Az első Európa-bajnokságot 1960-ban rendezték meg, amit a Szovjetunió nyert meg. A torna zárószakaszát Franciaországba vitte az UEFA, a nyitómérkőzésnek tekinthető összecsapáson Jugoszlávia 5–4-re nyert Franciaország ellen.

Érdekesség, hogy a szovjetek nyolc évvel később sorsolással estek ki a négy között: az olasz–szovjet elődöntőben sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbításban nem született gól, az akkori szabályok szerint pedig ilyenkor nem büntetők, hanem sorsolás következett.

Albert Seszternyev a fejet, Giacinto Facchetti az írást választotta Kurt Tschenscher játékvezető jelenlétében. A torna magyar játékvezetője, Zsolt István szemtanúja volt a sorsdöntő pillanatnak.

Elmondása szerint a szovjeteknek kellett volna továbbjutniuk, ugyanis az érme az első feldobásnál begurult a zuhanyzó rácsa alá, ezért Tschenscher megismételte a műveletet, a szerencse pedig az olaszok pártját fogta. Az elgurult érme írásos fele felfelé nézett, Zsolt István ezért mondta azt, hogy a szovjeteknek kellett volna bejutniuk a döntőbe.

Ez csak egy kiragadott sztori volt, szerencsére emlékezetes pillanatokból akadt még jó pár az Európa-bajnokságokon, elég csak a dán játékosok hihetetlen menetelésére gondolni 1992-ből (akik a városi legendával ellentétben nem a strandról estek be éles meccseket játszani), de ott van a legendás Panenka-büntető az 1976-os drámai fináléból, no meg az aranygólok, ezekből az egyiket a német Oliver Bierhoff, a másikat pedig a francia David Trezeguet lőtte.

Ha már szóba kerültek a franciák, az Eb-k történetének egyik legelképesztőbb rekordját a legendás Michel Platini tartja, aki az 1984-es megmérettetésen kilenc gólt szerzett. Ezt a teljesítményt azóta se tudta senki überelni egy tornára vetítve.

A góllövő-örökranglistát egyébként Cristiano Ronaldo vezeti 14 találattal, neki minden bizonnyal ez lesz az utolsó kontinenstornája, hiszen már 39 éves a portugálok klasszisa.

Ennyi történeti kitekintés után után jöjjön az Index Eb-kvíze, amivel kiderítheti, mennyire ismeri az Európa-bajnokságok történetét.