A modern futball már sokkal inkább üzlet, mint sport, ahol győzelmekben, bajnoki címekben és trófeákban mérik a sikereket. Ehhez a legjobb játékosokra van szüksége a topcsapatoknak, így a labdarúgás romantikus korszaka, amikor szinte csak helyi kötődésű játékosok alkották a csapatok kereteit, gyakorlatilag megszűnt létezni. Üdítő kivételek azonban mindig vannak és lesznek, szétnéztünk a világban és összegyűjtöttünk néhány alakulatot, amely a kor szellemével dacolva továbbra is hisz a hagyományokban.
Egy szurkoló számára aligha van annál nagyobb büszkeség, ha kedvencei között olyat is talál, aki nemcsak átmeneti állomásként tekint aktuális klubjára, hanem érzelmileg is kötődik hozzá, esetleg a gyerekcsapatból járta végig a ranglétrát, amíg a felnőttek között is bemutatkozott.
A bevezetőben már említett sikerorientált gondolkodás miatt egyre kevesebb példát találni hasonlóra, azonban vannak csapatok, amelyek a hagyományokat őrizve sajátos átigazolás- és játékospolitikát folytatnak és a nyilvánvaló sporthátrányt a közösség erejével próbálják kiküszöbölni.
A leghíresebb és legismertebb példa egyértelműen a spanyol élvonalban szereplő Athletic Bilbao, amely kizárólag baszk származású futballistákat alkalmaz.
A filozófiánk tesz minket különlegessé. Lehet, hogy az eredményeinkkel és a sikereinkkel kevésbé emelkedünk ki a ligából, viszont a tradíciónknak köszönhetően olyan összetartás van a drukkerek és a futballisták között, amely talán egyedülálló az egész világon. Olyanok vagyunk, mint egy nagy család.
– nyilatkozta korábban az együttes legendás játékosa, Joseba Etxeberria.
Mindezt a támadó által említett szurkolók néhány évvel ezelőtt egy internetes szavazáson is megerősítették: a klub hivatalos honlapján ugyanis azt kérdezték tőlük, hogy ha a kiesés ellen harcolna az együttes, elfogadnák-e, ha a hagyományokkal szakítva nemcsak baszk, hanem más játékost is igazolnának?
Az emberek több mint 80 százaléka arra voksolt, hogy inkább a másodosztályt választaná...
De a drukkereknek mostanában a sikereket sem kellett nélkülözniük,
az Athletic ugyanis a Real Madridot és a Barcelonát legyőzve megnyerte a Spanyol Szuperkupát,
ahol a Király-kupában való döntőbe jutás miatt szerepelhetett. A finálét a koronavírus miatt elhalasztották, így április 4-én a Real Sociedad ellen újabb trófea kerülhet a vitrinbe.
A Bilbao elhivatottsága azonban nem egyedülálló, a tengerentúlon a Club Deportivo El Nacional együttesének már a nevében is benne van a nemzeti öntudat. A hazaszeretetet a klub címere csak alátámasztja, amely az ecuadori zászló színeiben – sárga, kék, piros – pompázik, a csapat beceneve pedig szintén, Puros Criollos, vagyis Tiszta Őslakosok.
Az egyesületet 1960-ban egy nyugalmazott tábornok ötlete alapján alapították,
nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy a katonai csapatban a nemzet sportolói bizonyíthassanak.
Már a kezdeti években óriási sikereket értek el, természetesen csakis ecuadori futballistákat alkalmazva. 1986-ig kilenc bajnoki címet szereztek, többet, mint bármelyik rivális ez idő alatt. Az azóta eltelt 35 évben viszont csak négyszer értek fel a csúcsra, legutóbb 2006-ban. A szurkolók azzal vigasztalódhattak, hogy a válogatott rengeteg kulcsembert köszönhetett az alakulatnak, többek között később a Manchester Unitedet is megjárt Antonio Valenciát.
Hogy a Nacional ettől függetlenül nem most éli hőskorszakát, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a legutóbbi szezonban kiesett a másodosztályba. A közelmúlt lejtmenete főként annak „köszönhető”, hogy 2013 óta a katonai erőknek már nincs befolyása a klub életébe, ez pedig finanszírozási problémákat okozott.
Ettől függetlenül fel sem vetődött, hogy szakítanának a hagyományokkal.
Külföldi játékosok szerződtetése? Az én vezetésem alatt biztosan nem! Hinnünk kell a fiataljainkban, mindenáron!
– szögezte le Jorge Yunda, a klub első polgári elnöke.
Az viszont már a jövő kérdése, hogy ha esetleg évekig a Serie B-ben ragad a csapat, akkor is kitartanak-e a vezetők és a szurkolók a tradíciók mellett?
Maradunk Dél-Amerikában, a helyszín azonban Mexikó, ahol a CD Guadalajara képviseli azt a vonalat, amelyről cikkünk szól.
Az egyik leghíresebb egyesület 1944 óta ragaszkodik ahhoz a politikához, hogy csakis mexikói játékosokat alkalmaz,
ezen pedig még akkor sem változtattak, amikor a riválisok a környező országokból (Uruguay, Brazília, Egyesült Államok, stb.), vagy máshonnan erősítettek.
A Chivas néven ismert alakulat az 1906-os alapítást követő első négy évtizedben még alkalmazott külföldieket, amikor azonban csatlakozott a mexikói első osztályhoz, az akkori elnök, Ignacio Lopez Hernandez drasztikus döntést hozott.
Ebben a csapatban 11 mexikói futballistának kell sikereket elérnie, vagy elbuknia. A nemzet büszkeségei leszünk – nyilatkozta.
Később az a hír is napvilágot látott, hogy bár ez a kikötés sem az alapszabályba, sem más hivatalos dokumentumba nem került bele, mindenki elfogadta és ennek szellemében működik a klub mind a mai napig. Az egyesület mottója is önmagáért beszél: Törhetetlen hit Mexikóban és a mexikóiakban!
A világ másik pontján, egészen pontosan az indiai Vasco da Gama városában 2010-ben hozták létre az Indian Arrows együttesét, ahol az indiai tehetségek vannak a középpontban.
A másodosztályban szereplő klub célja, hogy játéklehetőséget biztosítson azoknak a 17 és 19 év közötti fiatal indiai labdarúgóknak, akik már a felnőttcsapat ajtaján dörömbölnek, máshol viszont csak a kispadot melegítenék.
A projektnek nagy lökést adott a 2017-es U17-es világbajnokság, amelyet az országban rendeztek, de ezen kívül is nagy népszerűségnek örvend az egyesület filozófiája.
Végül, de nem utolsó sorban hazánkban is van egy alakulat, amely annak ellenére, hogy egyre inkább áramlanak a külföldi futballisták az OTP Bank Ligába, kitart a hazai labdarúgók mellett: a Paks.
Bár a közelmúltban a kiesés ellen harcolt az egyesület – az előző szezonban például csak az utolsó fordulóban, Debrecenben elért döntetlennek köszönhette, hogy nem esett ki a másodosztályba –, a 2016–2017-es kiírást viszont az ötödik helyen zárta.
Legjobb NB I-es eredménye a 2010–2011-es ezüstérem.
A jelenleg Bognár György irányította tolnaiaknak egy nagy hajrával akár még ez a bravúr is sikerülhet, hiszen jelenleg 29 ponttal a Paks hatodik a tabellán, a második helyen álló Puskás Akadémia hét, a harmadik Mol Fehérvár viszont csak négy ponttal előzi meg.
Ráadásul a válogatott ajtaja is nyitva áll a jól teljesítőknek, a kapus Hegedűs Lajosra az Eb-selejtezőkön és a Nemzetek Ligája-meccseken is számított Marco Rossi, de korábban Szabó Jánosnak is meghívót ért a jó teljesítmény. Ahogyan a már Zalaegerszegen játszó Könyves Norbert is Pakson hívta fel magára a figyelmet.
A siker tehát nem minden, amely azonban még édesebb, ha olyan játékosokkal éri el a szurkolók kedvenc csapata, akiket egynek éreznek maguk közül.
(via Athletic)
(Borítókép: Carlo Hermann/AFP)