„Bajban a szakma” – hangzik a Magyar Labdarúgó-szövetség Pest vármegyei igazgatójának segélykiáltása, aki a régiós játékvezető-hiány csillapítására szükségállományt toboroz. A lépés lényege, hogy azon alacsonyabb osztályú megyei mérkőzésekre, amelyekre jelen helyzetben esetleg nem jutna hivatásos játékvezető (vagy épp asszisztens), friss vizsgával nem rendelkező bírókat küldhessenek ki. A versenykiírás eddig is tartalmazta a szükség-játékvezető fogalmát, a hivatalos állomány toborzása azonban újszerű lépés.
Noha Hanacsek Attila, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) játékvezetői bizottságának elnöke január közepén arról számolt be, komoly erőfeszítések árán sikerült a legtöbb igazgatóság területén normalizálni a játékvezetői létszámot, a Telkiben tartott háttérbeszélgetésen azt is megjegyezte, hogy négy-öt vármegyében még mindig az ideálisnál alacsonyabb az állomány létszáma. Egy mostani levélnek köszönhetően pedig az is kiderült, hogy az egyik ilyen régió épp Pest vármegye.
„Bajban van a szakma…” – ezzel a felütéssel indul az MLSZ területi igazgatójának, Benkő Tamásnak a levele, melyben a sportvezető azt írja, hogy a játékvezetői létszám toborzásának – és a már aktívak megtartásának – eredményei nem tudtak lépést tartani a labdarúgó-aktivitás folyamatos növekedésével. Amíg, főként az U12 és U16 közötti utánpótláscsapatok számának nagy mértékű gyarapodása miatt a mérkőzések száma folyamatosan nőtt az elmúlt évtizedben, addig a játékvezetők száma eleinte stagnált, majd csökkenésbe fordult.
A felhívás szerint a helyzet kezelésére szükség-játékvezetői állományt toboroznak, mivel „az elmúlt ősszel sajnos már előfordult olyan utánpótlás-mérkőzés, ahova igazgatóságunk nem tudott játékvezetőt delegálni, és szaporodott azon felnőtt-találkozók száma, ahova csak egy asszisztens jutott, vagy még egy se…”
Az érdekesség az, hogy a „szükség-játékvezetői állomány” tagjainak – akiket akkor vetnek be, ha egy-egy mérkőzésre az igazgatóság nem tud hivatalos játékvezetőt küldeni – nem kell vizsgát tenniük ahhoz, hogy közreműködjenek. Igaz, cserébe a játékvezetői díjak – a levél alapján osztályonként és korosztályonként eltérő, ám kivétel nélkül bruttó 20 ezer (asszisztensként bruttó 15 ezer forint) alatti összeg – felét kapják meccspénzként.
A szükség-játékvezető fogalmát egyébként eddig is tartalmazta az MLSZ versenykiírása, bár alapvetően azokra az esetekre, amikor valami előre nem látható okból nem érkezett meg a bírói hármas (vagy annak valamely tagja) a pályára.
Íme a versenyszabályzat vonatkozó része arra az esetre, ha a hivatalos személyek közül bárki hiányozna a 30 perces kötelező várakozási idő lejárta után is:
a) ha a mérkőzésen működik negyedik játékvezető, akkor ő lesz a szükség-játékvezető,
b) ha a mérkőzésen nem működik negyedik játékvezető, akkor azt a játékvezető-asszisztenst kell kiválasztani, aki magasabb kerettagsággal rendelkezik; azonos kerettagság esetén pedig azt, aki a küldési lapon az első számú játékvezető-asszisztens. Ebben az esetben is a szükség-játékvezető egy játékvezető-asszisztenssel vezeti a mérkőzést;
c) ha a mérkőzésen legalább egy a JB által kijelölt játékvezető-asszisztens jelen van, a csapatok kötelesek a játékvezető-asszisztenssel mint játékvezetővel a mérkőzést bajnoki jelleggel lejátszani. Ha valamelyik csapat nem kíván a játékvezető vezetése mellett játszani, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy felelős a mérkőzés elmaradásáért. Ha egyik sportszervezet csapata sem kíván játszani játékvezetővel, abban az esetben mindkét fél vétkes a mérkőzés elmaradásáért;
d) játékvezető-asszisztens távolmaradása címén sem lehet mérkőzést elhalasztani;
e) játékvezető-asszisztens távolmaradása esetén a két sportszervezet képviselője közös megegyezéssel, a játékvezető egyetértésével szükség szerint egy vagy két, lehetőleg olyan sportembert jelöljön ki játékvezető-asszisztensnek, aki nem tagja a mérkőző sportszervezeteknek. Ha a személyekben nem egyeznek meg, vagy a játékvezető kifogást emel a kijelölt személyek ellen, a mérkőzést játékvezető-asszisztensek nélkül vagy csak egy játékvezetőasszisztenssel játsszák le.
Ha a mérkőzésen sem játékvezető, sem játékvezető-asszisztens nem jelenik meg, a két sportszervezet képviselőjének a feladata a mérkőzés szükség-játékvezetőjének megválasztása:
a) szükség-játékvezetőnek elsősorban a nézőtéren tartózkodó játékvezetőket [sic!] kérhető fel;
b) ezek hiányában megegyezhetnek játékvezetői képesítéssel nem rendelkező sportember személyében is;
c) megegyezés alapján szükség-játékvezető lehet olyan személy is, aki tagja vagy tagja volt a mérkőző sportszervezeteknek;
d) megegyezés alapján szükségjátékvezető-asszisztens személyében is megállapodhatnak.
„Ki kell mondani: kevés a játékvezető” – fogalmaz Benkő, indokolva a hivatalos szükségállomány felállításáról szóló lépést.
A levél szerint egyébként ennek azok lehetnek a tagjai, akik legalább 24 hónapja nem működtek közre egyetlen mérkőzésen sem hivatalos személyként. Aki a kétéves időszakban aktív volt, az továbbra is csak teljes jogú tag lehet. Azaz teszteken, továbbképzéseken való részvétel után, azonban az úgynevezett – és az MLSZ honlapjának dokumentumtárában nyilvánosan is elérhető – Díjfizetési Rend szerinti teljes díjazás ellenében működhet közre.
„Amennyiben érzel még magadban erőt, kedvet, elhivatottságot, segítsd a Pest vármegyei amatőr labdarúgást játékvezetői szolgálatoddal!” – kéri levelében a labdarúgó-szövetség területi igazgatója.
(Borítókép: Getty Images Hungary)