A Belgrádban Európa-bajnoki selejtezőn Szerbia felett aratott bravúros, 2–1-es győzelem után Csányi Sándortól, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnökétől kezdve Marco Rossi szövetségi kapitányon keresztül a játékosokig, legfőképpen Dibusz Dénesig, a találkozó hőséig mindenki kiemelte a csapat tartását, de azt is, hogy még csak a selejtezősorozat felénél járunk, a vége még messze van. De azért jó ezt az élről kimondani, hárompontos előny birtokában.
Miután a spanyol játékvezető lefújta a Szerbia–Magyarország labdarúgó Európa-bajnoki selejtezőt, amely 2–1-es vendéggyőzelmet hozott, a Rajko Mitics Stadion előtt először Csányi Sándorral, az MLSZ elnökével beszélgettünk.
„Nagyszerű eredmény a 2–1-es győzelem, megérdemeltük, bár a második félidőben nehéz pillanatokat éltünk át. Van tartása a csapatnak, nem törtünk össze akkor sem, amikor vezetést szereztek a szerbek” – mondta az elnök.
Amikor megjegyeztük, hogy ezzel óriási lépést tettünk nem csak a továbbjutás, hanem a csoportelsőség felé, az elnök óvatosságra intve felemelte a mutatóujját:
„Azért várjunk még ezzel, négy meccset játszottunk, ugyanennyi van még hátra, sok minden történhet a csoportban. Annyi azonban biztos, most jobban állunk, mint a meccs előtt.”
Marco Rossi szövetségi kapitány első mondata ez volt, amikor megszólítottuk:
Hű, de szenvedtünk a második félidőben!
Majd amikor felvetettük, hogy ez a 2–1 volt magyarországi kapitányi pályafutása egyik legfontosabb győzelme, korrigált:
„Azért szerencsére volt még néhány… Hogy hirtelen csak az Izland elleni 2–1-et vagy a wolverhamptoni 4–0-s győzelmet említsem az angolok ellen!”
Előzőleg az M4 Sport kamerája előtt így értékelt a kapitány:
„Az első félidőben kimondottan jól játszottunk, nem érdemeltünk volna a 2–1-nél rosszabb állást a szünetre. Nagyon jól reagáltunk a kapott gólra, hogy vezetést szerzett az ellenfél. A fiúk követték a taktikai utasításokat, ami hátrányban a legnehezebb.
Ez volt az a meccs, amelyen én is ugyanúgy szenvedtem, mint a játékosaim.
Mérkőzésről mérkőzésre akarunk javulni. Minden egyes meccs egy fontos teszt, mert a jövőnek építünk válogatottat a fiatalokkal, akár velem, akár nélkülem. Gratulálok a csapatnak, külön kiemelném Negót és Nagy Ádámot, akik nagyon jól játszottak, pedig én rengeteg kritikát kaptam, amiért behívtam őket. Úgyhogy a kritikusoktól most bezsebelhetik a gratulációt” – szúrt oda végül a kukacoskodóknak a maestro.
A kapitány kevéssel később a sajtótájékoztatón is azt emelte ki mindenekelőtt, hogy tudott szenvedni a csapat.
„Úgy gondolom, az első félidőben igen jól játszottunk, jól kezdtük a mérkőzést, és nem érdemeltük meg, hogy hátrányba kerüljünk. Egy nagy védelmi hibánkat azonban kihasználta az ellenfél. De nem estünk kétségbe, hanem szigorúan tartottuk magunkat az előre megbeszélt taktikához: szereztünk két gyors gólt és fordítottunk. Ha ilyen erős csapat ellen futballozol, mint a szerb, akkor fel kell készülnöd arra, hogy szenvedni is fogsz. Meglehet, kicsit többet szenvedtünk most, mint amennyit szoktunk, de a nagyon jó képességű hazai csapat ránk kényszerítette az akaratát. Az első félidőben jó volt a játékunk, és megérdemelten fordítottunk, a másodikban pedig nagy szívvel játszottunk. Némi szerencse is kellett ehhez a győzelemhez, azt is el kell ismerni. Az első játékrészben mi voltunk a jobbak, a második félidőben az ellenfél fölényben játszott, de nem érdemtelen a győzelmünk.”
Amikor szóba került a második magyar gól, amelyet Lang Ádám beadásából Willi Orbán szerzett, Rossi elmosolyodott:
Nem kizárt, hogy legközelebb Lang, Orbán csatársorral kezdünk…
A vegyes zónában egymás után érkeztek a boldog magyar játékosok. Először az élete első válogatottmeccsén szereplő Kata Mihály, az MTK középpályása.
„Amikor a mester a második félidőben pályára küldött, nyilván már a védekezésé volt a főszerep. Callum Stylesszal úgy osztottuk fel egymás között a pálya közepét, hogy ne tudják zavartalanul áthozni a labdát. Ha pedig megszereztük, akkor meg kellett tartani, hogy teljen az idő. A végén azért sok felívelés volt, beszorultunk, de az mutatja a csapategységet, hogy kibírtuk. Amikor beálltam, mik voltak az első gondolataim? Nem nagyon voltak ott gondolatok… Először csak annyi jutott eszembe, hogy megpörgetem, aztán meglátjuk, mi lesz. A szerbek hazai pályán jöttek, mint a meszes, legalább egy döntetlent ki akartak harcolni, de mi nem hagytuk magunkat. Egyértelműen több kockázatot vállaltak, de kibírtuk a nyomást. Nekem rengeteget jelent, hogy Marco Rossi behívott a válogatottba, az pedig, hogy pályára is léptem, hatalmas élmény. Két-három héttel ezelőtt, amikor elkezdett nyerni az MTK, még csak reménykedtem abban, hogy bekerülhetek a keretbe, és most az álmom valóra vált.”
Az első magyar gólt Varga Barnabás szerezte – mármint az öngólunk után azt, ami már ide is számolt –, ez a második találata volt címeres mezben a Ferencváros centerének.
„Köszönjük szépen a gratulációt, nagyon jól érzem magam, természetesen nem volt egyszerű mérkőzés. Úgy gondolom, az első félidőben játszottunk jobban, sikerült fordítanunk, miután a szerbek megszerezték a vezetést. A második félidő már inkább az eredmény tartásáról szólt. Mindent megtettünk, küzdöttünk, jobban akartuk a győzelmet. A gólomra nem igazán emlékszem, ide-oda pattogott a labda, Roland kétszer is megpróbálta rálőni, aztán valahogy elém pattant, és belőttem. Fantasztikus érzés volt, gólt lőni mindig nagyon jó, a válogatottban pláne. Hogy csinálom, hogy általában jókor vagyok jó helyen? Hát a csatároknak ott kell lenniük, ahová a labda érkezik. Örülök, hogy nagyon jó formában vagyok, remélem, minél tovább tudom ezt folytatni. Természetesen remek volt a hangulat az öltözőben, nagyon nagy lépést tettünk a célunk elérése felé. Azért még négy mérkőzésünk hátravan. Nem pánikoltunk 0–1 után, és nem akartunk visszaállni szünet után sem, de a szerbek valamennyire mégis ránk erőltették az akaratukat. Ha minden mérkőzésen ilyen alázattal játszunk, akkor bízom benne, hogy kijutunk! A bíró sok kétes szituációban nem nekem fújt, úgy érzem, nem kedvelt engem.”
Dibusz Dénes a mezőny talán legjobbja volt, bravúros védések sorát mutatta be, különösen a második félidőben volt szükség a kapus kiugró teljesítményére.
„Igen, sok nehéz szituáció akadt, és tényleg volt néhány jó védésem. Néhány esetben a játékvezető nem is vette észre, hogy beleértem, és szöglet helyett kirúgással jöhettünk. Örülök, hogy hozzá tudtam tenni a magamét, mert a kapott gólunk az én rossz felívelésemből jött össze, azt kontrázták meg gólt érően a szerbek. A második félidő nagyon nehéz volt, nem is emlékszem, mikor volt ilyen, hogy ennyire beszorultunk volna. Nem igazán tudtuk megtartani a labdát. Az a játékunk, ami az első félidőben megvolt, az a másodikban nyomaiban sem volt meg. Egygólos hátrányban is bíztam a fordításban, folytattuk terv szerint azt a játékot, amit elterveztünk. Teljesen kiegyenlített találkozó volt, nem játszottunk alárendelt szerepet. A csapat erejét mutatja, hogy két perc alatt tudtunk fordítani.”
Szoboszlai Dominik először játszott a válogatottban a Liverpool labdarúgójaként. Kiemelte, hogy 0–1 után is ugyanúgy folytatták a játékot, a labdakihozatalokat, mintha mi sem történt volna.
Amikor a meccs előtt csapatkapitányként szóltam a fiúkhoz, azt hangsúlyoztam, hogy az fogja ezt a meccset nyerni, amelyik csapat jobban akarja a győzelmet. És ez is történt, mert szerintem mi akartuk jobban a győzelmet. És nemcsak azért, mert én ezt mondtam, hanem azért is, mert tudtuk, ha itt nyerünk, akkor nagy lépést teszünk a továbbjutás felé. Én most, a Liverpool játékosaként is ugyanaz a Szoboszlai Dominik vagyok, mint voltam. Itt mindenki egyenlő a csapatban, mindenki ugyanúgy tekint a másikra. Szeretnék példát mutatni, segíteni a csapatot. Szeretném elkerülni azt, hogy engem szupersztárnak tekintsenek, a média persze azt ír, amit akar, de nem szeretném, ha ez a csapaton belül is téma lenne.
Második gólunkat Willi Orbán szerezte, aki nem először talált be kiélezett pillanatban.
„Az első félidőben játszottunk jobban, a másodikban, hogy őszinte legyek, eléggé beszorultunk. Nagyon fáradtak vagyunk, de azért lehetünk most még a szokottnál is boldogabbak a győzelem után, mert ez egy fontos győzelem volt. Olyan mentalitással küzdünk, ami mindig kitart a mérkőzés végéig. Hogy annak mennyi esélye volt, hogy Lang Ádám beadásából én lövöm a második gólunkat? Őszintén? Nem sok... Óriási lépést tettünk az Eb-re kijutás felé, de még négy meccsünk hátravan. Mindnyájan tudjuk, hogy roppant fontos volt Belgrádból három ponttal hazamenni. Nekem a védekezés az elsődleges feladatom, ritkán kerülök az ellenfél kapuja elé, de ha sikerül, akkor igyekszem értékesíteni a helyzetet. Hiszen olyan ritkán van ilyen lehetőségem! Most már hat gólnál tartok a válogatottban, ami nagyszerű érzés. Rengeteget fejlődtünk ahhoz képest, amikor öt évvel ezelőtt bekerültem a magyar együttesbe. Hosszú utat jártunk be, de mi, játékosok és a stáb sokat tett ezért. Jó érzés a magyar válogatottban játszani, és érezni a közönség szeretetét.”
EURÓPA-BAJNOKSÁG 2024, SELEJTEZŐ
G CSOPORT
Szerbia–MAGYARORSZÁG 1–2 (1–2)
Litvánia–Montenegró 2–2 (0–0)
Felkészülési mérkőzés:
Szeptember 10., vasárnap:
Magyarország–Csehország 18.00
| A G CSOPORT ÁLLÁSA | |||||||
| 1. MAGYARORSZÁG | 4 | 3 | 1 | – | 7–1 | 6 | 10 |
| 2. Szerbia | 4 | 2 | 1 | 1 | 6–3 | 3 | 7 |
| 3. Montenegró | 4 | 1 | 2 | 1 | 2–3 | –1 | 5 |
| 4. Bulgária | 4 | – | 2 | 2 | 2–6 | –4 | 2 |
| 5. Litvánia | 4 | – | 2 | 2 | 2–6 | –4 | 2 |
A további menetrend:
Szeptember 10., vasárnap
Montenegró–Bulgária
Litvánia–Szerbia
Október 14., szombat
Bulgária–Litvánia
Magyarország–Szerbia
Október 17., kedd
Litvánia–Magyarország
Szerbia–Montenegró
November 16., csütörtök
Montenegró–Litvánia
Bulgária–Magyarország
November 19., vasárnap
Szerbia–Bulgária
Magyarország–Montenegró
A magyar válogatott eddigi mérkőzései:
Március 27.:
Magyarország–Bulgária 3–0
Június 17.:
Montenegró–Magyarország 0–0
Június 20.:
Magyarország–Litvánia 2–0
(Borítókép: Csányi Sándor. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)