Bár a búcsú bántóan sima lett – Csehországban a Viktoria Plzen egy félidőben 3–0-ra kiütötte a Fradit –, érdemes perspektívába helyezni az együttes elmúlt években nyújtott teljesítményét.

A magyar rekordbajnokot 19 évvel ezelőtt zárták ki az élvonalból, a hároméves másodosztályú száműzetés nagyban közrejátszott abban, hogy 2005 júliusától 2014 nyaráig csupán egy nemzetközi kupaszereplés jött össze – a 2011-ben a Európa-liga második selejtezőköre jelentette a végállomást.

A Ferencváros Thomas Doll – 2013 decembere és 2018 augusztusa közötti – időszakában visszakerült a honi élcsapatok közé, 2016-ban pedig 12 év után lett ismét bajnok az élvonalban, egymás után három Magyar Kupát nyert meg. A nemzetközi porondon viszont csak nem jött el az áttörés, ezért hat és fél évvel ezelőtt Szerhij Rebrov kezébe adták a gyeplőt.

Hazai egyeduralkodás, nemzetközi menetelések

Az ukrán mesterrel olyan széria vette kezdetét, ami azóta edzőkön (Peter Stöger, Sztyanyiszlav Csercseszov, Máté Csaba, Dejan Sztankovics, Pascal Jansen, Robbie Keane) át kitartott:

A zöld-fehérek sikeressége nemcsak idehaza lett megkérdőjelezhetetlen, a nemzetközi porondon egymást követő harmadik alkalommal tudtak továbbjutni a csoportkörből (főtábláról, esetleg ligaszakaszból) a kieséses szakaszba, márpedig ilyenre korábban egyetlen magyar csapat sem volt képes. Hasonlóra egyetlen alkalommal sem volt példa, nemhogy egymás utáni években sorozatban.

Persze ennek megvan az ára is.

Topligás bevételekből masszív profitszerzés – a 2012–2018 közötti átigazolások

Mivel a honi átigazolási díjakat általában hétpecsétes titokként őrzik a klubok, a klubváltásoknál a mértékadónak számító Transfermarkt adatbázisát hívtuk segítségül. A német portálon fellelhető adatok szerint két, kiadás nélküli idény, majd a 2011–2012-es idényre Oláh Lóránt kölcsönvételére fordított 35 ezer eurós díj után először a 2012–2013-as évadra jegyezhettünk fel érdemi pénzköltést (Somáliáért 300 ezer, Böde Dánielért 200 ezer eurót fizetett a Fradi, Gyömbér Gábor megkaparintása pedig 80 ezer euró volt). Így innentől figyeljük a pénzmozgásokat a csapatnál, amely ezt követően kezdett felemelkedni.

A 2012-es költéshez (580 ezer euró) képest a következő két évben összesen 345 ezret költött a klub (Ugrai Roland 100, Dibusz Dénes 65; Bosnjak Predrag 100, Varga Roland 80), miközben a 2012-ben ingyen érkező Muhamed Besic értékesítése révén két évvel később 4,8 millió euró folyt be az Evertontól, ami után kinyílhatott a pénzcsap az Üllői úton.

Egy évvel később Somália is topligába távozott, a francia Toulouse 2,8 millióért szerezte meg (az ekkor 360 ezer euróért először a csapathoz érkező Cristian Ramírez egy évre rá 1,5 millióért távozott), majd a trendet követve Nagy Ádám lett az olasz Bologna futballistája (1,8).

A Ferencváros átigazolási mutatói 2012–2018 között
Idény	Érkezők	A legdrágább	Ára	Távozók	A legdrágább	Ára	+/-
2012–2013	0,58	Somália	0,30	0,00	–	–	-0,58
2013–2014	0,17	Ugrai Roland	0,10	0,00	–	–	-0,17
2014–2015	0,18	Bosnjak Predrag	0,10	4,90	Muhamed Besic	4,80	4,72
2015–2016	0,76	Radó András	0,40	2,80	Somália	2,40	2,04
2016–2017	0,90	Botka Endre	0,50	4,30	Nagy Ádám	1,80	3,40
2017–2018	1,30	Fernando Gorriarán	0,60	0,00	–	–	-1,30
összesen	3,89			12,00			8,11
Az árak millió euróban értendők. A transfermarkt.de adatai

Sorra megdőlő átigazolási rekordok, ugyanakkor növekvő bevételek is – jó ugródeszka lett a Fradi

A Fradi először igazán a 2018–2019-es idényben nyitotta ki a pénztárcáját, és éppen ezzel vette kezdetét honi egyeduralkodása is. A következő két szezonban külön-külön is majdnem annyit költött az együttes, mint az említett hatéves időszakban, amelyben Fernando Gorriarán 600 ezer eurós vételára volt a legmagasabb. (A hétszeres uruguayi válogatott középpályást két évvel később 2,5 millióért értékesítették.)

A költések viszont csak ezt követően indultak be igazán, a 2020–2021-es évadban többet költöttek az előző két év összegénél (6,97), egy évre rá pedig az előző két év egyaránt rekordköltésének összegénél is több ment el játékosokra (10,9).

Közben azért akadtak bevételek is. Az 1,8 millióért hozott Myrto Uzuniért 5,1 milliót fizetett az akkor a La Ligában szereplő Granada, a 2020-ban 600 ezerért hozott, 2022-ben a vb-t is megjáró Aissa Laidouniért a Bundesligában viaskodó Union Berlin fizetett ki 2,6 milliót, Ryan Mmaee 750 ezer eurós vételára két évvel később már 4 milliós eladási volt az angol Stoke City ajánlatának köszönhetően, míg a mostani idényben a Frankfurt a saját nevelésű Lisztes Krisztiánért (6 millió euró), a Szpartak Moszkva pedig a két és fél évvel korábban 1,65 millióért igazolt Marquinhosért (5 millió euró) robbantott bankot.

Ugyanakkor egyrészt az elmúlt 13 évet figyelve ez a mutató „csak” -8,075 millió euró, másrészt az európai menetelésekből óriási bevételek érkeznek az együttes számlájára – és persze azt se felejtsük el, hogy még a mostani nagy vételekből is lesznek minden bizonnyal nagy távozók a következő években.

A Ferencváros átigazolási mutatói 2018 nyara óta
Idény	Érkezők	A legdrágább	Ára	Távozók	A legdrágább	Ára	+/-
2018–2019	3,19	Davide Lanzafame	0,70	0,00	–	–	-3,19
2019–2020	3,40	Franck Boli	2,00	2,60	Fernando Gorriarán	2,50	-0,80
2020–2021	6,97	Myrto Uzuni	1,80	1,20	Davide Lanzafame	0,70	-5,77
2021–2022	10,90	Stjepan Loncar	2,50	6,00	Myrto Uzuni	5,10	-4,90
2022–2023	4,65	Adama Traoré	2,00	4,60	Aissa Laidouni	2,60	-0,05
2023–2024	9,30	Cristian Ramírez	2,00	5,67	Ryan Mmaee	4,00	-3,63
2024–2025	10,25	Matheus Saldanha	3,00	12,40	Lisztes Krisztián	6,00	2,15
összesen	48,66			32,47			-16,19
2012–2025	52,55			44,47			-8,08
Az árak millió euróban értendők. A transfermarkt.de adatai

Az NB I-ben megközelíteni sem lehet a Fradi keretét

Ezzel együtt a csapat keretének összértéke is alaposan megnőtt az elmúlt években, az 53,55 milliós kalkulált összeg egyrészt 5,5 millióval magasabb, mint a Fradit a rangsorban követő négy együttes összesített értéke (48,03), másrészt több mint a felét teszi ki a komplett 11 rivális összértékének (105,57).

Ugyancsak elképesztő képet fest, hogy

Éppen ezért ráncolják sokan a homlokukat, amikor a Fradi kapcsán a (valóban meglévő) sok pluszmeccsről panaszkodnak, mondván, hogy az együttesnél olyan keretet lapátoltak össze az elmúlt években, hogy a második csapattal is illene bajnokként végezni...

Az NB I-es csapatok keretének összértéke
Csapat	Játékos	Légiós	Átlag	Összesen
Ferencvárosi TC	30	22	1,785	53,55
Puskás Akadémia FC	27	15	0,550	14,85
Újpest FC	31	13	0,461	14,30
Debreceni VSC	28	12	0,341	9,55
Fehérvár FC	28	10	0,333	9,33
Diósgyőri VTK	29	14	0,317	9,20
MTK Budapest	27	6	0,333	8,98
Nyíregyháza Spartacus	30	13	0,294	8,83
ETO FC Győr	28	21	0,304	8,50
Paksi FC	27	0	0,307	8,30
Kecskeméti TE	27	5	0,257	6,93
Zalaegerszegi TE FC	26	8	0,262	6,80
összesen				159,12
Az árak millió euróban értendők. A transfermarkt.de adatai

Nem a percek, hanem a játékosok elfogyása az igazán aggasztó a nemzetközi porondon

Ami gyakran kritika még a ferencvárosi építkezéssel kapcsolatban, hogy túlnyomó többségben légiósok alkotják a keretet, és hogy nagyon kevés a magyar játékpercek száma a csapaton belül. Ebben az idényben Dibusz Dénes és Varga Barnabás is kisebb-nagyobb sérülésekkel (utóbbi eltiltásokkal is) küszködött, illetve nem állt a szakmai stáb rendelkezésére, de a 2673 játékperccel így is harmadik kapus, valamint a 2161 percnél járó csatár is benne van a hét legtöbbet játszó között a csapatban.

Igaz, Botka Endre (511) és Gruber Zsombor (505) a télen kölcsönbe távozott, Tóth Alexnél (558) pedig felfelé ívelő a tendencia, de az sem véletlen, hogy a Dibusz, Varga Barnabás pároson kívül a zöld-fehérek mostani keretében lévők közül így is csak a második számú kapus Varga Ádám (507), valamint a télen a stabil kezdőkapus kiesése miatt tartaléknak hozott, az elmúlt hetekben viszont Varga sérülése után kezdővé váló Gróf Dávid (360) töltött legalább négymeccsnyi időt a pályán.

A nemzetközi porondon aztán még rosszabb a helyzet, már ami a magyar futballisták játékperceit illeti. Az El-ben hatszor eredményes Varga Barnabás (685), valamint Dibusz Dénes (573) mögött csak utóbbi cseréi (Gróf Dávid 180, Varga Ádám 147) jutottak legalább másfél meccsig, a mezőnyjátékosok közül Tóth Alex 130 perce már a második legtöbb.

Utóbbinak aztán több mint fele egyedül Varga Barnabás „érdeme”.

Ha ezt az elmúlt évek függvényében vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy csupán egy évben volt ennél alacsonyabb a szám, ugyanakkor a sok meccs miatt egész sokan, kilencen is szóhoz jutottak (inkább rövidebb, mint hosszú időre), amiből ezúttal hárman kapusok.

Ami az igazi különbséget jelenti, hogy míg a vizsgált időszakot tekintve az első két idényben, amikor az FTC csoportkörös volt a nemzetközi mezőnyben, Dibusz Dénes, Sigér Dávid és Lovrencsics Gergő mellett Botka Endre (336 és 265) is bőven gyűjtögette a perceket (6-6 meccs alatt), 2022-ben pedig az előző évre átalakuló Dibusz, Vécsei Bálint, Botka hármashoz Pászka Lóránd (258/8) tudott érdemben hozzátenni, az előző idényre Botka 179 perce volt a negyedik legjobb nyolc fellépés alatt.

Mostanra pedig oda jutottunk, hogy nemhogy négy, már három magyar futballistának sem jött össze érdemi játékidő a minden eddiginél több, tíz meccs alatt.

A Ferencváros magyar játékosainak nemzetközi kupapercei
Idény	Magyar	Összes	%	1.	Perc	2.	Perc	3.	Perc
2019–2020	1 765	5 940	29,7%	Dibusz Dénes	540	Sigér Dávid	418	Lovrencsics Gergő	385
2020–2021	1 567	5 940	26,4%	Dibusz Dénes	540	Sigér Dávid	392	Lovrencsics Gergő	370
2021–2022	1 202	5 940	20,2%	Dibusz Dénes	450	Vécsei Bálint	400	Botka Endre	251
2022–2023	2 042	7 920	25,8%	Dibusz Dénes	720	Vécsei Bálint	547	Botka Endre	503
2023–2024	1 867	7 920	23,6%	Dibusz Dénes	720	Varga Barnabás	372	Sigér Dávid	341
2024–2025	2 026	9 900	20,5%	Varga Barnabás	685	Dibusz Dénes	573	Gróf Dávid	180
A nemzetközi kupaporond főtáblás meccsei (csoportkör/ligaszakasz+kieséses párharc)

A válogatott remekül megvan a Fradi utánpótlása nélkül, és a klub is

A magyar válogatott legutóbbi keretében négy ferencvárosi játékos szerepelt, Dibusz, a télen Kecskemétre, valamint az MTK-hoz kölcsönadott Botka és Gruber, továbbá Varga Barnabás.

Közülük a Pécsen nevelkedő Dibusz 2014 februárjában 23 évesen csatlakozott a zöld-fehérekhez, Botka 2017 januárjában 22 évesen az idény végén aranyérmes Honvéd-alapembereként váltott klubot, a szombathelyi születésű Varga 2023 nyarán Paksról magyar gólkirályként érkezett, Gruber pedig tavaly februárban 19 évesen a Puskás Akadémia mezét cserélte le – bár neki két kölcsönadás között eddig összesen 15 mérkőzés és 505 perc jutott a zöld-fehéreknél.

Ami az utánpótlásban megforduló labdarúgókat illeti, Szappanos Péter rövid ideig a Fradi akadémiájának tagja volt, a felnőtteknél azonban már nem jutott szóhoz. Nagy Ádám 18 éves korától pallérozódott a magyar rekordbajnoknál, majd 21 évesen Bolognába igazolt. Csoboth Kevin 15 évesen töltött egy évet a Fradi utánpótlásában, mielőtt Kozármislenyben folytatta volna. Így azt lehet mondani, hogy a magyar válogatott legutóbbi keretében gyakorlatilag egy olyan futballista volt, akit a Fradi nevelt ki.

Kiindulva abból, hogy a nemzeti együttes sorozatban három Európa-bajnokságra jutott ki, és márciusban azért küzdhet, hogy egymás után harmadik kiírásban is a Nemzetek Ligája elitkategóriájában harcolhasson, aligha túlzás azt állítani, hogy Marco Rossi együttese a ferencvárosi utánpótlás-nevelés nélkül is remekül teljesít.

A népligetiektől behívott rutinos embereknél viszont a nemzetközi porondon szerzett – kapott – játékpercek a nemzeti együttesnél kimondottan jól jöttek. Annak köszönhetően mindannyian képesek voltak fejlődni, akár szintet is lépni, így pedig adott esetben kiszorították hazai posztriválisaikat, ráadásként felvették a versenyt akár külföldről érkezett légiósainkkal is. A játékot tekintve abszolút méltó partnereknek bizonyultak. A válogatott szempontjából azért nem mindegy, hogy a szövetségi kapitány hány kiválasztottját vagy kiszemeltjét látja a Groupama Arénában.  

A bevezetőben citált eredmények kapcsán pedig azt sem lehet kétségbe vonni, hogy a kilencedik kerületi klub felnőttgárdája is tökéletesen megvan a jelenlegi üzleti modellel:

Egyelőre (a Kecskemétre kölcsönadott Katona Bálint, a már nemzetközi porondon is szóhoz jutó Tóth Alex, vagy éppen a nagy csapat ajtaján kopogtató Kaján Norbert berobbanásáig) nem is nagyon látni, hogy ez érdemben változhatna, vagy hogy változtatni akarna ezen a klub.

Katona korábbi kecskeméti időszakában olyan teljesítményt nyújtott, hogy válogatottmeghívója sem keltett volna meglepetést, az Üllői úton azonban nem tudott állandó játéklehetőséghez jutni, aminek aztán ismét ideiglenes válás lett a vége. Ehhez hasonló történet Szántó Regőé, akit korosztálya legjobbjai között tartottak számon, az U21-es válogatott támadót Győrből igazolta le a Ferencváros, de a biztató zalaegerszegi kölcsönadás után a népligetieknél kapott kétszer fél év során már ő sem tudott maradandót alkotni.

Kell-e egyáltalán hazai játékos egy klubba 2025-ben?

Az persze megint egy más kérdés, hogy a mai világban mekkora valós problémát jelent, ha kevés a hazai futballista. Nemrégiben a liverpooli rangadón fordult elő, hogy a bajnoki címre hajtó „vörösök” kezdőjében egyetlen árva angol labdarúgó sem volt (magyar viszont igen, Szoboszlai Dominik), miközben az Arsenal és a Chelsea már korábban is bemutatta ezt a „bravúrt”.

De a Real Madridnál sem a spanyolok viszik a prímet, a 33 éves Dani Carvajal sérülése után kortársa, Lucas Vázquez kapott több lehetőséget, de most már hetek óta az amúgy középpályás uruguayi Federico Valverde kezd jobbhátvédként. Így Dani Ceballos több szerepet kap a középpályán, a sérülések miatt pedig Raúl Asencio lépett előre, míg balhátvédben Ferland Mendy helyén a bajnokságban idén Fran García szerepel leggyakrabban. De bőven benne van, hogy a következő évi alapcsapatba közülük egyedül Asenciónak lesz esélye beverekednie magát, ha jön a védelem két szélére a beharangozottaknak megfelelően Trent Alexander-Arnold és Alphonso Davies.

Persze ellenpéldákat is bőven lehetne hozni, elég csak a Barcelonát nézni, amely zömében 17–22 éves spanyol futballistákra építve remekel az idényben, néhány rutinos légióssal kiegészülve. Annyit azért tegyünk hozzá, hogy a klub évek óta komoly anyagi problémákon próbál úrra lenni, ami egyelőre a túléléshez elég, és emiatt kétszer (háromszor) meg kell gondolnia a játékoskeret összetételénél, hogy kire és mennyit költ. A katalánok szerencséje és szakmai hozzáértése, hogy az utánpótlás eközben jól funkcionál.

De kíváncsiak vagyunk a ferencvárosi szurkolók véleményére is a kérdéskörben:

(Borítókép:  Pavel Sulc a Viktoria Plzen harmadik gólját rúgja a labdarúgó Európa-liga nyolcaddöntőjébe jutásért játszott Viktoria Plzen – Ferencvárosi TC második mérkőzésén a plzeni Doosan Arénában 2025. február 20-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)