A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 128. kongresszusa pénteken Kuala Lumpurban dönti el, hogy Peking vagy a kazah Almati rendezheti-e meg 2022-ben a XXIV. téli olimpiát.
Több NOB-tag korábbi nyilatkozata és a szervezet szemlebizottságának júniusi értékelése is Peking esélyességét érzékeltette, ám a június 9-10-én Lausanne-ban tartott prezentációk óta szoros eredményre számítanak a nemzetközi szervezet vezetői a pénteken 10.15-kor kezdődő voksoláson, írta az MTI.
A kínai főváros mellett szól a rendezési tapasztalat: a 2008-as nyári játékoknak Peking volt a házigazdája. Amennyiben elnyeri a hét év múlva sorra kerülő téli olimpiát, az első város lesz, amely mind nyári, mind téli ötkarikás játékoknak otthont adhat. Peking mellett szól továbbá az a terv is, amely szerint az ország északi régiójában élő több mint 300 millió embert ismertetnének meg a téli sportokkal.
Ezt hangsúlyozta a korábban az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokságban (NBA) szerepelt Jao Ming is, aki a kínai kampány egyik vezető arca lett.
"Óriási lehetőségek állnak a téli sportok előtt Kínában. Az igazán fontos az, hogy az emberekben ott van a téli sportok iránti vágy és lelkesedés" - mondta Jao Ming.
Lehetséges problémaként merült fel ugyanakkor a főváros és a síszámoknak otthont adó hegyi versenyhelyszínek közötti 200 kilométeres távolság, jóllehet az épülő gyorsvasút segítségével 50 perc alatt megtehető lesz az út. Aggályok merültek fel a kínai helyszínek műhótól való függőségével kapcsolatban is, azonban a szervezők állásfoglalása szerint semmiféle gondot nem fog okozni, hogy vízből kell havat előállítaniuk.
A kazah város mellett szól, hogy a helyszínek 30 kilométeres sugarú körön belül találhatók, így rövid távolságokkal és utazási időkkel lehet számolni, valamint az is, hogy a versenyeknek otthont adó létesítmények már elkészültek, illetve épülőfélben vannak. Nagy hangsúlyt kapott továbbá a természetes hó megléte, ezáltal a környezetkárosítás alacsonyabb mértéke is.
"A miénk egy igazi téli város, valódi téli sportkultúrával, igazi hegyekkel és valódi hóval" - nyilatkozta csütörtöki sajtótájékoztatóján az Almati szervezőbizottságát vezető korábbi műkorcsolyázó, Andrej Krjukov, s hozzátette, a pályázat nem csupán a sportról szól, hanem az ország hosszú távú terveibe is tökéletesen illeszkedik.
Almati esetében kifogás érte a tervezett szálláshelyek mennyiségét, illetve a rutintalanságot, a város ugyanis még nem adott otthont nagy nemzetközi sporteseménynek.
Korábban Oslo, Stockholm, Krakkó és Lviv (Lemberg) is jelentkezett a 2022-es játékokra, utóbb azonban mind a négy visszalépett a kandidálástól, így maradt csupán a kínai és a kazah város versenyben.
1924 - Chamonix (francia)
1928 - St. Moritz (svájci)
1932 - Lake Placid (amerikai)
1936 - Garmisch-Partenkirchen (német)
1940 - Szapporo (japán) /a II. világháború miatt nem rendezték meg/
1944 - Cortina d'Ampezzo (olasz) /a II. világháború miatt nem rendezték meg/
1948 - St. Moritz (svájci)
1952 - Oslo (norvég)
1956 - Cortina d'Ampezzo (olasz)
1960 - Squaw Valley (amerikai)
1964 - Innsbruck (osztrák)
1968 - Grenoble (francia)
1972 - Szapporo (japán)
1976 - Innsbruck (osztrák)
1980 - Lake Placid (amerikai)
1984 - Szarajevó (jugoszláv)
1988 - Calgary (kanadai)
1992 - Albertville (francia)
1994 - Lillehammer (norvég)
1998 - Nagano (japán)
2002 - Salt Lake City (amerikai)
2006 - Torino (olasz)
2010 - Vancouver (kanadai)
2014 - Szocsi (orosz)
2018 - Pjongcsang (dél-koreai)
2022 - ?