Az al-Nasszrnak nincs jó idénye; az ázsiai Bajnokok Ligája negyeddöntőjében kiesett az al-Ainnal szemben, és a szaúdi Pro League-ben is tizenkét pont, szinte behozhatatlan a hátránya az al-Hilal mögött. Cristiano Ronaldónak tehát klubszinten aligha terem babér, egyénileg viszont nagyon úgy néz ki, hogy senki és semmi sem foszthatja meg attól, hogy Anglia, Spanyolország és Olaszország után egy negyedik országban, Szaúd-Arábiában is gólkirály legyen. Jelenleg 26 góllal vezeti a listát a 22 gólos Alekszandar Mitrovics (al-Hilal) előtt. Ronaldo a legutóbbi fordulóban mesterhármassal növelte góljai számát az al-Tai ellen, míg Mitrovics is betalált kétszer az al-Sabab ellen, de aztán megsérült, és úgy tűnik, több hétre kiesik a forgalomból. 

Ronaldo dicsőségére szóljon, hogy eddigi három gólkirályi címét a földkerekség legerősebb ligáiban szerezte. A Manchester United színeiben 31 góllal lett a legeredményesebb 2007–2008-ban, Spanyolországban három Pichichi-díj fűződik a nevéhez a Real Madriddal (2010–2011, 40 gól, 2013–2014, 31, 2014–2015, 48), Olaszországban pedig a Juventusszal lett Capocannoniere a 2020–2021-es idényben (29).

Számosak azok, akik három bajnokságban voltak gólkirályok. Itt van például Nikolics Nemanja, aki a Videoton játékosaként háromszor lett a legeredményesebb Magyarországon (2009–2010, 2013–2014, 2014–2015), egyszer-egyszer Lengyelországban (Lech Poznan, 2015–2016) és az Egyesült Államokban (Chicago Fire, 2016–2017).

Luis Suáreznek még arra is van esélye, hogy az eddigi három gólkirályi címe mellé egy negyediket szerezzen, és ezzel Ronaldo mellé lépjen. A „harapós kedvű” uruguayi a holland Eredivisie-ben 2009–2010-ben lett a legeredményesebb az Ajax játékosaként, 35 góllal, a Premier League-ben a Liverpoolnál 2013–2014-ben 31 gólig jutott, míg a La Ligában 2015–2016-ban lett gólkirály barcelonaiként, 40 góllal. Suárez jelenleg az Inter Miami FC centere, most hét forduló után öt gólnál jár, és könnyen lehet, hogy Lionel Messi az MLS-ben is gólkirályt csinál belőle. 

A további „háromkoronások”, vagyis olyan játékosok, akik három bajnokságban lettek a legeredményesebbek:

Robert Lewandowski (lengyel): Lech Poznan (2009–2010), Borussia Dortmund (2013–2014), Bayern München (2015–2016, 2017–2018, 2018–2019, 2019–2020, 2020–2021, 2021–2022), Barcelona (2022–2023)

Romário (brazil): PSV Eindhoven (1988–1989, 1989–1990, 1990–1991), Barcelona (1993–1994), Vasco da Gama (2001, 2005)

Márcio Amoroso (brazil): Guaraní (1994), Udinese (1998–1999), Borussia Dortmund (2001–2002)

Ruud van Nistelrooy (holland): PSV Eindhoven (1998–1999, 1999–2000), Manchester United (2002–2003), Real Madrid (2006–2007)

Sonny Anderson (brazil): Servette (1992–1993), AS Monaco (1995–1996, Olympique Lyon 1999–2000, 2000–2001), al-Rajjan, katari (2004–2005)

Isidro Lángara (spanyol): Real Oviedo (1934, 1935, 1936), San Lorenzo, argentin (1940), RC Espana, mexikói (1944, 1946)

Alfredo Di Stéfano (argentin, spanyol): River Plate (1947), Millonarios, Kolumbia (1951, 1952), Real Madrid (1954, 1956, 1957, 1958, 1959)

Seydou Doumbia (elefántcsontparti): AS Denguélé, elefántcsontparti (2005), Young Boys, Basel (2008, 2010, 2017), CSZKA Moszkva (2012, 2014)

Dejan Damjanovics (bosnyák, szerb): Sremcica, szerb (2002), FC Seoul (2011, 2012, 2013), Kitchee, hongkongi (2021, 2023)

Roy Krishna (Fidzsi-szigeteki): Waitakere United, új-zélandi (2012–2013), Wellington Phoenix, új-zélandi, de ausztrál licensszel (2018–2019), ATK, indiai (2020, 2021)

Végül ne feledkezzünk meg Dzurják Józsefről, azaz Csöpiről, a Ferencváros egykor népszerű centeréről. Csöpi 1989-1990-ben 18 góllal lett magyar gólkirály, majd 1991-1992-ben az Omonia Nicosia színeiben ciprusi. Végül 1996-ban, pályafutása utolsó aktív évében, amikor a Maldív-szigeteken az Orchid csapatát erősítette, ott is gólkirályi címet szerzett!