1989. április 19-én a Bayern München a Napolit fogadta az UEFA-kupa-elődöntő visszavágóján, az Olympiastadionban. A meccs bekerült a futballtörténelembe, de nem azért, mert Maradona két gólpasszt adott Carecának, és a 2–2-es eredménnyel – összesítésben 4–2-vel – a Nápoly bejutott a döntőbe, hanem mert a kis argentin minden idők leglátványosabb bemelegítését mutatta be az Opus világslágere, a Live Is Life dallamaira. Mindennek 35 éve...
A Tycsports.com terjedelmes cikket szentel Diego Armando Maradona sikerektől (és botrányoktól) hemzsegő pályafutása egyik legemlékezetesebb négy percének, az 1989. április 19-én játszott Bayern München–Napoli UEFA-kupa-elődöntő-visszavágó előtti négyperces bemelegítésnek.
Amikor felcsendült az Opus osztrák banda öt évvel azelőtt komponált világslágere, a Live Is Life, Diego kikötött cipőfűzővel elkezdett dekázni a labdával, amely egyszerűen nem akart leesni.
Már az is bámulatos volt, ahogy egy utánozhatatlan mozdulattal felpattintotta a gyepről a labdát, majd aztán mindkét lábán, a térdén, a fején, a vállain táncoltatta azt, majd a homlokán meg is állította. Közben szólt a zene, a 70 ezer néző leesett állal bámulta az emlékezetes produkciót, mintha csak tudnák, hogy olyan produkció szemtanúi, amit majdan, az internet, a YouTube feltalálása után
húszmillió (!) megosztásban élveznek a rajongók.
Két héttel korábban a Napoli 2–0-ra verte a Bayernt a San Paolo Stadionban (amely ma már Maradona nevét viseli), a nagy hajú 10-es (Pelusa) azon a meccsen két gólpasszt adott, egyet Carecának, egyet Carnevalénak:
A két gólpassz a visszavágón is megvolt, már a második félidőben, mindkettő Carecának (8:20-nál és 12:00-nál). Előtte azonban az elsőben volt egy szenzációs szabadrúgása, amit Aumann kapus kiszedett a pipából (3:50-nél), továbbá egy meg nem adott fejes gólja (5:05-nél), állítólag les volt.
A visszavágón Hansi Flicknek kellett volna fognia Maradonát, de a Bayern, majd a német válogatott későbbi szakvezetője olyannyira nem tudott megbirkózni a feladattal, hogy Jupp Heynckes, a bajorok edzője a 68. percben le is cserélte játékosát.
Flick évtizedekkel később így emlékezett a mérkőzésre:
Ez volt életem legemlékezetesebb, egyben legnehezebb mérkőzése. Maradona földöntúli játékot mutatott. De nem is ez a lényeg. A mérkőzés után odajött hozzám, kezet nyújtott, és barátságosan érdeklődött, hogy minden rendben van-e. Sohasem fogom elfelejteni!
A VfB Stuttgart elleni döntőben a nápolyi meccset 2–1-re megnyerte a Napoli, Stuttgartban, a visszavágón 3–3 volt az eredmény, a trófea 5–4-es összesítéssel az olaszoké lett. Maradona a két mérkőzésen egy gólt és három gólpasszt hozott össze, azaz az öt Napoli-gólból négyben benne volt...
(Borítókép: Diego Maradona, a Napoli játékosa az AS Roma–Napoli Serie A-mérkőzésen a Stadio Olympicóban, Rómában, Olaszországban, 1986. október 26-án. Fotó: Etsuo Hara / Getty Images Hungary)