Mészöly Kálmán vasárnap lenne 82 éves. Minden idők legnagyszerűbb magyar középhátvédje labdarúgóként és edzőként is maradandó nyomot hagyott maga után. Lehet, hogy voltak nála felkészültebb szövetségi kapitányai a magyar válogatottnak, de színesebb, izgalmasabb egyéniség sohasem ült nemzeti együttesünk kispadján. És szókimondóbb sem. A Szőke Sziklára emlékezünk születésnapján.
Mészöly Kálmán 1941. július 16-án született Budapesten, három héttel az után, hogy Magyarország és a Szovjetunió között beállott a hadiállapot, tehát a kis Kálmán háborús gyerek volt. Aztán felcseperedése évei a kialakuló, majd a tomboló Rákosi-korszakra esnek, az „osztályidegen” családból származó szőke srác számára a futball jelenti a kitörés lehetőségét, a menekülő útvonalat.
Bár műugróként kezdte, de aztán a III. kerületi TTVE csapatában elkezdett futballozni tizenegy évesen, és amikor egy alkalommal a Vasassal játszott edzőmeccset a kerület, Illovszky Rudolf, az angyalföldiek edzője felfigyelt a daliás termetű, csodálatosan fejelő középhátvédre, és átcsábította a piros-kékekhez. A játékos kötélnek állt, jóllehet az MTK is hívta. Mindez 1959-ben történt, Mészöly ekkor 18 éves volt. Egy fantasztikus karrier elindult.
A Salgótarján elleni 2–0-ra megnyert meccsen debütált a Vasas „egyben”. Nem telt el hosszú idő, és a kirobbanó tehetség a válogatottban is bemutatkozott, 1961. december 13-án, nem is akárhol, hanem Chilében, a következő évben esedékes világbajnokság színhelyén. Azt a szereplést további 60 válogatottság követte.
A Vasassal – felnőtt pályafutása egyetlen klubjával – négy bajnoki cím (1961, 1962, 1965, 1966, utóbbi veretlenül), három Közép-európai Kupa (KK) elsőség a mérleg, a válogatottal két-két világ- és Európa-bajnokságon szerepelt, és egy Eb-bronz is díszítette éremgyűjteményét. Két alkalommal, 1970-ben (Lev Jasin búcsúmeccsén) és 1972-ben meghívást kapott a világválogatottba.
1972-ben, mindössze 31 évesen visszavonult, és megkezdte pályafutása második, ugyancsak sikeres korszakát, immár edzőként.
Első munkahelye a Budafoki MTE volt, majd a Ganz-Mávag, megint a Budafok, a Békéscsaba és a Vasas következett, végül 1980-ban megkapta a szövetségi kapitányi posztot.
Ki is vezette a válogatottat a spanyolországi világbajnokságra, Angliát és Romániát a második és a harmadik helyre szorítva a bombaerős csoportban. Amikor utolsó mérkőzésünket 1981. november 18-án a londoni Wembley-ben vívtuk már biztos csoportelsőként az angolokkal, azt megelőzően pár nappal Mircea Lucescu, a frissen kinevezett román szövetségi kapitány felhívta Mészölyt, és a lelkére beszélt, hogy mindenképpen győzzék le Angliát. Ebben ez esetben ugyanis Románia csoportmásodikként kijutott volna a vb-re.
A fáma úgy tartja, hogy Mészöly nem volt szívbajos, és „bundapénzként” Erdélyt kérte cserébe a győzelemért... Történelmi tény, hogy 1–0-ra kikaptunk a Wembley-ben, Anglia másodikként továbbjutott, Románia a harmadik helyen kiesett, Erdély maradt a románoké...
Mészölyt egyébként később még kétszer felkérték szövetségi kapitánynak, volt a török válogatott szakvezetője is, klubcsapatokat irányított Törökországban és Szaúd-Arábiában – 1995-ben hagyott fel az edzősködéssel.
Élete vége felé betegeskedett, az egykori Szőke Szikla szép lassan elporladt, fájó volt látni lassú elmúlását. Szerető felesége, Bardi Gyöngyi, minden idők legjobb magyar röplabdázója, az utolsó pillanatig odaadóan ápolta férjét.
Mészöly Kálmán tavaly, 2022. november 21-én távozott az árnyékvilágba. Kvízünkkel most rá emlékezünk.