31 éve, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség a honi futball napjává nyilvánította november 25-ét. A dátumválasztás a legkevésbé sem véletlen, 1953-ban épp ezen a napon lépett pályára a magyar labdarúgó-válogatott a legendás Wembley-ben, s a 105 ezer néző jelentős részét sokkolva a világtörténelem első együttese lett, amely legyőzte a kontinensről érkező ellenfelekkel szemben hazai pályán 90 éve veretlen Angliát. Az eredmény sokaknak ismerős lehet: 6:3 – ide. 

A találkozón Puskás Ferenc a 25. és a 29. percben szerzett góllal duplázott. Különösen a visszahúzós csellel előkészített gólja maradt emlékezetes a kettő közül…

Az a gól, amely kiemelt figyelmet kap a meccs 71. évfordulóján a Real Madrid nemzetközi ügyekért felelős igazgatója, Emilio Butragueno, valamint Orbán Viktor miniszterelnök által megnyitott Puskás Múzeumban is. A név csalóka, noha a legtöbb relikvia valóban a névadóhoz köthető valamilyen szempontból, a kiállított tárgyak és tematikájuk legalább annyira szolgálja a legendás Aranycsapat valamennyi játékosának megismerését, emlékük ápolását. Avagy ahogyan az alapítók fogalmaznak: azt, hogy kézzelfogható közelségbe juttassák a leghíresebb nemzeti tizenegyünk történetét és ereklyéit. 

„Amikor másfél évtizede hozzáfogtunk a magyar labdarúgás újjáépítésének, a sportág itthon romokban hevert – kezdte beszédét Orbán Viktor. – Szinte hihetetlen, hogy amiben valaha a világ egyik legjobbjai voltunk, csaknem eltűntünk a térképről” – fogalmazott, felidézve, hogy a két világháború között a „Dunamenti Iskola” által csaknem egész Európát meghódító szakmai háttér darabokra hullott a kommunizmus idején. „Még sokáig így is nagyszerű élményeket adott nekünk a magyar futball, de akárhányszor rápillantottunk a félbehagyott Puskás Stadionra, az juthatott eszünkbe, mennyivel nagyobbak lehetnénk.” Véleménye szerint egy legalább százéves álom vált valóra, amikor öt évvel ezelőtt megnyílt az újjáépített Puskás Aréna, amely aztán felnőtt az előd létesítményhez, felnőtt a névadó legendájához. 

„Nagy utat tettünk meg!” – mondta, felidézve, hogy a kétezres évek elején volt, hogy csak néhány száz drukker lézengett a hazai meccseken, ma pedig rendszeres, hogy órák alatt fogy el minden belépő a hatvanezres Puskás Arénában rendezett válogatott-összecsapásokra. „Lassan a fanyalgók tábora is feloszlott. Az elitnek is meg kellett értenie, az ország azoké is, akik operába soha, focimeccsre nagyon is gyakran járnak.” Szerinte a sport kultúra, amely folytonossága egyidőben majdnem megszakadt, ám a futballunk jelene azt bizonyítja, volt visszaút. A most megnyíló múzeum pedig „a tökéletes szakmai tudás, a virtuóz technika és a futballban legfontosabb dolog, a gól szinonimájává lett Puskás Ferenc nevével” újabb bástyája lehet ennek a kultúrának.

„Mi komolyan vettük, amit két fröccs között ígértünk neki: előbb-utóbb talpra fogjuk állítani a magyar labdarúgást” – idézte fel Puskással közös beszélgetései kapcsán. „Sokan gondoljuk úgy, lesz folytatása az Aranycsapat mítoszának. Az utódok is képesek lehetnek erre, még ha lehet, hogy messze is a cél. A horizontunkon Puskás vállán állva angol-, német- és brazilverést láttunk, és néha ma már sikerül is” – értékelte a magyar futball jelenét a múzeumnyitó apropóján. 

„Egy nagy adósságunk azonban még volt. A Puskás Arénát eddig nem nyilváníthattuk befejezettnek. Tartoztunk Öcsi bácsinak és zseniális csapattársainak azzal, hogy méltó emléket állítunk nekik az immáron ismét világhírű, Puskásról elnevezett stadionban. Régi és kínzó adósságát teljesítette ezzel Magyarország” – mondta a miniszterelnök, mielőtt hivatalosan is megnyitotta volna azt.

A Real színeiben több mint 450 tétmérkőzésen szerepelt Butragueno azt hangsúlyozta, a spanyol futballklub egész közösségének megható esemény a Puskás Múzeum megnyitása. 

A Real Madridnál mérhetetlenül csodáljuk azokat a legendás személyeket, akik segítettek a klubot övező mítoszok és legendák megszületésében. Egyértelmű, hogy ennek egyik leginkább meghatározó tagja Puskás Ferenc, aki részese volt annak a Real Madridnak, amely az ötvenes-hatvanas években megváltoztatta a világfutballt. Olyan értékeket képviselt, mint a csapatmunka, az önfeláldozás, a bajtársiasság és az alázat, amelyekkel egész Madridot meghódította és az egész klubunknak fontos. A kapcsolat Puskás Ferenc és a Real között örök

– mondta a 69-szeres spanyol válogatott labdarúgóból lett sportvezető. 

Schmidt Mária a múzeum vezető kurátoraként felelevenítette, a felnőttek között tizenhat évesen debütált Puskás Ferenc méltán lett a világ leghíresebb magyarja, és ki tudja, talán mindörökre az is marad. „Sokan kutatták már, mi volt a titka, 60 éve nem futballozik, 30 éve nem edzősködik, 18 éve nincs köztünk. A hatása mégis máig tart. Mi hát a titka?” – tette fel a kérdést, amelyre reményei szerint részben választ talál majd a múzeumban minden látogató, még akkor is, ha nem volt szerencséje élőben látni a legendás futballista játékát, személyesen megismerni és megtapasztalni a hazaszeretettel és csibészséggel fűtött emberi minőséget, amit képviselt. Hozzátette: minden elemében a törekvések ellenére is megérthetetlen marad a rejtély, és ez így is van jól. „A ma megnyíló múzeum látszólag Puskás Ferencről és az Aranycsapatról szól, de valójában rólunk, magyarokról mesél” – fogalmazott. 

Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökeként kiemelte, ha végigtekintünk a hazai futball történelmén, kétségtelen, hogy az 1949-től induló, az 1956-os forradalomig tartó időszak volt a legkiemelkedőbb. Kissé tán pátoszosan úgy fogalmazott, az Aranycsapat – amely elnevezés a kiváló rádióriporter, Szepesi György nyomán ragadt rá az együttesre – bármely tagja megérdemelné, hogy önálló múzeuma lehessen. „Közülük is kiemelkedett Puskás Ferenc. Élete alkonyán ismertem meg, akiről nyugodtan mondhatom, nem csak kiváló futballista, kiváló ember is volt. Nem egy depressziós alkat, aki motorja volt mindenkori társaságának.”

Puskás világhírneve kapcsán még egy apró poént is megengedett magának a miniszterelnök irányába címezve, Schmidt Máriának pedig rögvest kicsit ellentmondva. „Nem vagyok benne biztos, hogy utóbbit nem ismerik ma már többen. Apró probléma, hogy nem tízes mezben érte el az eredményeit” – tekintett az első sorban ülő kormányfőre. 

Abban reménykedem, igazolódik, amit mondok: sikerre ítélt a múzeum működése 

– tette hozzá az MLSZ-elnök. 

Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke videóüzenetben gratulált a múzeumhoz. Aleksander Ceferin, a kontinentális szövetség (UEFA) vezetője hivatalos levélben üdvözölte, hogy a XX. század „egyik legjobb játékosának” örökségét ilyen formában is ápolják a jövőben. 

A széksorokban olyan jelenleg is aktív szakemberek foglaltak helyet, mint Dárdai Pál és Lőw Zsolt, valamint a magyar–román–francia  többes állampolgárságú Bölöni László. 

Míg a Real Madrid indulója a megnyitó részeként – rögvest a magyar himnuszt követően – elhangzott, Puskás egyetlen hazai klubja, a Honvéd, korábban Kispest AC, már jóval kisebb szerepet kapott az ünnepségen. A klubot néhány akadémista és volt játékos, sportvezető képviselte a vendégek között.

A múzeum a Miniszterelnökségtől kapott 3 milliárd 886 millió 397 ezer 608 forint állami támogatásból valósult meg. 

(Borítókép: Orbán Viktor  2024. november 25-én. Fotó:  Szollár Zsófi / Index)