A koronavírus-járvány okozta pénzügyi veszteségek újra felerősítették azokat a hangokat, amelyek szerint szükség van egy újabb, kizárólag topcsapatokat felvonultató versenyre, az Európai Szuperliga néven emlegetett sorozatra. A befektetői nyomás növekszik, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) gőzerővel dolgozik a háttérben, hogy tető alá hozza a projektet – az ellentábor élén Aleksander Ceferin UEFA-elnök áll. Ami biztos: ha elindulna a szuperliga, feje tetejére állna az európai klubfutball.
Ahogy beszámoltunk róla, október végén benyújtotta lemondását az FC Barcelona elnöke, Josep Maria Bartomeu. Leköszönő beszédében azonban elejtett egy olyan félinformációt, amelynek hallatán ismét elindultak a találgatások.
Bejelenthetek egy olyan dolgot, ami óriási hatással lesz a klub költségvetésére az elkövetkező években. Az igazgatóság jóváhagyta egy európai szuperligában való szereplés feltételeit – egy olyan projektben vehetünk részt, amit a kontinens legnagyobb klubjai álmodtak meg
– mondta lemondásának bejelentésekor Bartomeu.
Kiszivárgott levelezések és telefonos üzenetek alapján 2018 novemberében kezdődött a klubvezetők között a diskurzus, amely az elmúlt hetekben ismét beindult. A tervek szerint egy 16 vagy 18 csapatot felvonultató szuperligát hoznának létre, amelyben főként Európa (és talán más kontinensek) legjobb és legnépszerűbb klubjai mérkőznének meg egymással hétről hétre.
A cél egyértelmű: minél több meccs a topcsapatok között, amivel növelni lehetne a televíziós jogdíjakból és szponzorációból származó bevételeket, valamint folytatódhatna a labdarúgás globalizációja.
Egy kis adalék a témához: a Deloitte könyvvizsgáló cég jelentése szerint Európa 10 leggazdagabb klubjának összbevétele 6,3 milliárd euró volt a legutóbbi idényben, ami 2,6 milliárddal több, mint tíz évvel ezelőtt.
A ligastruktúra az NBA-hez lenne hasonló: meghívott csapatok versengenének egymással hétről hétre, kiesés és feljutás nem lenne, fizetési plafon viszont talán igen. Spanyol lapértesülések szerint a lebonyolítás a kosárlabda-Euroligáéval egyezne meg: 18 csapat esetén az alapszakasz 34 fordulóból állna. Ezt követően a tabella első nyolc helyezettje jutna be a rájátszásba, ahol minden párharc az egyik fél harmadik győzelméig tartana – a pályaelőny azé, aki előrébb végzett az alapszakaszban. A négy párharc győztese bekerülne a final fourba, ahol ugyanazon a hétvégén és helyszínen rendeznék meg az elődöntőket, a bronzmeccset és a finálét.
Így egy csapat egy idényben összesen 41 meccset játszhat legfeljebb.
Az öt európai topliga (spanyol, német, angol, olasz, francia) élcsapatai a hírek szerint már hónapokat óta egyeztetnek a grandiózus tervről. A szuperligában szereplő klubok folytatnák szereplésüket hazájuk bajnokságában, ugyanakkor az UEFA égisze alá tartozó Bajnokok Ligájában és Európa-ligában nem – és ugyanez lehet érvényes a más kontinensekről esetlegesen csatlakozó együttesekre is.
A Sky Sports szerint az amerikai JP Morgan Chase biztosítaná az induláshoz szükséges 6 milliárd dollárt hitelkeret formájában – mert televíziós jogokat eladni, szponzorációs szerződéseket kötni nem lehet egyik hétről a másikra. Az eredeti elképzelések szerint az Európai Szuperligaként emlegetett viadal 2021-ben rajtolt volna, ám nem kizárt, hogy a koronavírus felülírja a forgatókönyvet, és csak 2022-ben indul útjára.
A szuperligának azonban vannak árnyoldalai is. Amellett, hogy a hűséges szurkolók haragját is kiválthatják a klubok, elértéktelenítheti, sőt, akár tönkre is teheti azt, ami a topcsapatokat naggyá tette: a nemzeti bajnokságokat és a kontinentális sorozatokat. A fent említett öt európai topliga krémje már így is szinte behozhatatlan pénzügyi előnyre tett szert honi riválisaival szemben, köszönhetően többek között a Bajnokok Ligájában való rendszeres szereplésnek. A legrangosabb európai kupasorozatban jelenleg 2 milliárd euró az összdíjazás, ráadásul a televíziós jogdíjakból is jut bőségesen a kluboknak.
Csak szemléltetésképp:
Lars-Christer Olsson, az európai ligák szövetségének elnöke a Financial Timesnak elmondta: nem szeretnének egy olyan szuperligát, ami a futballpiramis csúcsán lévőket tovább erősíti. Hozzátette: a Bajnokok Ligája és az Európa-liga is attól tud sikeres lenni, hogy kisebb országok klubjai is megmutathatják magukat a nagyszínpadon. Például idén a Ferencváros, amely a Bajnokok Ligája csoportkörében szerepel.
A szuperligával párhuzamosan folynak az egyeztetések a Bajnokok Ligája átalakításáról is. A jelenleg érvényben lévő nemzetközi versenynaptár 2024-ben kifut, a tárgyalások zajlanak a háttérben. A Financial Times információi szerint a szuperligához hasonlóan az is a tervek között van, hogy a főtábla 32 csapata közül a legjobb 24-nek fix helye legyen a sorozat következő kiírásában. Eme elképzelést a kisebb klubok képviselői ellenezték, ahogy a sakkból ismert svájci modellt is. Ennek lényege, hogy a csapatokat 10-es csoportba osztják, mindenki megmérkőzik mindenkivel, és a legjobbak jutnak a rájátszásba.
Ha nagyon le akarnánk egyszerűsíteni, annyit írnánk: a koronavírus. Persze ennél jóval többről van szó. Az ESPN több, neve elhallgatását kérő klubvezetőt is megkérdezett, akik egyöntetűen azt állították, hogy minden eddiginél közelebb kerültünk a szuperliga életre hívásához. Három fontos tényező is van, ami az új sorozat megvalósítása mellett szól:
A pandémia miatt a mérkőzések zárt kapusak, így a meccsnapi bevételektől elesnek a klubok, ráadásul a televíziós társaságok és a szponzorok is kevesebb forrással rendelkeznek. Az Európai Klubok Szövetsége (ECA) úgy kalkulál, hogy kontinensünk egyesületei a koronavírus miatt 2020-ban és 2021-ben összesen 3,6 milliárd euróval kevesebb bevételt könyvelhetnek el. Márpedig a pénzre szükség van a működéshez és a topklubok által megkezdett globalizáció folytatásához – a szuperliga így egyfajta mentőövként kerül a képbe.
A másik sarokpont a befektetői magatartás változása:
a labdarúgásban újonnan megjelenő üzletemberek profitorientáltabbak, érzelmi kötődés helyett egy jól működő vállalkozást vizionálnak a futballklubokban.
Erre egy példa John W Henry, a Liverpool tulajdonosa, akinek cége a Boston Red Sox baseballcsapatot is tulajdonolja. Amerikai bankok segítették többek között a Tottenhamet és az Intert, míg egy befektetési alap lett a másik milánói alakulat, az AC Milan többségi tulajdonosa – és még sorolhatnánk.
A Financial Times egyik, a tárgyalásokban érintett forrása szerint a megbeszélések a Wall Streetet idézik: minden a pénz és a haszon körül forog, könyörtelen üzleti döntések sorozatát hozzák meg.
De a futball nem a tőzsde, Dávid és Góliát is kell hozzá, hogy a rendszer jól működjön. A szuperliga a Góliátokat még nagyobbá tenné, a Dávidok meg nemhogy csúzlival, de még ágyúval sem szállhatnának harcba. Ez pedig rémisztő képet vetít előre.
(Borítókép: A csapatok a BL-himnusz alatt az FTC–Barcelona-mérkőzés előtt. Fotó: Czerkl Gábor/Index)