Mit szól a csütörtök esti 2–0-hoz Törökország ellen?

Olyan ez, mint egy álom, pedig valóság. A teljes Bundesliga-kontingensünk, Gulácsi Péter, Willi Orbán, Sallai Roland, Szalai Ádám és Szoboszlai Dominik nélkül értük el, hiszen utóbbi is a Bundesligában játszik, csak éppen az osztrákban.

No és mit szól Varga Kevin góljához?

Azt hiszem, jó döntést hoztunk. A legmegfelelőbb pillanatban küldtük pályára, a szünetben, amikor a mérkőzés taktikai szempontból olyan irányba ment el, ami nagyon testhez álló volt a villámgyors Kevinnek. Hamarosan megszereztük a vezetést, és attól kezdve elemében volt a szélső. Benne megvan az a gyorsaság, hogyha labdát szerez a fellazult védelemmel szemben, mindenkit lefusson. Már az első gólunkban is oroszlánrésze volt, hiszen az ő lövése vágódott vissza a kapufáról Sigér elé, a másodikat pedig teljesen egyedül hozta össze. Nyolc másodperc telt el a labdaszerzése és a gólja között, tizenhatostól tizenhatosig, hetven méteres száguldás után még maradt ereje a befejezésre is! 

Kevin gyorsasága egyedülálló a csatáraink között.

Nem hegyezném ki erre. Minden csatárunknak más-más előnyös tulajdonsága van. Mint ahogy nincs két egyforma mérkőzés sem. Az izlandiak például mélyen védekeztek, betömörültek a kapujuk elé, nem adtak területet a futáshoz. Biztos vagyok benne, hogy egy efféle statikus futballban nem Kevin lett volna a helyes választás. Az a futball jobban feküdt például Nikolicsnak vagy Szalai Ádámnak. Amikor viszont kinyílik a pálya, rohamoz az ellenfél, akkor jön el Kevin ideje.

Vége az idénynek, gondolom, leül egy beszélgetésre a szövetség vezetőivel, másképpen a főnökeivel. Nem aggódik?

Nézze, 2021 végéig aláírt szerződésem van, és mivel kijutottunk az Eb-re és megnyertük a Nemzetek Ligája-csoportunkat, talán elégedettek velem. Reménykedem!

(Borítókép: Sigér Dávid gólöröme. Fotó: Czerkl Gábor/Index)