Harmincéves a futballtörténelem leghíresebb rúgása. Ugyan gól nem lett belőle, csak első fokon két hét börtön, majd a fellebbezést követően 120 óra kötelező közösségi munka, de a mai napig mindenki emlékszik Eric Cantona híres-hírhedt kungfurúgására a Selhurst Parkban. Cantona ma már 58 éves, de egy pillanatig sem bánta meg tettét, sőt azt kívánja, bárcsak erősebbet rúgott volna...
Éric Daniel Pierre Cantonát 2003-ban megválasztották a szurkolók a Manchester United története legjobb játékosának, s könnyen lehet, ha nem jön Cristiano Ronaldo, még a mai napig övé lenne ez a büszke cím. És az egészben az a legszebb, hogy mindez már bőven az 1995. január 25-én történtek tudtával és fényében esett meg, azaz a szurkolók nemcsak hogy megbocsátották imádott csapatkapitányuk tettét, hanem még el is fogadták, sőt helyesnek gondolták azt.
De hát mi is történt azon a borús januári délutánon a Selhurst Parkban?
A Manchester United és a Blackburn Rovers késhegyre menő harcot vívott a bajnoki címért, a Unitednek létfontosságú lett volna a győzelem a Crystal Palace otthonában. A Vörös Ördögök ikonikus centerét, egyben csapatkapitányát, Éric Cantonát Richard Shaw, a Palace védője végig nyaggatta, rugdosta – és a 47. percre elfogyott a francia türelme: belerúgott Shaw-ba. Erre természetesen megkapta a piros lapot, és elkezdett levonulni a pályáról.
Amikor azonban már majdnem az oldalvonalhoz ért, hirtelen csak azt lehetett látni, hogy
páros lábbal mellbe rúgja az egyik nézőt,
majd ütlegelni kezdi őt. A rendezők és a manchesteri kapus, Peter Schmeichel vonszolta el onnan a magából kivetkőzött csapatkapitányt.
Utólag kiderült, hogy az egyik Palace-szurkoló, bizonyos Matthew Simmons tizenegy sort ereszkedett le a nézőtéren, csak hogy közvetlen közelről vághasson Cantona fejéhez különböző ocsmányságokat, többek között, hogy takarodjon vissza Franciaországba, mert bűzlik a fokhagymától, továbbá Cantona anyját is a szájára vette. Simmons később a bírósági tárgyaláson mindezt tagadta, és azt állította, csak annyit mondott, hogy Cantona húzzon el a pályáról.
Az eset óriási felháborodást váltott ki, többen azt követelték, hogy Cantonát utasítsák ki Nagy-Britanniából, és soha többé ne léphessen pályára az angol futballban. A Manchester United négy hónapra eltiltotta, továbbá 20 ezer font pénzbüntetéssel sújtotta, amihez a szövetség, az FA hozzácsapott további négy hónapot és 10 ezer fontot.
Persze bírósági tárgyalás is lett az ügyből, Cantonát első fokon két hét elzárásra ítélték garázdaság miatt, amit a fellebbezés után 120 óra közösségi munkára változtattak. (Ezt Cantona úgy töltötte le, hogy a United gyerekcsapatának tartott edzéseket.)
Simmonst is bíróság elé állították, mert bebizonyosodott, hogy trágár beszólásaival ő provokálta ki a kungfurúgást. 500 font pénzbírságra ítélték a huligánt, aki ezen annyira feldühödött, hogy nekiment az ügyésznek. Erre kapott további 500 fontos büntetést, továbbá 200 font perköltséget is meg kellett fizetnie, és örökre kitiltották a Selhurst Parkból.
Cantona eltiltásának az lett a következménye, hogy a United elbukta a bajnokságot, nem tudta megvédeni címét. Viszont a következő szezonban, miután a francia 1995 szeptemberében visszatért a pályára, bajnoki címre vezérelte csapatát, sőt az 1996–1997-es szezonra a kapitányi karszalagot is visszakapta Sir Alex Fergusontól.
Érdekes, hogy nem sokkal a hírhedt kungfurúgás után a Nike rasszizmusellenes reklámkampányt indított, és a filmjük egyik főszereplőjének Cantonát kérték fel.
Cantonát a mai napig számos interjúban megkérdezik, megbánta-e 30 évvel ezelőtti cselekedetét.
Csak azt bánom, hogy nem rúgtam bele erősebben abba a huligánba
– hangzik mindannyiszor a zseniális labdarúgó válasza.