Bejárta a hazai sajtót a múlt héten a Bajót Szikra SE története, miután a Komárom-Esztergom vármegyei harmadosztályban szereplő klubról kiderült, hogy 104 millió forintos taotámogatásból épít kétszintes sportöltözőt. Mindezt úgy, hogy a szezon első hat meccsére nem tudott kiállni a csapat. A teljes kép azonban ennél jóval összetettebb, taotámogatást például a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) szabályzata szerint nagyrészt csak utánpótlás finanszírozására lehet lehívni, erről azonban alig esett szó a híradásokban. Utánajártunk a bajóti sztorinak Khéner László, az MLSZ Komárom-Esztergom vármegyei igazgatója segítségével.
Amint arról beszámoltunk, 104,4 millió forintból épít kétszintes sportöltözőt a Bajót Szikra SE, amely a jelenlegi idény első hat mérkőzésére nem tudott kiállni, a hetediken pedig nyolc külföldi játékos lépett pályára a csapatban. A falu polgármestere elárulta, valóban gondok vannak a csapat körül, de dolgoznak a megoldáson. De miért nem állt ki az első hat meccsére az együttes? Hogyan tehette ezt meg büntetlenül? Kiknek épül a kétszintes sportöltöző több mint százmillió forintból? Hogyan tudott egyáltalán taotámogatást igényelni és elnyerni a Bajót Szikra SE? Többek között ezekre a kérdésekre kértünk és kaptunk választ Khéner Lászlótól.
Az MLSZ Komárom-Esztergom vármegyei igazgatója azzal kezdte, hogy a Bajót Szikra SE már 2021-ben beadta taopályázatát, akkoriban még a megyei másodosztályban játszott a csapat. Az egyesület egyébként már több mint tíz éve szeretne egy normális, XXI. századi sportlétesítményt a településen, mert a jelenlegi körülmények aligha nevezhetők ideálisnak. A Magyar Labdarúgó-szövetség pályahitelesítési kritériumainak már nem igazán felelt meg a klub, jóindulattal kapott csak versenyengedélyt. Konténerszerű öltözőjük volt, omladozott a vakolat.
Dudás Júlia klubelnöktől megtudtuk, hogy az egyik bajnoki mérkőzés előtt a tűzoltóságot is ki kellett hívni, mert a falban kiégett egy vezeték.
Szerencsére sérülés nem történt, sikerült elhárítani a problémát, és meg tudták rendezni a találkozót. Dudás Júlia arra is kitért, hogy az utóbbi időszakban már fűtés sem volt az öltözőkben. Egy ilyen létesítménybe a szülők nem szívesen viszik el a gyerekeket sportolni, pedig most a válogatott szereplése miatt jó periódusban van a magyar labdarúgás…
Képeinken is látszik, hogy a beruházás megkezdése előtt áldatlan állapotok uralkodtak a sporttelepen.
Az MLSZ Komárom-Esztergom vármegyei társadalmi elnöksége háromlépcsős folyamat során hagyta jóvá a taopályázatot, aminek nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelnie. A beruházás azért indult el csak most, idén májusban, mert a sportegyesület most tudta összeszedni a társasági adót hozzá. Hiába kap a klub jóváhagyó határozatokat, ha nincs olyan cég, ami segíteni tudna a társasági adóban, akkor nem tudja feltölteni. Bajóton ez idén sikerült, mostanra viszont a felnőttcsapat gondokkal küzd
– mondta az Index megkeresésére az MLSZ megyei igazgatója, aki bővebben is beszélt a taoprogramról és a bajóti beruházásról.
A taoprogramot alapvetően az utánpótlás fejlesztésére hozták létre, a felnőtteknél csak bizonyos tételekre költhető el a társasági adó. A híradások arról viszont nem szóltak, hogy a Bajót Szikra SE tizennégy év után újra utánpótláscsapatokat működtet. A Bozsik-program – amelynek alapvető célja az MLSZ honlapja szerint a tömegesítés, a tehetségkutatás és a tehetségek fejlesztése az 5–14 éves korosztályban – Bajóton is elindult, méghozzá három (U7, U9, U11) korosztállyal Rácz Dávid edző vezetésével. A Bozsik Intézményi Programban már 55 regisztrált játékosa van a Bajótnak.
Itt ér össze a történet: Bajóton 2009 után újra elindult az utánpótlásfutball, az öltözőberuházás pedig egyértelműen a jövő generációinak szól. Elkezdődtek az edzések mindhárom korosztálynál, folyamatosan regisztrálják a gyerekeket.
Khéner László – aki a falu polgármesterével és a Bajót Szikra SE elnökével is egyeztetett – kitért rá, hogy a fő célja a településnek, hogy utánpótlás legyen, alulról építkezzen a klub – ezt viszont nem lehet egy omladozó öltözőben. A beruházásról tudni kell továbbá, hogy a konténerszerű öltözőt ledózerolták, a helyére újat építenek, a 100 millió forint körüli ár a piaci körülményeket figyelembe véve reális.
Az, hogy a Bajót Szikra SE nehéz helyzetben van, nem egyedi eset. Sajnos Magyarországon is egyre több felnőttcsapat szűnik meg, vannak olyan vármegyék, ahol komplett ligákat kellett megszüntetni vagy összevonni, annyira kevesen neveztek. Khéner László elárulta: ez európai tendencia is egyben.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) statisztikái alapján a felnőttcsapatok száma folyamatosan csökken. Kapcsolatban állunk többek között a szlovákiai galántai és a német rajnai szövetséggel is, ahol szintén hasonlók a tapasztalatok. A felnőttcsapatok száma hullámzó, de inkább csökkenő tendenciát mutat. Komárom-Esztergom vármegyében szerencsés helyzetben vagyunk, stabilan 52-53 csapat van, néhány megszűnik, néhány újraindul.
A mintegy 1700 fős Bajót legnagyobb baja, hogy a helyiek nem akarnak futballozni, felnőttcsapatot nem tud kiállítani a település. Már az előző idény tavaszi felében is szenvedett a klub, Damoklész kardjaként lebegett fölöttük a veszély, hogy bedobják a törülközőt március-április környékén. Azt a szezont még valahogy végigcsinálták, az ideire viszont elfogyott a humán erőforrás. Az első öt fordulóban nem tudott kiállni a csapat, de mint utólag kiderült, halasztást kértek ellenfeleiktől, ezért nem büntették őket pontlevonással vagy egyéb szankcióval.
Khéner László elmondta, ha egy adott klub halasztást kér, és meg tud egyezni ellenfelével az új időpontban, az MLSZ versenybizottsága a legtöbb esetben hozzájárul a halasztáshoz. Így történt a Bajót Szikra SE esetében is, amely így a hetedik fordulóban játszotta idei első mérkőzését (és kapott ki 13–1-re). Méghozzá nyolc újonccal a keretben, akik nevük alapján egytől egyig külföldiek, azaz légiósok – gondolhatná a külső szemlélő. Khéner László azonban megvilágította a hátteret.
„Évtizedek óta Komárom-Esztergom vármegyében él az angolai származású Carlos Miguel, akinek grassroots edzői képesítése van. Korábban ő edzette az esztergomi Ceferino nevű csapatot, amelyet kizárólag roma futballisták alkottak, és az Esztergom–Budapesti Főegyházmegyéhez tartozó Boldog Ceferino Roma Misszió támogatott. Carlos nem ismeretlen a megyei futballtársadalomban, tavasszal is ő vezette a bajóti csapatot. Látta és megtapasztalta, hogy helyiekkel és környékbeliekkel nem fog működni az együttes. Viszont az angolai nagykövetségen keresztül tornákra járt különböző korosztályú gyerekekkel. Ők, illetve itt tanuló és dolgozó fiatalok alkotják most a Bajót Szikra SE felnőttcsapatát, emiatt van ennyi új játékos a keretben. Nem úgy működött a dolog, hogy Angolában repülőre ültek néhányan, és idejöttek focizni. Mindannyian évek óta Magyarországon élnek, a legtöbben beszélnek is magyarul. A technikai dolgok miatt nem volt egyszerű a leigazolásuk, mert eddig versenyszerűen nem sportoltak” – fejtette ki megkeresésünkre Khéner László.
Bajóton tehát épül az öltöző és az utánpótlás is, amely a garancia lehet arra, hogy Damoklész kardja nem sújt le a Szikra SE-re, és nem szűnik meg egy újabb magyar futballklub.
(Borítókép: A Bajót Szikra SE öltözője. Fotó: MLSZ / Komárom-Esztergom Vármegyei Igazgatóság)