A londoni 6:3 és a svájci világbajnokság közötti bő fél évben mindössze egyetlen mérkőzést játszott hazai pályán az Aranycsapat, mégpedig az angolok ellen. A budapesti mérkőzés előtt Walter Winterbottom szövetségi kapitány alaposan felforgatta a csapatát, a magyar fővárosban hét új játékos kezdett a mieink ellen, többen is kikerültek a pixisből a pár hónappal korábbi vereség után.

Sebes Gusztávnak viszont nem volt oka a variálásra, ezért szinte ugyanazt a tizenkét játékost játszatta a Népstadionban, mint a Wembley-ben. Egyetlen változtatást eszközölt, Budai László helyett a csepeli Tóth II József lett a jobbszélső, akinek az volt a második fellépése a magyar válogatottban.

Mielőtt Magyarországra érkeztek, az angolok Jugoszláviába is ellátogattak, ahol 1–0-ra kikaptak. A budapesti meccs előtt a magyar játékosokkal együtt néhány napot a Balatonnál töltöttek, hogy feltöltődjenek energiával, írja az mlsz.hu.

Ez sem segített rajtuk, mert utána kaptak egy hetest a Népstadionban. Az első félidőben Lantos Mihály, Puskás Ferenc és Kocsis Sándor szerzett gólt, amit a második félidőben újabb három magyar találat követett (Kocsis másodjára is eredményes volt, majd Tóth II József és Hidegkuti Nándor is feliratkozott a gólszerzők közé).

A 68. percben Ivor Broadis találata csak a szépségtapaszt jelentette Angliának, a végeredményt végül Puskás Ferenc állította be a 73. percben.

„Az angolok egy hétre jöttek – s 7:1-gyel mentek...” – mondogatták a magyar szurkolók a meccs után. A Népstadionban középhátvédet játszó Syd Owen pár nappal később a következőt mondta a magyar futballistákról: „Olyanok, mintha egy másik bolygóról csöppentek volna közénk.”