Ez nem más, mint Kubala László, az FC Barcelona történetének legnagyobb hatású labdarúgója. Mert az lehet, hogy Lionel Messi jobb futballista, mint Kuksi (így becézték) volt, mégsem az argentin kedvéért építettek stadiont Barcelonában, hanem Kubala miatt.

A Les Corts létesítményét ugyanis azért kellett lecserélni egy jóval nagyobb, százezres arénára, mert Kubala 1950-es érkezésével annyira népszerű lett Katalóniában a futball, a sportág első számú helyi reprezentánsa, hogy szükség lett egy megastadionra. 

Nem véletlen, hogy 2009-ben az ő többszörös életnagyságú bronzszobrát állították fel a Camp Nou bejáratánál.

És az is tény, hogy Messi érkezéséig és kiteljesedéséig nem volt népszerűbb játékosa a Barcának, mint a tizenegy év leforgása alatt a klub színeiben 357 mérkőzésen 281 gólt szerző szőke csatár. 

Akinek a centenáriumán, születésének századik évfordulóján, 2027. június 10-én bemutatják az életét feldolgozó filmet, Kocsis Tibor rendező alkotását. Ha minden jól megy, tegyük hozzá. Mert most még csak az előkészületeken – anyaggyűjtés, gyártás-előkészítés, forgatókönyv stb. – vannak túl, a magához a gyártáshoz szükséges összegre még csak most fogják beadni a pályázatot a Nemzeti Filmintézethez. 

Tizenöt éven keresztül tartott az anyaggyűjtés kilenc nyelven, tizennégy országban, olyan mennyiségű és minőségű dokumentumot halmoztunk fel és hoztunk haza, amely gazdagságban vetekszik a Maradona-film, a Senna- és a Beckham-orozat, vagy az Amy Winehouse-doksi anyagmennyiségével és -minőségével

– mondta Kocsis Tibor, aki a 2004-es Új Eldoradó című filmjéért, amely a verespataki aranybánya történetét tárta fel, Balázs Béla-díjat kapott. 

A film büdzséje minden bizonnyal összejön, az alkotók remélik, hogy a gyártási pályázat sikeres lesz, hiszen a filmintézet által kért két dokumentum közül az egyik, José Carreras szándéknyilatkozata már rendelkezésre áll, amelyben a világhírű katalán tenor, megrögzött Barca- és Kubala-rajongó vállalta a film narrátori szerepét. A katalán klub támogató nyilatkozatát is várják az alkotók, és akkor megindulhat maga a gyártás. A mozi költségvetése a méregdrága nagyjából megegyezik a Hosszú Katinka-film és A nemzet aranyai büdzséjével a méregdrága külföldi archív felvételek miatt. Ha már A nemzet aranyai: annak a filmnek –  minden idők legnagyobb közönséget vonzó hazai dokumentumfilmjének –  a társrendezője, Elek Ottó is benne van a Kubala-projektben, Kocsis társrendezőjeként. 

A Kubala-ereklyéket a Flora Film irodájában együtt csomagoltuk ki – a Madách utcában található lakást szinte teljesen megtöltötték. Egy részüket gépkocsival, a többit repülőgépen szállította haza a rendező. Két baszkföldi diáklány, Aioha és Jone segítségével szedtük le a csomagolópapírt a szobrokról, festményekről, a korabeli merchandising valamennyi fajtáját megtestesítő csecsebecsékről. A lányok az Erasmus-program keretében tanulnak Budapesten, és gyakorlatukat a rendező „műhelyében” töltik. 

Az emléktárgyak legnagyobb részét Kocsis Tibor egy barcelonai gyűjtőtől, név szerint egy Jose Maria Fornes Ros nevű dermatológustól kapta, akivel 13 évvel ezelőtt ismerkedett meg.

Dr. Fornes szenvedélyes Barca-drukker, mint minden rendes katalán, és ezen belül Kubala László nagy csodálója. Felkerestük a Calle Valencián lévő lakásán, és felfoghatatlan mennyiségű Barca- és Kubala-ereklyével találkoztunk. Főleg az 1950–1953 közötti nagy Barcáról, a legendás Barça de les Cinc Copes, vagyis az »Öt Kupa Barcája« nevű csodacsapatról, amelynek Kubala volt a vezére. Este fél hétre mentünk Dr. Fornes lakására, és annyira belemerültünk a fantasztikus gazdagságú gyűjtemény átnézésébe, hogy éjjel fél egykor távoztunk a vendégségből. Ez a lakás önmagában egy Kubala- és Barca-múzeum volt. 

Hazakerült az 1950-es eredeti Camp Nou-tervrajz, a belépőjegyek a stadion 1957. szeptember 24-én tartott megnyitójára, amikor Varsó válogatottja volt az ellenfél, és amelyen a vendéglátó Barca így állt fel:

A Camp Nou első gólját Eulogio Martínez, a legendás paraguayi csatár szerezte. 

Dr. Fornes néhány éve meghalt, és az örökösei, a négy gyermeke egy jelképes összeg fejében megható gesztussal Kocsis Tiborra hagyta a gyűjteményt. A katalán gyűjtőnek szívügye volt, hogy hiteles film készüljön Kubaláról. 

Túlzás nélkül mondhatom, hogy mintegy háromezer fotóval, amelyek nagy része aláírt, gazdagabb Kubala-gyűjtemény van a birtokomban, mint a Barca-múzeum Kubala kollekciójában. De vannak itt Kubala-szobrok, -gyufásdobozok, -pezsgők, -csokoládék. Gyakorlatilag a merchandising mint műfaj Kubalával vette kezdetét Spanyolországban.

Kocsis sok-sok évvel ezelőtt, 2008-ban egy holland producertől hallott először Kubaláról, és azonnal elvarázsolta a zseniális, józsefvárosi származású futballista, aki ugyanúgy 1927-ben született, mint Puskás. Milyen gyönyörű játéka a sorsnak, hogy néhány kilométerre egymástól két ekkora futballgigász jött a világra, gyakorlatilag egyszerre.

„Nemrégiben, tavaly decemberben ott lehettem a Liceuban, a világ egyik legszebb operaházában meghívottként, amikor a klub a 125. születésnapját ünnepelte. Megható volt, hogy a nézőtéren az első sorban kaptam helyet – újságolta Kocsis. – Mellettem kettővel ült Frank Rijkaard, mögöttem Gerard Piqué a barátnőjével, ugyancsak karnyújtásnyira Xavi, körülbelül hat méterre tőlem a jelenlegi csapat Yamallal, Cubarsival, egészen hihetetlen volt. A karzaton pedig ott ültek a diplomaták, köztük Taróczy Balázs, a magyar főkonzul. Úgy érzem, mindez biztató a film szempontjából.” 

Kocsis Tibor, ha törik, ha szakad, be akarja fejezni a film forgatását Kubala születésének századik évfordulója előtt. Márciusban beadják a gyártási pályázatot a Nemzeti Filmintézetnek, a film címe ez lesz: Kubala, a Barcelona magyar hőse.

Az alcíme pedig, a Barca jelmondatára rímelve: Több mint egy játékos. 

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)