Kocsis Tibor 2005-ben robbant be a köztudatba 20 országban bemutatott és díjazott, a verespataki környezetkárosítást feldolgozó Új Eldorádó című dokumentumfilmjével. A kiváló rendező – aki egyébként vérmes Barcelona-drukker – 2014-ben kirukkolt a hasonlóan nagy sikert arató, Kubala László, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán örökségét feldolgozó Magyarok a Barcáért című alkotásával, most pedig nyakig benne van a Kubaláról szóló, a tervek szerint 2023 elején a mozikba kerülő dokumentumfilmjében. A szerdai Ferencváros–Barcelona BL-csoportmérkőzés kapcsán katalán és spanyol újságírók készítettek interjút a magyar filmessel.
Nem sűrűn jelenik meg interjú magyarokkal a madridi As és a barcelonai Sport című napilapokban, csütörtökön viszont mindkét lap terjedelmes beszélgetést közölt Kocsis Tibor Balázs Béla-díjas filmrendezővel, a hat éve készült Magyarok a Barcáért című film alkotójával, és Varró Krisztiánt, a Kubala-könyv szerzőjét is megszólaltatja a fővárosi sportújság. Persze adva volt az apropó: a Ferencváros–Barcelona Bajnokok Ligája-csoportmérkőzés szerda este a Puskás Arénában, de akkor is: Javier Giraldo kolléga például vette a fáradságot, és ellátogatott Kocsis Tibor Madách utcai irodájába.
Jómagam nem voltam valami nagy futballrajongó, de amikor 2009-ben a Camp Nou előtt felavatták Kubala László szobrát – magam is jelen voltam az eseményen –, magával ragadott a labdarúgás és a Barca varázsa – említi Kocsis a cikkben (aki nem rokona Kocsis Sándornak, a legendás Aranyfejnek, az 1954-es vb gólkirályának). – Akkor, tizenegy éve kezdtem el gyűjteni a Kubala László életével kapcsolatos dokumentumokat, fényképeket. És akkor határoztam el, hogy filmet készítek három ország – Magyarország, Spanyolország és Csehszlovákia – futballhőséről.
A film – amelynek a munkacíme Kubala – több mint egy játékos, utalva a Barca jelmondatára – Kocsis reményei szerint 2023-ban kerül a mozikba. A gyártás-előkészítési támogatást már pályázati úton elnyerte a rendező-producer a Nemzeti Filmintézettől, és komoly erkölcsi támogatást kapott Kubala egyik magyarországi klubjától, a Vasastól, és személy szerint annak elnökétől, Markovits Lászlótól, illetve a Vasas-Kubala Akadémiától. 2021 szeptemberéig az előkészületi munkálatokat be kell fejezni, és az alkotók utána jó eséllyel pályázhatnak a gyártási támogatásra. Ezután kezdődhet a konkrét forgatás Pozsonyban, Budapesten, több olasz helyszínen és persze Barcelonában, vagyis Kubala kalandos életútjának legfontosabb állomásain.
Kocsis számít az FC Barcelona támogatására is, sőt, már két tárgyalási fordulón túl is vannak a klub hivatalos filmgyártójával, a Barca Studiosszal. Ahogy Kocsis mondja az interjúban, szeretne valami olyasmit alkotni, mint Asif Kapadia a 2018-as Maradona-filmmel. Kocsisnak hozzáférése van mintegy 3000 fotóhoz és eddig nem publikált 16 és 8 mm-es filmekhez Kubaláról, illetve kutatások folytat 8 ország archívumában a spanyol TVE és a TV3 anyagai mellett. Kocsis szoros kooperációban dolgozik Varró Krisztiánnal, a tavaly megjelent szenzációs Kubala-monográfia szerzőjével, aki a film szakértői munkájának is kulcsfigurája. Kocsis a cikkben beszél arról a titkos álmáról is, hogy megnyerje Javier Bardemet, az Oscar-díjas spanyol sztárt narrátornak.
Kubala sokkal több volt, mint játékos – olvashatjuk az interjúban. – Kivételes egyéniség volt: nagylelkű, segítőkész, szenvedélyes. A legtöbb interjúalany, akit megszólaltatok a filmben, könnyezni kezd, amikor Kubala szóba kerül. Öröksége időszerűbb, mint valaha, ilyen emberekre van szükség ezekben a nehéz időkben, amilyen Kubala László volt.
A filmben archív felvételről megszólal a 2014-ben elhunyt Gustau Biosca, Kubala egykori barcelonai játékostársa, legjobb barátja, aki úgy fogalmazott:
Kubala embernek nagyobb volt, mint játékosnak.
Ezt már mi tesszük hozzá: labdarúgónak is óriás volt.
(Borítókép: Valenti Enrich)