballcsapattal aligha lehet az a célja, hogy 83 évesen újraélessze politika karrierjét (bár 2019-ben EP-képviselő lett), vagy visszaállítsa a jó hírnevét, ahogy az sem, hogy ismét felépítsen egy sportbirodalmat. Ugyanakkor ez a lehető legjobb módja annak, hogy továbbra is reflektorfényben maradjon.
For Silvio Berlusconi, New Colors and a New Cause (The New York Times)
Silvio Berlusconi in Monza: Addiction, romance or calculated move? (Deutsche Welle)
(Borítókép: Matteo Bazzi / MTI/EPA)