Kun Gergely, a Bp. Honvéd labdarúgócsapatának ügyvezetője magára vállalta a felelősséget, amiért az együttes kiesett az élvonalból. Annak ellenére, hogy mindössze fél éve ül az ügyvezetői székben, és a kispesti lejtmenet nem most, hanem már évekkel korábban megindult, tavasszal csupán kicsúcsosodott, és az elkerülhetetlen végzet beteljesedett.
Kun Gergely fél éve még bizakodva nyilatkozott az Indexnek, a klub honlapján most adott értékelőjében viszont már azt emelte ki: a Honvéd gyenge teljesítményére nincs mentség, óriási csalódást okoztak a csapatot szerető, azért aggódó közösség számára.
„Ezért elsősorban engem, a cég ügyvezetőjét terhel a felelősség, nem fogom és nem is szeretném másra hárítani azt.
Nagyon fontos, hogy vezetőként ne csak a sikerek kapcsán lubickoljunk a rivaldafényben, hanem kudarcok esetén is képesek legyünk viselni az akár igen indulatos és sajnos jogos kritikákat. Ennek tükrében minden egyes nap azon fogok dolgozni, hogy visszatereljük a Honvédot a helyes útra, mert ez a minimum, amit egy ilyen kudarc után meg kell tenni.”
Az ügyvezető iszonyatosan csalódottnak nevezte magát, ugyanakkor kiemelte, hogy az ő feladata és felelőssége az, hogy előretekintsen, és az új helyzet megoldására fókuszáljon.
„Nem erre készültünk, én sem ezért érkeztem november végén, hiszen azzal a céllal vágtam bele a munkába, hogy a Honvéd megtalálja újra az identitását, a saját értékeire építsen, létrehozunk, fejlesztünk egy új klubmodellt, és eközben őrizzük meg az első osztályú tagságot. Sajnos azonban az NB I-es csapatot nem sikerült megmenteni a kieséstől. Ez történelmi kudarc, kár is lenne szépíteni, ezért pedig le kell(ett) vonni a szakmai konzekvenciákat. Egyúttal viszont a kiesés ellenére sem engedhetünk abból, hogy kiemelt hangsúlyt fektessünk a fiatal játékosok fejlesztésére és a felnőttfutballba való beépítésére.”
Kun Gergely szerint kicsit mélyebben elemezve az elmúlt hónapokat többféleképpen is értékelhetik azokat. Kiemelte: a fiatalperceket tekintve a Honvéd előretört az NB I-es mezőnyben.
„Szinte nem is látjuk a mögöttük következőket, a saját nevelésű játékosaink tapasztalatot gyűjthettek, növekedett a piaci értékük, ami mindenképpen pozitívum. A szezon során 11 U21-es korú akadémistánk kapott lehetőséget, hatan tavasszal debütáltak az NB I-ben, és a PAFC ellen nyolc MFA-nevelés lépett pályára. Ez a jövőnk! A szezon második felében a játékstílusunkban is volt előrelépés, továbbá a várható gólok és pontok tekintetében a 7–8. helyen álltunk. De magam is tisztában vagyok vele, hogy a megszerzett pontok számítanak, és nem jártunk sikerrel.
Lássuk be, a tavaly nyári igazolások sikertelenek voltak, hiszen a tíz transzferből csak néhányra mondhatjuk, hogy valóban bevált, és eközben hatalmas pénzügyi terhet is elszenved a klub a gyenge szereplés, a kiesés miatt.
Ezért is hiszem, hogy a jövő csapatának gerincét a Magyar Futball Akadémián nevelkedett fiataloknak kell adniuk, nagyon számítunk rájuk a visszakerülésért vívandó harcban.”
A következő évre vonatkozóan elmondta: cél ugyan, hogy a Honvéd visszajusson az NB I-be, ugyanakkor ezt nem tudják garantálni.
„Nézzük meg az elmúlt éveket! Az MTK például azonnal visszajutott, viszont a DVTK-nak két szezon kellett, míg a Vasas legutóbb négyet töltött az NB II-ben. Szükség van arra a tudásra is, hogy miként lehet azonnal visszakerülni, hiszen ezt akarjuk mindannyian. Tudom, jövő nyáron a szurkolóink újra NB I-es mérkőzésekre szeretnének készülni, és szeretném kiemelni, hatalmas támogatást kaptunk tőlük ebben a gyengén sikerült idényben is, óriási értéke a Honvédnak a Kispest-tábor.”
A jövőben alapvetően a saját nevelésű, Honvéd-érzelmű játékosokra akarnak építeni, ebből az elképzelésükből nem engedhetnek, míg a rutinos labdarúgóik közül Ivan Lovricra és Tomás Tujvelre hosszú távon számítanak.
„Jelenleg még a pályán, de emellett életpályamodellt is kínálunk majd nekik, mert hosszú távon is értékei lehetnek a klubnak. Ami pedig a légiósokat illeti, mérlegeljük a lehetőségeinket, a célunk, hogy gazdaságilag és szakmailag is megtaláljuk a legjobb megoldást mindenki számára.”
A szakmai hátteret illetően elmondta: kisebb kluboknál jellemző, hogy bizonyos emberek több feladatkört látnak el, itthon a Kecskemét példája mutatja, kisebb stábbal is lehet valaki sikeres az NB I-ben.
„A Honvédnál ennek jegyében Fehér Péter felügyeli a szakmai munkát, az akadémián és az első csapatnál is,
míg a transzferekhez kapcsolódó pénzügyi döntések és tárgyalások kizárólag ügyvezető igazgatói hatáskörben zajlanak. Mivel közgazdász vagyok, ezért az ilyen tárgyalásokat nem indokolt más kezébe adni.
Kielemeztük az elmúlt időszakot, felmértük a hibákat, és próbáljuk ezeket korrigálni. Közös erővel dolgozunk azon, hogy tovább működjön az általunk elkezdett projekt, eltökélt szándékunk folytatni a fiatal játékosok fejlesztését és beépítését. A jövőben a piacon nem az a klub szeretnénk lenni, aki vásárolja a játékosokat, hanem az, amely felépíti a tehetségeit, játszatja őket az első csapatban, és megfelelő ajánlat esetén értékesíti őket a nemzetközi porondon, ami a Honvéd és a magyar futball sikere is. Egy NB I-es klubnak, melynek nincs kiemelt szponzorációja, nagyságrendileg 3-4 millió eurónyi nettó transzferegyenlegre van szüksége a költségvetése egyensúlyban tartásához. Ez nem lehetetlen, de ehhez az akadémiai szakmai munkában óriási fejlesztést kell végrehajtani – ezt már az elmúlt hónapokban el is indítottuk.”
Mindezek kapcsán kitért egy általa fontosnak nevezett témára, miszerint a tulajdonosokat sok támadás éri.
„Azonban tudni kell, hogy pénzügyi határaikat feszegetve, a költségvetésből jelentős részt vállalva finanszírozzák a klub működését a koronavírussal és recesszióval sújtott gazdasági időszakban.
Ahhoz azonban, hogy üzletileg nyereségesek legyünk, a javuló sporteredmények mellett megfelelő nagyságú játékoseladást kell produkálni, lehetőleg a nemzetközi piacokon.”
Miközben a másik kieső klubnál, a Vasasnál már drasztikus költségcsökkentésről lehetett olvasni, többen már távoztak is a játékoskeretből. Miután az NB II-ben kisebb a központi támogatás is, a kispesti klub rajongói azért is aggódhatnak: vajon rendben lesz-e az anyagi háttér a következő szezonra?
„Természetesen egyeztettünk már erről a tulajdonosokkal, ők is azt szeretnék, hogy erős és stabil Honvédot építsünk, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy megteremtsék ehhez a szükséges feltételeket. Azonban biztos, hogy csökkenteni kell a kiadásokat, és a költségcsökkentés jelentős részben érinti majd a játékosbéreket. A másik komoly tétel az infrastruktúra, mindenképpen tárgyalni szeretnénk az állammal erről, hogy kedvezőbb konstrukcióban béreljük a létesítményeket, ezt az NB I-ben maradás esetén is megtettük volna.”
Az NB I-es szezont lezáró anyagunkat a kispestiek kiesésére szenteltük, azt kiemelve: a klub története során mindössze másodszor fordult elő, hogy a csapat elveszítette élvonalbeli tagságát. Legutóbb erre húsz évvel ezelőtt került sor, miközben hat évvel ezelőtt – igaz, óriási meglepetésre – bajnoki címet ünnepelhettek.
A kispesti klub tulajdonosa akkor még George F. Hemingvay volt, aki a közelmúltban éles kritikával illette utódait. Bozó Zoltán és Mendelényi Dániel 2019 tavaszán mutatkozott be a kispestiek új tulajdonosaiként, a csapat 2020-ban az 5., 2021-ben a 10., 2022-ben a 9., míg idén a 11. helyen zárt. Tehát a lejtmenet nem most, de nem is fél évvel ezelőtt kezdődött, csupán véget ért, és új fejezetet nyitott.
(Borítókép: Kocsis Dominik 2023. május 27-i mérkőzésen. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)