A magyar minifutball-válogatott kedden sajtótájékoztató keretén belül mutatta be új igazolásait, köztük a tízszeres válogatott Czvitkovics Pétert, valamint a nemzeti együttesben 95 alkalommal pályára lépő Juhász Rolandot.
Nagy Lajos szövetségi kapitány kiemelte: rendkívül örül annak, hogy ilyen nagy nevekkel erősödött a nyári kassai Európa-bajnokságra készülő csapat bő kerete. Kiemelte:
Juhász Roland és Czvitkovics Péter nemcsak játéktudásban, hanem emberileg is tökéletesen megfelel az elvárásainak.
A június 4. és 11. között esedékes kontinensviadalra majd csak később jelöli ki a szűkített, 15 fős keretet a jelenlegi 32 fős mezőnyből.
Eb-ken a magyar minifoci-válogatott eddigi legjobb eredménye egy bronzérem, a legutóbbi világversenyen pedig, amelyet még a pandémia előtt rendeztek az ausztráliai Perthben, vb-negyedik lett az együttes.
Juhász Roland az új kihívásokról így nyilatkozott az Indexnek.
Nagypályás játékosként általában szerződésben tiltják a kispályás focit, amit mindig tiszteletben tartottam, annak ellenére hogy rendkívül szerettem például a korábbi NB I-es téli teremfocitornákat. Immár viszont semmi nem akadályozott abban, hogy csatlakozzak a minifoci-válogatotthoz. Nem is nagyon gondolkoztam a felkérést követően, hiszen a címeres mezt felhúzni bármilyen szinten megtiszteltetés. Nagy Lajos szövetségi kapitányt régről ismerem, ez is könnyítette a helyzetet, valamint már az első edzés után remek benyomásaim lettek a játékot és a közeget illetően is
– fogalmazott a korábbi fehérvári játékos.
A profi játékosok visszavonulásukat követően hajlandók kissé kiengedni, anélkül viszont hogy hízelegnék, úgy tűnik, ön most is remek formában van.
Köszönöm, valóban, bár a nagypályát teljesen elengedtem, a lábtenisztől, a padballtól, a futástól és a kondizástól egyáltalán nem zárkóztam el, továbbra is szinte mindennap sportolok. Ez egyébként elengedhetetlen a kispályás focihoz, ahol ha fent vagy a játéktéren, megállás nélkül kell fel-le, jobbra-balra zakatolni.
Kispályán elmosódnak a posztok, támadásból és védekezésből is mindenkinek ki kell vennie a részét. Nagy segítség, hogy csatárként kezdte a pályafutását, így a kapu előtt sem érzi kellemetlenül magát.
Valamilyen szinten azért itt is megvannak a pályán belül a szerepek, de abszolút kamatoztatni tudom támadóként szerzett tapasztalataimat. Emellett a pontrúgásoknak is fontos szerepük van, remélem, azoknál is tudok majd segíteni a csapatnak.
Mennyire lehet úttörő Juhász Roland és Czvitkovics Péter mostani szerepvállalásával a kispályás labdarúgásban?
Még nekünk sincs tapasztalatunk, így erre a kérdésre nehéz lenne egyértelműen válaszolni. A tapasztalatom viszont az, hogy visszavonulásuk után a profi futballisták általában próbálnak valamilyen kiegészítő sportágat keresni, a kispályás foci pedig remek lehetőség lehet a számukra. Nem lepődnék meg, ha a jövőben egyre többen csatlakoznának, erre is buzdítok mindenkit.
Normál esetben most nem biztos, hogy a fővárosban kellene részt vennie ezen az eseményen, hanem Szabics Imrével és Torghelle Sándorral a Fehérvár szakmai munkáját ellenőrizni.
Valóban, de máshogy alakultak a dolgok. Aligha kell bemutatni, hogy a futballban gyorsan változhat a helyzet. Nyilván napi szinten követem a Vidivel kapcsolatos történéseket, kilenc évig voltam a klub játékosa, karrierem egyik legszebb időszakát töltöttem ott. Két hónap távlatából letisztultak bennem a történések, tudom, hogy mit kellett volna esetleg máshogy csinálnunk vagy mire kell majd odafigyelnem a jövőben, ha esetleg egy csapatnál majd újra feltűnök. Ezt a részt sem szeretném ugyanis elengedni, szerencsére a minifoci-válogatott mellett is beleférhet az időmbe.
(Borítókép: Juhász Roland. Fotó: Papajcsik Péter / Index)