Sokáig azt hittük, az 1997-es Finnország–Magyarország világbajnoki selejtező hajrájában lőtt Teuvo Moilanen-gólnál nem volt röhejesebb öngól a futball történetében – azzal egyenlített ki 1–1-re Csank János válogatottja a 90. percben, és harcolta ki a pótselejtezőt, amit aztán 1–12-es összesítéssel elbukott Jugoszlávia ellen –, de kiderült, lehet fokozni a fokozhatatlant. Ami ugyanis Brazíliában, a Cruzeiro–Tombense-mérkőzésen történt, arra nehéz adekvát jelzőket találni.

A 69. percben jártunk, 1–1 volt az állás, és a Cruzeiro támadott. A Tombense védelme fel akart szabadítani, Guilherme Santos saját játékostársába, Roger Carvalhóba rúgta a labdát, aki a földön fetrengve Wesley-t találta telibe, róla pedig Felipe García kapus hálójába vágódott a labda. Ezzel lett 2–1 a Cruzeirónak, a gólt megelőző utolsó négy labdaérintés – a testre pattanással öt – a Tombense játékosaié volt, a meccset végül 3–1-re nyerte meg a Cruzeiro.

Az embernek ilyenkor eszébe jut az 1997-es Magyarország–Finnország világbajnoki selejtező 90. percének eseménysora. A finnek 1–0-ra vezetnek, ha kihúzzák, ők vívhattak volna pótselejtezőt a jugoszlávokkal a kijutásért az 1998-as franciaországi vb-re.

Magyar szöglet balról, Kereszturi András ívelte be a labdát. A hatalmas kavarodásban Halmai Gábor fejese után az elcsúszó Sebők Vilmos lőtt volna, ám Sami Hyypiä, a finn csapatkapitány, a Willem II, majd később a Liverpool klasszisa előbb Orosz Ferencet találta el, majd a gólvonalon álló Sami Mahlio saját kapusa, Teuvo Moilanen könyökét bombázta telibe, és onnan vágódott a hálóba az egyenlítést és a pótselejtezőt érő gól.

Szegény Moilanen fogta a fejét, de már nem volt mit tenni, elkerülhetetlenül és visszavonhatatlanul bekerült a futball históriáskönyvébe.