A lipcsei főpályaudvartól néhány saroknyira található döneresnél három Werder-mezes szurkoló állt sorban rendelésére várva. A gyors kezű pultos már-már hanyag eleganciával vetette oda nekik:

4–3 lesz!

Bár a gyorsétterem falain több helyen is a török Fenerbahce relikviái lógtak, az egyik asztal fölött elhelyezett montázson a pultos és a jelek szerint a hely tulajdonosának is számító férfi pózolt a Leipzig játékosaival. Köztük Gulácsi Péterrel és a 2018-ban eligazolt Kalmár Zsolttal. A jelek szerint ők is csak ajánlani tudták a brémai vendégek ebédjét – no meg szegről végre az enyémet is.

Két kilométerrel odébb, az Elster partján már álltak az ugrálóvárak, nyíltak a sörpadok és a hagyományos német currys kolbászt, no meg kolbászos kifliket árusító bódék. A városi kocsmák irányából pedig egyre többen szivárogtak át a Waldplatz irányába, melynek végében az RB Leipzignek otthont adó stadion déli kapui, azokon túl pedig a fanatikusoknak fenntartott állószektorok várták őket.

A villamosmegállótól a stadionba vezető, jó 600-700 méteres gyalogútra néhány hazai szurkoló mellé szegődtem, hátha tudnak valami friss pletykát Szoboszlai Dominik állítólagos, Newcastle-ből érkezett megkereséséről.

Jó játékos, talán az egyik legjobb középpályásunk is, így biztos, hogy akadnak megkeresései, de szerintem maradnia kéne még egy évet

– magyarázta egyikük, hozzátéve, hamarabb tudnák elképzelni idővel a spanyol élvonal egyik topcsapatánál, mint az angolban.

Látva Timo (Werner) példáját, valószínűleg jobban is járna...

– utalt a német válogatott csatár nem túl sikeres londoni időszakára, a Chelsea-nél eltöltött két idényre a férfi.

A Bundesliga 32. fordulójának zárómérkőzésére csaknem megtelt a Red Bull Aréna Lipcsében. A harmadik helyért és a Bajnokok Ligája-indulásért a szombaton látott Union Berlin, SC Freiburg kettőssel késhegyre menő küzdelmet vívó RB Leipzig azt a Werder Brement fogadta, amely egy pontszerzéssel matematikailag is biztossá tette volna bennmaradását.

A bemelegítés alatt Szoboszlai többször is képernyőre került, a legnagyobb ovációt viszont az az Emil Forsberg kapta, aki idestova nyolc és fél éve erősíti a csapatot, és múlt héten, az SC Freiburg otthonában a 300. tétmeccsén lépett pályára a Leipzig-mezében. A kamera a bemelegítést a kispadról figyelő, egyelőre még maródi Gulácsi Pétert is megtalálta, aki kedélyesen beszélgetett a kezdőből ezúttal – épp Forsberggel szemben – kimaradt Dani Olmóval.

A házigazda papíron négy védővel kezdett, de ez a valóságban sokkal inkább volt három, a két szélső, Mohamed Simakan és Benjamin Henrichs ugyanis rendkívül magasan helyezkedett, ideje nagyobb részét inkább a vendégtérfélen töltve, semmint saját tizenhatosa környékén. Ilyenkor a középpálya közepére nevezett Konrad Laimer húzódott vissza Willi Orbán és Lukas Klostermann közé a védelem tengelyébe, s sokszor épp a 25 esztendős osztrák volt a legmélyebben helyezkedő mezőnyjátékos is a fehér mezesek közül.

A meccs első valamirevaló megindulása Szoboszlai nevéhez fűződött, de a tizenhatoson belül megálljt parancsolt neki a Marco Friedl, Anthony Jung páros. A folytatásban Amadou Haidara, majd Forsberg veszélyeztetett egy-egy átlövéssel, de mindkét próbálkozás jó egy méterrel eltévesztette a célt. Túl a félidő derekán Forsberg beadása után Simakan bólintott kapu mellé az ötös sarkáról – ám a középen helyezkedő Christopher Nkunku miatt behúzták a lest, így hiába jött meg az akció láttán a lipcsei kemény mag hangja, ha gól lett volna, nem ér.

Csak idő kérdésének tűnt, meddig bírja a nyomást a Werder, amely sokszor másodpercek alatt elvesztette a labdát. Jól működött a lipcsei letámadás, különösképp Haidara és Forsberg kettőse élt a labdaszerzéseket illetően. A 41. percben Szoboszlai próbálta meglepni a kissé kinn helyezkedő Jiri Pavlenkát egy szögletből közvetlenül kapura tekert labdával, de a lövés a kapufa tövéről vágódott a kapuvonalon kívülre. Ha három centivel beljebb tekeredik, lett volna olyan emlékezetes, mint az a magyar gól, amiről legutóbbi lipcsei kalandunk során írhatott az Index.

Az első félidő végül nem hozott gólt, így pedig igen jó esély mutatkozott arra, hogy „Ali Baba kebabosának” sem lesz igaza az ebédkor lesúgott hétgólos tippel...

A második félidőre Rose csere nélkül is átszervezte a csapatát. Szoboszlai például jóval beljebb, a pálya tengelyében kapott szerepet, és gyakran kikeveredett a balszélre is. A változtatások azonban aligha hozták meg a 46 éves szakember által remélt hatást, a meccs nemhogy még egyoldalúbbá vált volna, sokkal inkább kiegyenlítődött. Igaz, az első, kaput eltaláló kísérletre így is több mint egy órán át kellett várniuk a vendégdrukkereknek, akkor azonban csak Janis Blasswich reflexein múlt, hogy Mitchell Weiser centerezése után Marvin Ducksh közeli lövéséből nem lett gól.

Érezték is a hazai játékosok, nem lesz ez így jó. Néhány pillanattal később pedig egy gyors kontrából Werner centerezése után a nyártól a Chelsea-hez szerződő Nkunku góljával meg is szerezték a vezetést. Legalábbis néhány pillanatig így tűnt, aztán a VAR-monitorhoz hívták Florian Badstubnert, aki az akciót elindító Simakan labdaszerzését lökés miatt szabálytalannak találta. Nagy-nagy ünneplés ide vagy oda, minden maradt a régiben, az 1–0-t pedig gyorsan visszaírták 0–0-ra az eredményjelzőn.

Drámai percek voltak ezek, óriási kérdésnek tűnt, hogy a meccs lélektana hová billen. Ám nem kellett túl sokáig gondokodjunk ezen, ugyanis öt perccel később Leonardo Bittencourt megszerezte a vezetést a vendégeknek. A lipcsei szurkolók hiába reménykedtek, ezúttal a videobírói szoba sem szólt közbe, jöhetett a középkezdés (0–1).

Ez a fajta forgatókönyv érezhetően felpaprikázta a kedélyeket, a játékosok előbb a kezdőkörben akadtak össze, úgy, hogy még Blasswich is kinyargalt a kapujából rendezkedni. Nem sokkal később pedig Szoboszlai gyűjtött be egy felesleges sárgát kakaskodásért. A másik oldalon Ilja Gruev és Bittencourt sem akart a magyar karmester adósa maradni, egy-egy sárga lapra ugyancsak bejelentkezve Badstubnernél.

A hajrá kezdetén Nkunkunak akadt két óriási lehetősége is az egyenlítésre, de előbbinél kapu fölé perdített az ötösön belülről, utóbbinál pedig hiába cselezett ki három védőt is, Pavlenka leért a jobb alsóba szánt lövésére. Aligha túlzó rosszmájúság, hogy a francia támadó helyzetkihasználása jövőbeli csapata, a Chelsea mostanság mutatott formájához már most tökéletesen passzolt.

A 87. percben aztán csak összejött a hazai gól! Ha már a kapu előtt nem tündökölt, hát előkészítőként jeleskedett Nkunku, akinek a középre kanyarított labdáját a Szoboszlainál is magasabbra ugró Willi Orbán bólintotta 7 méterről védhetetlenül a jobb felsőbe (1–1). Egészen hátborzongató volt, ahogy a lipcsei tábor mindezt megünnepelte...

A videózás megtette a hatását, hétperces ráadás következett a kilencven után. Dráma maradt a végére is, hiszen a leshatárról kilépő Eren Dinkci a 93. percben kilőtte a lipcsei kapu bal oldalát, csakhogy les miatt – még a pályán meghozott döntéssel – elvették ezt a gólt.

És amikor már szinte mindenki elkönyvelte a döntetlent, a magyar válogatott csapatkapitánya a 96. percben megvillant: Christopher Nkunku jól látta meg, ahogyan Szoboszlai Dominik megindult, a 22 éves középpályás kiválóan érekezett és átvétel nélkül lőtt a bal alsó irányába az ötös előteréből megszerezve a győztes találatot. (2–1)

A Leipzig a győzelemmel visszavette a szombaton szintén győzedelmeskedő Union Berlintől a harmadik helyet, és már négypontos fórt tudhat magáénak az 5., így jelen állás szerint csak az Európa-ligába kvalifikáló Freiburggal szemben. Egyúttal az is eldőlt ma, hogy az 5. helynél már nem végezhet hátrébb az együttes.

A lipcseiek egyetlen lépésre kerültek az újabb BL-indulástól, az utolsó két fordulóban a Bayern München és a Schalke ellen kell két pont ahhoz, hogy szereplésük a 2023–2024-es kiírásra ténnyé is váljon.

A döneres négy góllal adós maradt, a végkimenetelt viszont csak eltalálta. A találkozó drámai hajrája pedig, főleg a magyar szíveket, alighanem kárpótolta minden további találat hiányáért.

LABDARÚGÁS
NÉMET BUNDESLIGA
32. FORDULÓ
RB Leipzig–Werder Bremen 2–1 (W. Orbán 87., Szoboszlai 96., ill. Bittencourt 70.)
Stuttgart–Leverkusen 1–1 (Guirassy 57., ill. Palacios 70. – 11-esből)