Végre folytatódtak a magyar labdarúgó-bajnokság, az OTP Bank Liga küzdelmei! Az ilyenkor megszokott, idény eleji beharangozóktól és a sablonos, unalomig ismételt kliséktől azonban megkímélnénk olvasóinkat, inkább abból az aspektusból vizsgáltuk meg a magyar bajnokságot, hogy néhány környező országhoz képest mennyien kíváncsiak klubcsapatainkra a helyszínen, és mennyi pénzt kérnek el az egyesületek, hogy a stadionban szurkolhassunk a kedvenceknek.
A történelmi hűség kedvéért illik megjegyeznünk, hogy a magyar futball nélküli ínséges idők már kedden véget értek, hiszen a bajnoki címvédő Ferencváros aznap pótolta elmaradt meccsét a ZTE otthonában, egy hajrában esett góllal mindhárom pontot megszerezte (1–2).
Ám a tavaszi nyitóforduló hivatalosan ma kezdődött el:
Szombat
Vasárnap
Ami a tabellát illeti, a címvédő Ferencváros 16 fordulót követően, egy meccsel kevesebbet játszva már kilenc ponttal vezet, és szinte elképzelhetetlen, hogy ne szerezze meg sorozatban ötödik, története 34. bajnoki címét. Második helyen óriási meglepetésre az újonc Kecskemét áll, nyomában szorosan ott van a Kisvárda és a Puskás Akadémia.
A bennmaradásért hatalmas versenyfutásra van kilátás, a sereghajtó Vasas 15, a Mezőkövesd, Újpest, Honvéd trió pedig 16 egységet gyűjtött, vélhetően ebből a négy egyesületből kerül majd ki a két kieső.
De ennyit a száraz tényekről, vizsgáljuk meg inkább, hogy ősszel mennyien szurkoltak a kedvenceknek a helyszínen. Előbb azonban érdemes feleleveníteni a Magyar Labdarúgó Szövetség első emberének hangzatos elképzelését: az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor 2010 júliusában került a Magyar Labdarúgó Szövetség élére.
Megválasztása utáni első beszédében pedig nem kisebb célkitűzést fogalmazott meg, mint hogy az NB I akkori, nagyjából háromezer fős átlagnézőszámát folyamatosan emelve 2018-ra el kell érni a mérkőzésenként több mint nyolcezres átlagot.
Nos, futballba áramló milliárdos támogatások ide, létesítményfejlesztések és stadionépítések oda, az elnök úrnak be kellett látnia, hogy ezzel a vállalással alaposan mellélőtt, elenyésző mértékben növekedett ugyanis a nézőszám. A labdarúgásra szakosodott transfermarkt.com szerint szerint a Csányi-éra kezdete óta a 2011/12-es szezon jelentette a csúcsot, akkor átlagosan 3899 fő volt kíváncsi a meccsekre. Az előző idényben ez a szám 2781 volt, a mostani pontvadászatban pedig ősszel 3157 volt a mutató.
Természetesen a bajnoki címvédő Ferencváros otthonában, a Groupama Arénában voltak a legtöbben, ahol a hazai meccseken nagyjából mindig kilencezren buzdították Sztanyiszlav Csercseszov együttesét. Ez a szám alighanem magasabb is lehetett volna, hiszen az Újpest elleni derbiket rendre telt házzal rendezik, ősszel viszont a Megyeri útra látogattak a zöld-fehérek – amiben a lilák szempontjából nem volt sok köszönet… (0–6)
Második helyen némi meglepetésre a Debrecen áll, Dzsudzsákékat kb. 4600-an támogatták ősszel a Nagyerdei Stadionban, míg az összevetésben a Paks a sereghajtó, ahol 1800 körül mozog a nézőszám.
A helyzetet vélhetően „nehezíti”, hogy az M4 Sportnak köszönhetően minden bajnoki mérkőzést élőben követhetünk a tévében is, a kényelem pedig a jelek szerint legyőzi a fanatizmust.
De vajon mi a helyzet a határainkon túl? Az talán vitán felül áll, hogy a régiónkban az osztrák Bundesliga a legerősebb bajnokság, ez pedig az adatokon is meglátszik, az őszi idényben Ausztriában átlagosan 6879-en látogattak ki a stadionokba, ráadásul a Sturm Graz, az Austria Wien, a Red Bull Salzburg és a Rapid Wien arénájában meccsenként több mint 10 ezren. Utóbbi alakulat vezeti a listát a maga 17 ezres (!) nézőszámával meccsenként, a legkevesebben pedig a WSG Tirolra voltak kíváncsiak (2186).
Horvátországban az őszi átlag szűk ezer fővel volt magasabb, mint az NB I-ben (3987), déli szomszédainknál pedig a Hajduk Split magasan kiemelkedik a mezőnyből: a Poljud Stadiont hétről hétre több mint 15 ezren látogatják. A másik véglet a Slaven Belupo.
Felvidékre több honfitársunk is gyakran ellátogat, hogy a Mol Arénában szorítson a Dunaszerdahelynek, ez pedig meg is látszik a statisztikán: meccsenként 4700 fős mutatójával a DAC stadionja az első a Fortuna Ligában. Amely összesítésben viszont az OTP Bank Ligánál is rosszabban átlagol (2100), a sereghajtó MFK Tatran Liptovskyra például csak 700-an kíváncsiak a hazai fellépéseken.
De vajon mennyi pénzt kell fizetnünk mindezért? A legtöbb helyen természetesen VIP-belépőket is válthatunk, de inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes klubok mennyiért kínálják a legolcsóbb, teljes árú belépőket. A hivatalos honlapok szerint a korábban említett magyar csapatoknál online vásárlás esetén a Fradinál 2350, a DVSC-nél 1500, Pakson pedig 1200 forintért már bejutunk a stadionba.
A Rapid Wiennél 22 eurónál kezdődnek a biléták, ami jelenlegi árfolyamon 8500 forintnak felel meg, a WSG Tirol összecsapásaira viszont már 15 euróért (5800 Ft) is bejuthatunk. A Hajduk Splitnél 16 eurótól indulnak a belépők (6200 Ft), a Slovan Belupónál ehhez képest a nem fedett lelátóra nagyjából már háromért, vagyis kevesebb mint 1200 forintért beengedést nyerhetünk. Ami pedig a szlovák ligát illeti, a DAC 12 euróért (4700 Ft), míg az MFK Tatran 5 euróért kínálja a legolcsóbb ticketet.
Azt tehát nem állíthatjuk, hogy a borsos jegyárak miatt lennének kíváncsiak kevesebben a magyar bajnokság küzdelmeire, sőt térségünkben inkább az átlagnál olcsóbbak a meccsjegyek.
Hogy milyen intézkedésekkel lehetne azonban növelni, akár drasztikusan is az OTP Bank Liga közönségét, arra a jelek szerint sem Csányi Sándornak, sem az MLSZ-nek nincs megváltó ötlete.
(Borítókép: Szurkolók a labdarúgó-Európa-liga csoportkörében játszott Ferencváros–Espanyol-mérkőzés kezdetén Budapesten a Groupama Arénában 2019. november 28-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)