Adott egy rendszer, ami alapvetően azt a célt szolgálja, hogy segítse az alkalmazók munkáját, miközben ha ezt igénybe veszik, akár rosszul is járhatnak miatta. Igazságtalan a rendszer, vagy a sorok között meghúzódó szándék miatt érthető ez? Ennek próbáltunk utánajárni kicsit, a mai témánk a labdarúgás világában az elmúlt években központi tényezővé előlépő videobíró-rendszer lesz.
Aki az elmúlt években nézett focimeccset, nyilván látott olyan jelenetsort, hogy a játékvezető videózás után megváltoztat egy pályán hozott ítéletet, miután rászóltak a fülére, vagy visszanézte a kérdéses jelenetet a pálya mellett.
De miről is van szó ilyenkor? Mi az a VAR?
„A videóbíro-rendszer (VAR) segítheti a játékvezetőt a döntés meghozatalában a visszajátszott felvételek felhasználásával – a verseny idején hatályos játékszabályok vonatkozó rendelkezésével összhangban” – ismertette a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség a VAR-ral kapcsolatos részt a 2022-es katari világbajnokságot megelőzően.
Alapvetően négy területen lehet alkalmazni a videobíró segítségét, méghozzá:
A kérdéses helyzetet visszanézik egy külön erre a célra kialakított szobában, az eset felülvizsgálatát a játékvezető is kérvényezheti, illetve a videobíró ajánlhatja a játékvezetőnek, hogy nézze vissza a szituációt. Ha a VAR nem talál a felülvizsgálat során megtekintésre érdemes jelenetet, akkor a bíróval való kommunikáció és a további ténykedés szükségtelenné válik.
Ha a videobíró szabálytalanságra utaló jelenetet talál, akkor kapcsolatba lép a játékvezetővel, aki ezt követően az ajánlást elfogadhatja, helyszíni ellenőrzést végezhet az oldalvonal mellett erre a célra kialakított helyen, ahol megnézheti a felvételeket, de akár helyben is hagyhatja az eredeti döntését.
Ennél viszont akad egy talán érdekesebb szegmens, ami talán kevésbé ismert.
A cél alapvetően az volt a VAR bevezetésével, hogy a legjobb szándék ellenére is előforduló játékvezetői hibák számát a minimálisra csökkentsék, és ne születhessenek jogtalan gólok/büntetések, vagy ne történjen meg olyan, hogy nem ítélnek középkezdést egy valójában szabályos találatot követően.
Ez a rendszer – aminek angol nevében is jelzik, hogy a játékvezető asszisztensi munkáját látja el, segíti a bíró ténykedését – tehát alapvetően arra szolgál, hogy a játékvezetőket pártolja.
Mégis rosszul járhat az, aki az alkalmazásához nyúl!
A 2022-es katari torna (amelyen félautomata leshelyzetelemző rendszer is segítette már a munkát a labdába épített chip segítségével) mérkőzéseire a FIFA hatályos nemzetközi játékvezetői listájára felkerülőket delegálhatták, a bizottság jelölte ki az adott meccseken dirigáló sportember kilétét – akinek a teljesítményét is osztályozták, aligha meglepő módon.
Ezen értékelések alapján a kiemelkedően teljesítők újabb meccsben reménykedhetnek, a lista másik vége felé elhelyezkedők helyzete viszont lényegesen nehezebbé válik.
A Portugália–Uruguay-csoportmérkőzésen a Lusail Iconic Stadionban egy iráni újságíró ecsetelte kollégáinak, hogy honfitársa, az összecsapáson dirigáló Alireza Fagani történetesen igencsak jó barátja, és beszélgettek a kieséses szakasz lehetőségeiről is. A zsurnaliszta ecsetelte, hogy a bíró jól áll a játékvezetői listán, ami alapján újabb találkozóra lehet esélye a szintén itt játszott brazil–szerb és a nevezett összecsapás után.
érdekes, amikor az iráni kolléga a mérkőzés végi videózásnál jelezte, hogy ez most rossz hír, mivel ha a játékvezetőt ki kell hívni, hogy nézzen meg egy jelenetet, az rossz pontnak számít az értékelésben.
A VAR használata után Portugália büntetőt kapott, Bruno Fernandes duplázott, az együttes pedig 2–0-s sikerével kiharcolta a nyolcaddöntőbe jutást – Fagani számára viszont nem jött újabb mérkőzés a vb-n.
Nyilvánvalóan nem azért, mert a VAR-t igénybe vette, de nem segítette elő az ügyét ez sem, az biztos.
Az egyszeri néző számára a legfeltűnőbb következménye az lett a VAR bevezetésének, hogy a játékvezetők és asszisztenseik sokkal kevesebb alkalommal döntenek.
Ez tud kifejezetten bosszantó is lenni, hiszen amikor szabad szemmel is láthatóan többméteres lesről indul valaki, akkor teljesen indokolatlan és felesleges végigengedni az akciót, és fél perccel később beinteni a szabálytalanságot, de ezek a jelenetek is megszaporodtak azok mellett, amikor valóban kérdésesnek tűnik az indulás pontossága, és ahol valóban indokolt végignézni a jelenetsort, mielőtt véletlenül behúzunk egy épp egy vonalnak számító esetet.
Az alapelv a VAR igénybevételének bármilyen formában történő szankcionálása mellett az lehet, hogy tessék jól dönteni a pályán. Ha ez megvan, akkor nincs hiba, nem kell utólag megváltoztatni valamit, amit rosszul mértünk fel. És bár végső soron a hiba elhárul, ez nem azért történik, mert a játékvezető jól végezte a dolgát, hanem ennek ellenére.
De nem csupán a világbajnokságon vannak következményei a VAR-használatnak.
Az Európai Labdarúgó-szövetség világos álláspontja, hogy a felelősség és az utolsó szó mindig a játékvezetőé. Az UEFA jelenleg három részre sorolja az európai régiót: ahol már teljesen kiépült a rendszer, ahol már használják, de még van mit fejleszteni, illetve ahol folyamatban van a VAR bevezetése. Magyarország a középső halmazba tartozik.
Ami az összképet illeti: az UEFA 54 országban, 234 stadionban használja a videobírót, Magyarországon két létesítményben, a Puskás Arénában és a Groupama Arénában. Érdekes statisztika, hogy az esetek 47 százalékában esetleges tizenegyesnél, 46 százaléknál gólnál és hét százaléknál piros lapnál hívják segítségül a VAR-t.
Az UEFA égisze alatt egyébként már több mint 1400 „videobírós” mérkőzést rendeztek meg. Az úgynevezett VAR Room Nyonban, a szövetség svájci bázisán található, egy mérkőzést pedig négyen követnek a videószobából, és állnak közvetlen kapcsolatban a játékvezetővel.
A labdarúgó-világbajnoksághoz hasonlóan idehaza is monitorozzák a monitorhasználatot. Ugyan hivatalos forrásból nem erősítették meg az értesülést, játékvezetői körökből úgy tudjuk, a többi között az év végi prémium jelentős megcsappanásával járhat, ha egy NB I-es spori az átlagnál gyakrabban használja a helyes döntések meghozatalát segítő berendezést.
A Magyar Labdarúgó-szövetség honlapján egyébként a szokásoknak megfelelően elérhető a 2022–2023-as élvonalbeli bajnokság versenykiírása is, amelyből természetesen a VAR-ral kapcsolatos előírásokról is sokat – ám közel sem mindent – megtudhatunk. A többi között feloldja az ellentmondást, miért ír az UEFA a magyar stadionok kapcsán csupán két olyan arénáról, ahol a videobírói rendszer működik. A helyzet ugyanis az, hogy idehaza szintén az IFAB, azaz a nemzetközi szabályalkotó testület által hitelesített, ám az európai helyett a nemzetközi szövetségnek, azaz a FIFA előírásainak megfelelő segédrendszert alkalmazzák.
A kiírás érdekessége, hogy bár a VAR-rendszer telepítése és karbantartása az MLSZ instrukcióinak maradéktalanul eleget téve a klubokra hárul, a kiírás 13. F. pontja szerint az eszközök nem kerülnek a csapatok tulajdonába. A karbantartási költségekről egyébként hivatalos úton nem lehet információt szerezni, a működtetés viszont egy másik téma, ennek tételeit egy Szabályzatokhoz kapcsolódó díjfizetési rend című dokumentum taglalja.
E szerint egy NB I-es meccs rendezési költsége útiköltség-térítéssel együtt 3 319 000 forint plusz áfa. Ebből a játékvezető meccspénze 160 000, az asszisztenseké fejenként 96 000, a tartalék-játékvezetőé 54 000 forint. Ehhez jön még az ellenőr 64 ezres díja, illetve a videobírói szoba személyzetéé, a VAR-buszok vezető bírójának (a hivatalos rövidítés az ő esetében is VAR) járó 107 000, az őt asszisztensként segítő kollégát megillető (AVAR) 80 000, valamint az úgynevezett operátor, a visszajátszásokat kezelő technikai segítő 53 000 forintos gázsija. Egyébként a hivatalos játékvezetők – az NB I-ben jó ideje mindenki – a meccspénz felett alapbért is kapnak az MLSZ-től, ám míg utóbbit a szövetség, addig előbbit a mérkőzést rendező csapatok állják.
Itt érdemes megjegyeznünk, hogy a VAR-rendszer bevezetésekor a VAR-buszban helyt foglaló személyek meccspénze nem egy az egyben többletként jelentkezett a rendezési költségeknél, hiszen két alapvonali asszisztenst váltottak ki.
Érdekes anomália egyébként, hogy öltözői pletykák szerint a rendszer az első évben nem működött minden NB I-es stadionban egységesen, Mezőkövesden például a főlelátó kivételével a pálya másik három oldalán kialakított tetőszerkezet okozott gondot a VAR szenzorainak telepítésében és működtetésében.
Az idehaza telepített VAR-t egyébként az olaszok korábbi sztár játékvezetője, Roberto Rosetti felügyelte a FIFA részéről, aki két, két és fél évvel ezelőtt rendszeres vendég volt az Ikarus-pályán, ahol a rendszert tesztelték és tanulták magyar kollégái.
Az MLSZ 2021-es tájékoztatása szerint a rendszer indulásakor videobírónak összesen 16, videobíró-asszisztensnek 15 főt képeztek ki, míg a visszajátszásokért felelő operátorokból 14-en álltak rendelkezésre. Információink szerint a képzések azóta is folyamatosak, ám a létszám még mindig nem érte el az elégséges szintet ahhoz, hogy teljesítményalapon például kevesebb meccsel lehessen „díjazni” a többet hibázó kollégákat. Mivel az alapbérekhez a magyar jogszabályok alapján nem lehet nyúlni, így logikusan az egyetlen tényleges szankció a munkáltatók, így jelen esetben az MLSZ kezében is a prémiumok esetleges megvágása, megvonása.
A szövetség 2019-ben döntött a VAR bevezetéséről, majd a 2021–2022-es bajnoki idény rajtjától kezdve alkalmazzák azt élesben is a magyar pályákon.
Az ügyben megkérdeztük a Magyar Labdarúgó-szövetséget, amely a következő közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz:
A játékvezetők teljesítményértékelését minden mérkőzésen hivatalosan küldött játékvezetői ellenőr végzi. Amennyiben a mérkőzés során egy játékvezető vagy asszisztens súlyos hibát követ el, és ezt a hibát a VAR korrigálja, a hiba negatívan befolyásolja az érintett hivatalos személy/személyek minősítését. Még abban az esetben is, ha az elkövetett hiba kijavításra kerül
– válaszolta megkeresésünkre az MLSZ, mintegy megerősítve a korábbi gondolatmenetünket.
A Magyar Labdarúgó-szövetség hozzáteszi, igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a hibák száma a lehető legminimálisabb legyen.
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az MLSZ Jb mindenkor abban érdekelt, hogy a játéktéren szakmailag megalapozott, helyes és igazságos játékvezetői döntések szülessenek, melyeket nem kell korrigálni! Ezért dolgozunk nap mint nap, ezért képezzük Őket, és ezért fejlesztjük játékvezetőink tudását és képességeiket folyamatosan
– tette hozzá a szövetség.
(Borítókép: Stu Forster / Getty Images)