Már pénteken sok freiburgi szurkolóval lehetett találkozni a német fővárosban. Nem csoda, hiszen a két várost 800 kilométer választja el, így a rossz időjárási körülmények miatt is sokan hamarabb indultak útnak. Volt, akinek így is izgulnia kellett, ugyanis a freiburgi szurkolókat szállító egyik vonat nem sokkal az indulás után megállt, mert meghibásodott az egyik áramszedő. Végül ők is megérkeztek Berlinbe, több mint húszezer Freiburg-szurkolóhoz csatlakozva.

Mindkét klub 26 ezer belépőjegyet kapott a mérkőzésre, ezeket azon nyomban el is kapkodták a szurkolók, akik mindenképp ott szerettek volna lenni, amikor szeretett csapatuk történelmet ír. Merthogy az már a mérkőzés előtt biztos volt, hogy amelyik együttes nyer, története első nagy trófeáját szerzi meg.

Az olimpiai stadion közelében már négy órával a kezdő sípszó előtt drukkerek ezrei jelentek meg, mit sem törődve a rájuk zúduló hirtelen záporral. A szurkolók egyébként két év után térhettek vissza a Német Kupa döntőjére, ugyanis a koronavírus-járvány miatt tavaly és tavalyelőtt is zárt kapuk mögött rendezték meg a finálét.

A csapatok bemutatásánál az ellenfél tábora hatalmas füttyszóval adott hangot véleményének, ezt bizonyára tetézte, hogy a Freiburg korábban nem járult hozzá ahhoz, hogy a címerét közös emléksálra nyomják az RB logójával.

Lelkes lipcsei fiatalok – nem rossz üzleti érzékkel – azonban több száz egyedi készítésű pólót készítettek a mérkőzésre, ezek darabjait nyolc euróért árulták a stadion előtt, és fogyott is rendesen.

A kupát Joachim Löw, a Freiburg korábbi játékosa, a német válogatottat 2014-ben világbajnoki címig vezető szövetségi kapitány hozta a pálya mellé. Ami a kezdőcsapatokat illeti, freiburgi részről Sallai Roland, a túloldalon Gulácsi Péter és Willi Orbán is kezdett, Szoboszlai Dominik a kispadon kapott helyet.

„Egy egyedülálló klub, a futballnak pont olyannak kell lennie, mint amilyen te vagy” – üzente a freiburgi tábor a koreográfiájával a meccs előtt, utalva többek között a Red Bull szerepvállalására Lipcsében.

Mindkét csapat tapogatózva kezdte a találkozót, túl sok kockázatot egyik együttes sem vállalt. Sallai jól mozgott, az első tíz percben egy szögletet és egy veszélyes helyről járó szabadrúgást is kiharcolt.

Az első nagy helyzetre a 15. percig kellett várni, ekkor Emil Forsberg lövését védte a kapus, a kipattanót pedig nem tudták begyötörni a kapuba a lipcseiek.

A 19. percben aztán Gulácsi hálója rezdült meg:

A videobíró vizsgálta, hogy a magyar játékos kézzel ért-e a labdához, és bár úgy tűnt, igen, a gól szabályos, megadták!

A 24. percben egy rosszul hazafejelt labda után majdnem egyenlített a Leipzig, de végül szöglet lett belőle. Mindkét csapat egyre agresszívabban kezdett el játszani, de nagy helyzet már nem alakult ki az első félidőben, így 1–0-s eredménnyel vonulhattak a szünetre a csapatok.

A félidőben egyetlen vezetőedző sem változtatott, de a cserejátékosok közül többen is, Szoboszlaival az élen elkezdtek melegíteni. Az 50. percben Christopher Nkunku próbálkozását védte Mark Flekken. Aktívabban kezdte a második játékrészt a Leipzig, magához ragadta a kezdeményezést, igyekezett dominálni.

Nem sokkal később Mohamed Simakan terült el a freiburgi tizenhatoson belül, a játékvezető továbbot intett, az indításból pedig helyzetbe kerülhetett volna a Freiburg, de Marcel Halstenberg lerántotta Lucas Hölert, azonnal villant is a piros lap!

Domenico Tedesco ekkor nyúlt bele először a meccsbe, pályára küldte Nordi Mukielét és Szoboszlait is.

A hangulatra nem lehetett panasz, mindkét tábor kitett magáért, a lipcsei hajszolásnak pedig a 76. percben meg is lett az eredménye. Szoboszlai távoli szabadrúgását blokkolta a sorfal, a visszaívelt labdát azonban Orbán tolta meg fejjel Nkunku elé.

Christian Streich a 79. percben cserélte le Sallait. Néhány perccel később Gulácsinak volt dolga, de a magyar kapus magabiztosan húzta le Ermedin Demirovic fejesét.

Mintha fénysebességre kapcsolt volna az emberhátrányban futballozó Leipzig, a 85. percben Dani Olmo eldönthette volna a mérkőzést, lövése centiméterekkel kerülte el a jobb alsó sarkot. Gól azonban nem született, jöhetett a kétszer tizenöt perc hosszabbítás.

A ráadásban mindkét csapaton látszódtak a fáradtság nyomai, a lipcseiek fegyelmezetten, ötvédős rendszerben igyekeztek állni a sarat.

Gulácsi hatalmasat védett a 104. percben, a kapufára tolta Jonathan Schmid lövését, a kipattanót pedig Demirovic az égbe bombázta. Szoboszlai a 114.percben 25 méterről végezhetett el szabadrúgást, de a kapus könnyedén ölelte magához a labdát.

A 117. percben percekig VAR-oztak egy esetleges lipcsei tizenegyes miatt, de a „bikáknak” be kellett érniük egy szöglettel. Közben a már lecserélt Kevin Kampl annyira kikelt magából a kispadon, hogy megkapta második sárga lapját és felküldte a lelátóra a játékvezető. Döntés azonban továbbra sem született, jöhettek a tizenegyesek!

A lipcsei tábor elé esett a választás, a szurkolók „Gulácsi, Gulácsi!” rigmusokkal tüzelték a magyar kapust.

Nkunku magabiztos lövéssel kezdte, Gulácsi sem tudott hárítani, egy kör után 1–1. Jött Orbán, a bal alsót választotta, ez is bement, utána pedig a freiburgi csapatkapitány, Günter hibázott!

Olmo belőtte a következőt, és Gulácsi sem tudott védeni, három kör után maradt előny a Lipcsénél. Benjamin Henrichs is a kapuba talált, a freiburgi lövés pedig a felső lécet találta el!

Kupadöntő volt a javából: pikáns hangulat, telt ház, remek futball, kiállítás, hosszabbítás, tizenegyespárbaj, no és persze a magyar gólpasszokról se feledkezzünk meg.

2004 (Lisztes Krisztián, Werder Bremen) után tehát egyből három magyar válogatott játékos nyert kupát Németországban: Gulácsi Péter, Willi Orbán és Szoboszlai Dominik. Az RB Leipzig pedig két elvesztett döntő után a harmadik alkalommal győztesként hagyta el a pályát a kupadöntőben. 

79. NÉMET KUPA
DÖNTŐ, Berlin, Olimpiai Stadion (74 322 néző) V.: Stegemann 
SC Freiburg–RB Leipzig 1–1 (M. Eggestein 19., ill. Nkunku 76.)
Tizenegyesekkel: 2–4
Kiállítva: Halstenberg (57., Leipzig), Kampl (118. – pályán kívül, Leipzig)

(Borítókép: Martin Rose / Getty Images)