Csütörtök délelőtt bombaként robbant a hír, hogy a brit kormány az eddigi legsúlyosabb szankciókat hozta az orosz–ukrán háború miatt: befagyasztotta hét orosz oligarcha vagyonát, köztük a Chelsea tulajdonosáét, Roman Abramovicsét is. Szabados Gábor sportközgazdászt kérdeztük a témában.
A parlament döntése értelmében az orosz üzletember egyelőre nem tudja eladni a Chelsea-t, sőt: a londoni klub gyakorlatilag cselekvőképtelenné vált.
A büntetések azonban alighanem a BL-címvédő londoni klubot még érzékenyebben érintik, mint az 55 éves oligarchát, a Chelsea ugyanis:
Az Index Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte a témában.
Volt már hasonló intézkedés a labdarúgás történetében?
Nem tudok róla. Olyan nyilván előfordult, hogy egy klub mozgásterét azért korlátozták, mert a csapat bajba került, csődeljárás, átigazolási problémák stb., de ilyen jellegű szankció, hogy egy egyesületet a tulajdonosra kivetett politikai ügyek miatt korlátozzanak, teljesen egyedi.
Mennyire átgondolt szankciók ezek? Mert a korlátozások miatt sokkal inkább tűnik úgy, hogy a klub és annak alkalmazásában lévő tagjai jobban megsínylik, mint Roman Abramovics…
Ez így van, viszont a kettő elválaszthatatlan egymástól. Anélkül ugyanis nem lehet szankcionálni Abramobicsot, hogy az a Chelsea-t ne érintené. Egy angol egyesületről beszélünk, amelynek a működéséből ő jövedelemre tehet szert, így a britek egyértelműen a csapaton keresztül tudják őt ellehetetleníteni.
Az persze valóban más kérdés, hogy Abramovics életében vélhetően ez sokkal kisebb probléma, mint mondjuk a klubnál dolgozó munkatársakéban. Bár egzisztenciálisan ők sem sérülnek, hiszen a béreket elvileg ugyanúgy fizetik, de egyértelműen minden érintettet nehéz helyzetbe hoz ez a mostani szituáció. Érdekesség, hogy a korábbi bejelentésekkel egyébként – alapítványra bízza az irányítást; eladja a klubot – Abramovics éppen ezt akarta megakadályozni, de nem sikerült. Azt is látni kell, hogy ahogyan a gazdasági életben, úgy a sportban is lépésről lépésre történnek az egyre mélyebb és kiterjesztettebb szankciók.
A hivatalos ajándékboltot is bezárták a Stamford Bridge-en, jegyeket pedig csak a bérlettel rendelkezők vásárolhatnak. Mekkora bevételkiesést jelent ez a csapatnak?
A televíziós jogdíjakért járó jogdíjakat megkapja a klub, ahogyan a versenysorozatokban való szereplésből befolyó összegeket is. Ezekhez képest az imént említett tételek nem jelentenek akkora érvágást, főleg, hogy az angol stadionok közönségének jelentős része bérletes, akik továbbra is járhatnak a meccsekre.
Átigazolásra, szerződéshosszabbításra sincs lehetősége a Chelsea-nek. Menekülni fognak a játékosok az egyesülettől?
Ez már egy fontosabb kérdés, ami sokkal nagyobb veszély a mezek vagy jegyek eladásánál. Abramovicsot és a vezetőket is sürgeti az idő, hogy tető alá hozzák a tulajdonlás átadását, mert ha ez, teszem azt, nyárig sikerül, akkor a következő szezont már tiszta lappal indíthatja a Chelsea. Ha viszont elhúzódik az ügy, a bizonytalanságba aligha fog érkezni meghatározó futballista, ráadásul ha a mostani keretben lévő labdarúgók szerződésében van egyfajta menekülő paragrafus, akkor a szerződésük felbontását is kérhetik.
Abban az esetben, ha nem Abramovics kapja a klub eladásából származó bevételt, állítólag eladható a klub. Mennyire könnyíti ez meg a potenciális vásárlók dolgát, hogy áron alul szerezzék meg a csapatot?
Egyértelmű, hogy ez lejjebb viszi a vételárat, ahogyan az is, hogy az imént elmondottak alapján szinte most azonnal kellene cselekedniük a londoniaknak. A Telegraph cikke szerint abban az esetben mehet végbe az eladás, ha Abramovics beleegyezik, hogy annak a folyamatát a brit kormány veszi át. Hogy pontosan milyen szerepben, az viszont egyelőre kérdéses.
(Borítókép: Roman Abramovics 2015. május 3-án a Chelsea stadionjában. Fotó: Reuters)