Guzmics 2014-ben igazolt a lengyelekhez, ahol két és fél idényt töltött el, és védő létére is igazi közönségkedvenc lett, amiről most közzétett posztjában így ír:

Itt lettem először légiós, innen verekedtem vissza magam a válogatottba. Minden hétvégén a »szívemet hagytam« a pályán, hogy bizonyítsak a szurkolóknak és magamnak is. Noha hat éve távoztam a klubtól, a Wisla család nem felejtett el, és egy felejthetetlen fogadtatásban volt részem.

Az exfutballista a videók tanúsága szerint jó néhány autogramot kiosztott. A drukkerek nagy örömmel fogadták, annak ellenére is hogy a Wisla nem épp története legjobb időszakát éli, csupán a 9. helyen áll a másodosztályban.

Más volt a helyzet, amikor Guzmics még ott játszott: a csapat kétszer lett hatodik, egyszer kilencedik az élvonalban. Az első közös idényben pedig szinte mindvégig harcban álltak a Bajnokok Ligája-selejtezős helyekért, csupán a rájátszás végére pukkadt ki az együttes.

Idegenként otthonra leltem Krakkóban! Azt kívánom minden, karrierjét befejező sportolónak, hogy több mint tízezer ember előtt ünnepelve búcsúzhasson el attól a sportágtól, amiért egész életében küzdött. Köszönöm, Wisla Kraków!

– írta a búcsúztatóról született posztjában a bekk.

Guzmics útja később Kínán keresztül a Slovan Bratislavához, majd onnan haza, a Mezőkövesdhez, végezetül a Szombathelyi Haladáshoz vezetett vissza. Állandó térdproblémái miatt döntött úgy, hogy hallgat teste intő jelzéseire, és 2022 nyarán befejezi a profi futballt.

A védő tagja, sőt kulcsembere volt a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságra kijutott magyar válogatottnak, majd a franciaországi tornán mindhárom csoportmeccset és a belgák ellen elbukott (0–4) nyolcaddöntőt is végigjátszotta.

A nemzeti csapatban 2018 márciusában szerepelt utoljára.