Az új idénnyel új korszak is kezdődött a labdarúgó NB I-ben, hiszen életbe lépett a köztudatban új fiatalszabályként emlegetett támogatási rendszer. Hogy mennyire nem szabályról van szó, jól mutatja: a legjobb esetben klubonként 325 millió forinttal járó pontverseny feltételei nem szerepelnek a versenykiírásban, a Magyar Labdarúgó-szövetség és a csapatok is gazdasági kérdésként, üzleti titokként kezelik a program részleteit. Az első fordulóban lejátszott mérkőzéseket azon szempontok alapján vizsgáltuk, amit ennek ellenére nyilvánosan tudni lehet az anyagi ösztönzőrendszerről.
„A nyártól induló bajnokságban a legizgalmasabb változás, hogy ösztönzési rendszerrel próbáljuk elősegíteni a megfontolt mértékű fiatalítást” – nyilatkozta Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke júniusban a Nemzeti Sport hasábjain. A döntés nem volt előélettől mentes, a sportvezető az elmúlt években többször hangot adott azon véleményének, a klubok többsége visszaél az utóbbi szezonokban elérhetővé vált gazdasági forrásokkal, és rendre „lejárt lemezeket”, olyan viszonylag drága 28-30 év körüli légiósokat szerződtet, akik nívósabb bajnokságokban már megbuktak és csak elveszik a teret a magyar fiatalok elől. 2019-ben az MLSZ éves közgyűlésén egészen odáig ment, hogy kijelentse: „Ezt a hűtlen gazdálkodás kategóriájába sorolnám.
Majdnemhogy büntetőjogi, aki ilyet csinál. Mert nem a saját pénzét költi, tisztelet a kivételnek…”
Akkor a szövetség a keretek létszámának korlátozását vezette be, azzal a kiegészítéssel, hogy a saját utánpótlásból érkező fiatalokkal korlátlanul bővíthető az öltözői létszám. Idén eljött az újabb lépés ideje, visszatért a köznyelvben csak „fiatalszabályként” emlegetett intézmény.
„Azt várjuk el, hogy csapatonként átlagosan négy-öt magyar labdarúgó szerepeltetése mellett legalább egy fiatalt építsenek be.
Ez azt jelenti, hogy két-három tehetséges fiatal legyen a keretben, akik közül a teljes játékidő minimum felében legalább az egyik legyen a pályán. Ez nem nagy elvárás, viszont jelentős előrelépést jelent a fiatalításban. A maximális támogatáshoz elég meccsenként egy félidőn át fiatal magyar játékost szerepeltetni, nem is feltétlenül végig ugyanazt, ha rajtuk kívül is végig van magyar játékos a pályán
– mondta Csányi a sportnapilapban.
Bár a köznyelv és a sportsajtó is szabályként hivatkozik a fiatalok szerepeltetésére, valójában egy ajánlásról, illetve támogatási rendszerről van szó. A 2022–2023-as idény, a szövetség honlapján nyilvánosan elérhető NB I-es kiírásában nem is szerepel ilyen kitétel. Nem véletlenül: a szövetségnél is támogatási, anyagi információként, így pedig üzleti titokként kezelik a programot. A pontos iránymutatást közvetlenül az élvonalbeli futballkluboknak küldték meg, akik hivatalosan szintén nem adhatják ki azt harmadik fél részére.
Amit a részletszabályozásról tudunk, azt Simek Péter volt válogatott labdarúgó, az M4 Sport szakértője osztotta meg a nagyközönséggel még március végén. A Góóól!2 című műsorban akkor elhangzottak szerint egy olyan pontrendszerről van szó, ahol összesen 29 700 pontot kell elérni ahhoz, hogy egy klub lehívhassa a teljes, 325 millió forintos támogatási összeget.
Egy magyar játékperc 1 pontot, egy fiatal magyar játékperc 10 pontot jelent. A 2002-ben és az azután született játékosok számítanak ebbe e korcsoportba. Kisarkítva, ha egy NB I-es csapat 10 külföldivel áll fel, de a kapuban egy fiatal magyar játékos végigvédi a szezon 33 meccsét, akkor pont összejön neki a 29 700 pont
– idézte az m4sport.hu a Fehérvár és az Újpest korábbi szélsőjét. Fontos részletszabály, hogy a megszerzett pontok felét fiatal játékosok szerepeltetésével kell elérni. Konkretizálva, ha 900 perc összejön egy-egy meccsen, úgy, hogy az adott mérkőzésen legalább egy U20-as magyar 45 percig játszott, akkor az idény végén már lehet is a kasszához járulni.
Ezen információk alapján megnéztük, hogy a labdarúgó NB I új idényének első fordulójában melyik csapatban hány magyar, és különösképpen hány, a 2002 utáni korosztályhoz tartozó magyar szerepelt. Azaz első nekifutásra mennyire érvényesültek a Csányi-interjúban megfogalmazott célok.
Íme, első körben mérkőzésenként és csapatonként a pályára küldött magyarok listája, valamint a – Simek által említett metódus alapján – játékperceikkel szerzett pontjaik száma. A táblázatban külön megjelölést kaptak a 2002. január 1-je után születettek, illetve az első fordulóban gyűjtött pontjaik aránya a teljes csapathoz viszonyítva. A fentiekből is fakad, a táblázat nem feltétlenül egyezik az MLSZ és a klubok számításaival, kisebb-nagyobb eltérések pedig az esetleges, nem köztudott kettősállampolgárságból is fakadhatnak, így a rögzített adatok inkább érdekességként, mint kész tényként kezelendő, közelítő értékek.
Honvéd–Zalaegerszeg 0–1 | ||||
Honvéd | pont | ZTE | pont | |
Zsótér Donát | 90 | Demjén Patrik | 90 | |
Tamás Krisztián | 90 | Kálnoki Kis Dávid | 90 | |
Bocskay Bertalan (U20) | 900 | Májer Milán | 58 | |
Szabó Alex (U20) | 880 | Tajti Mátyás | 90 | |
Kocsis Dominik (U20) | 130 | Bedi Bence | 90 | |
Szappanos Péter | 90 | Mocsi Attila | 90 | |
Ivan Lovric | 90 | Gergényi Bence | 90 | |
Szalay Szabolcs (U20) | 900 | |||
Németh Dániel (U20) | 450 | |||
Min Gergely | 36 | |||
Huszti András | 32 | |||
Összesen | 2270 | 2016 | ||
U20-arány | 84,14% | 66,96% |
Kecskemét–Vasas 0–0 | ||||
Kecskemét | pont | Vasas | pont | |
Varga Bence | 90 | Jova Levente | 90 | |
Sági Milán | 40 | Szivacski Donát | 90 | |
Grünwald Attila | 90 | Berecz Zsombor | 90 | |
Szalai Gábor | 90 | Hinora Kristóf | 84 | |
Szabó Alex | 90 | Pátkai Máté | 57 | |
Vágó Levente | 90 | Otigba Kenneth | 90 | |
Belényesi Csaba | 90 | Iyinbor Patrick (U20) | 900 | |
Tóth Barna | 79 | Silye Erik | 90 | |
Szuhodovszki Soma | 79 | Cipf Dominik | 84 | |
Katona Bálint (U20) | 650 | Radó András | 76 | |
Bánó-Szabó Bence | 25 | Bobál Gergely | 57 | |
Nagy Krisztián | 39 | Hidi Patrik | 33 | |
Szabó Levente | 11 | Géresi Krisztián | 6 | |
Feczesin Róbert | 33 | |||
Márkvárt Dávid | 6 | |||
Zimonyi Dávid | 14 | |||
Összesen | 1463 | 1800 | ||
U20-arány | 44,42% | 50,00% |
Újpest FC–Mezőkövesd 1–1 | ||||
Újpest | pont | Mezőkövesd | pont | |
Banai Dávid | 90 | Tordai Árpád | 90 | |
Csongvai Áron | 90 | Bobál Dávid | 90 | |
Katona Mátyás | 87 | Nagy Gergő | 90 | |
Simon Krisztián | 3 | Cseke Benjámin | 90 | |
Branko Pauljevics | 90 | Molnár Gábor | 45 | |
Cseri Tamás | 62 | |||
Kállai Kevin (U20) | 620 | |||
Vajda Sándor | 90 | |||
Madarász Márk | 1 | |||
Összesen | 360 | 1178 | ||
U20-arány | 0 | 52,63 |
Kisvárda–DVSC 2–2 | ||||
Kisvárda | pont | DVSC | pont | |
Czérna Erik (U20) | 180 | Gróf Dávid | 90 | |
Ötvös Bence | 65 | Dzsudzsák Balázs | 90 | |
Lucas | 72 | Sós Bence | 86 | |
Hej Viktor | 90 | Baranyai Nimród (U20) | 900 | |
Hindrich Ottó (U20) | 900 | Varga József | 56 | |
Kundrák Norbert | 38 | |||
Szécsi Márk | 90 | |||
Ferenczi János | 52 | |||
Bárány Donát | 34 | |||
Bévárdi Zsombor | 4 | |||
Baráth Péter (U20) | 340 | |||
Összesen | 1307 | 1780 | ||
U20-arány | 82,63% | 69,66% |
Paksi FC–Mol Fehérvár FC 2–0 | ||||
Paks | pont | Fehérvár | pont | |
Nagy Gergely | 90 | Kovács Dániel | 90 | |
Balogh Balázs | 90 | Fiola Attila | 90 | |
Bőle Lukács | 70 | Dárdai Pál | 74 | |
Haraaszti Zsolt | 81 | Nego Loic | 90 | |
Vas Gábor (U20) | 700 | Hangya Szilveszter | 29 | |
Kádár Tamás | 90 | |||
Windecker Józseg | 85 | |||
Varga Barnabás | 90 | |||
Lenzsér Bence | 90 | |||
Szabó Bálint | 70 | |||
Szabó János | 90 | |||
Sajbán Máté | 20 | |||
Osváth Attila | 20 | |||
Gyurkits Gergő (U20) | 50 | |||
Papp Kristóf | 9 | |||
Nagy Richárd | 20 | |||
Összesen | 1665 | 373 | ||
U20-arány | 45,10% | 0 |
Ferencváros–Puskás Akadémia 1–0 | ||||
Ferencváros | pont | PAFC | pont | |
Dibusz Dénes | 90 | Tóth Balázs | 90 | |
Vécsei Bálint | 90 | Kiss Tamás | 90 | |
Pászka Lóránd | 90 | Spandler Csaba | 90 | |
Botka Endre | 33 | Posztorbányi Patrik (U20) | 900 | |
Komáromi György (U20) | 900 | |||
Skribek Alen | 27 | |||
Összesen | 303 | 2097 | ||
U20-arány | 0 | 85,83% |
Az előző idényben is az NB I-es mezőnyhöz tartozó klubok közül a Honvéd, a PAFC és a Debrecen és a ZTE hozta magasan a legjobb pontszámot – a megfelelő arány felett is teljesítve. A kispestieknél három (Bocskay, Szabó A. és Kocsis Dominik), a Lokinál kettő (Baranyai N., Baráth P.) olyan játékos lépett pályára, aki 2002. január 1-je után született. A felcsútiaknál Posztorbányi és Komáromi is végigjátszotta az FTC ellen drámai hajrában elvesztett nyitófordulós mérkőzést. Az összes többi klub vagy a 900 pontos átlaghatárt, vagy az U20-as pontarányt, esetleg a kettőt együtt nem tudta elérni.
A teljes mezőnyből a Videoton, az FTC és az Újpest teljesített a legrosszabbul, utóbbi négy pályára küldött magyarral és a kettős állampolgár Pauljeviccsel 360 pontot gyűjtött, a lila-fehéreknél ráadásul egyetlen percig sem szerepelt 2002-es vagy annál későbbi születésű futballista. A teljes mezőnyből leggyengébbként a Ferencváros 303 pontot gyűjtött fiatalperc nélkül. 373 pontjára a Mol Fehérvár sem lehet büszke, amelyben szintén nem jutott szóhoz U20-as magyar.
A hat mérkőzésből egy olyan volt, ahol mindkét klub megfelelt az elnöki törekvésnek, rögvest a pénteki nyitómeccs, a Honvéd és a ZTE összecsapása. Emellett még egy találkozó járt közel ugyanehhez, a két újonc, a Kecskemét és a Vasas összecsapása. A KTE-nél az 1463 pont 44 százalékos fiatalaránnyal társult, a Vasas az 1800 megszerzett pontján pont 50 százalékra hozta, köszönhetően Iyinbor Patricknak, aki végigjátszotta a találkozót. Ám a két csapat esetében ez inkább az NB II-es örökségnek, sem mint a mostani ösztönzésnek köszönhető: a másodosztályban ugyanis eddig is fontos támogatási szempont volt, hogy lehetőleg csak magyar, vagy legalább magyar állampolgársággal is rendelkező futballisták jussanak szóhoz. Sőt, a Vasas esetében tudjuk, hogy szponzori-társtulajdonosi kikötés is, hogy csak magyarok alkossák az élvonalba visszajutott piros-kékek keretét.
A Paks önmagát meg nem hazudtolva színmagyar kerettel fogadta a fehérváriakat, a kezdőben a 2003-as Vas Gáborral, és a csereként beállt Gyurkits Gergővel. Az 1635 pont úgy sem tűnik rossz alapnak, hogy a pontarány nem éri még el az 50 százalékot.
A szabályt bejelentésekor többen kritizálták amiatt, hogy tovább növelheti az egyenlőtlenséget az élvonal saját akadémiával rendelkező klubjai, és a csupán tehetségközpontokat fenntartó csapatok között. A jelenlegi mezőnyből a Debrecen, a Ferencváros, a Honvéd, a Kisvárda, a PAFC és a Vasas működtet kiemelt akadémiát. Az első forduló alapján ebben lehet is valami, hiszen a kritériumoknak megfelelni tudó hat csapatból öt is akadémiai egyesület, az egyetlen kivétel a ZTE.
Egy fordulóból persze korai lenne messzemenő következtetéseket levonni, a fenti adatok inkább kiindulási pontnak jók. Mindenesetre érdekes lesz látni, hogy a klubok számai és pontarányai miként változnak majd az első teljes kör, azaz a 11. forduló utánra.
S mennyiben érvényesülnek az új „fiatalszabály” által Csányi Sándor és az MLSZ-elnökség nyíltan megfogalmazott céljai.
FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után a Kisvárda jelezte, Hindrich rendelkezik magyar útlevéllel, így a játékpercei is számítanak a támogatási rendszerben, azaz cikkünk első verziójában téves számítás jelent meg, valójában a leggyengébben teljesítő három klub helyett a középmezőnyhöz tartozik és jelen pillanatban maximálisan eleget tesz a céloknak.
Az Újpest részéről szintén jelezték, hogy Branko Pauljevics is kettős állampolgár, így a pályán töltött 90 perce 90 pontot ér a számítási rendszerben, a fenti táblázatban így korrigált adattal, a korábbi 270 helyett 360 becsült ponttal állnak a lila-fehérek.
(Borítókép: A ferencvárosi Vécsei Bálint (j) és Kiss Tamás a Puskás Akadémia játékosa a labdarúgó OTP Bank Liga 1. fordulójában játszott Ferencvárosi TC - Puskás Akadémia FC mérkőzésen a Groupama Arénában 2022. július 31-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)