Finnország volt a magyar válogatott negyedik ellenfele a szentpétervári jégkorong-világbajnokságon (online közvetítésünket itt olvashatja). A világ egyik legjobb csapata a finn, több statisztikában is az élen álltak 3 forduló után, a kanadai táblázat első két helyén is két finn van.

Ennek megfelelően kezdtük a meccset. Amit ezen a vb-n már többször is megtapasztaltunk, amikor egy jóval erősebb csapattal játszunk, a mieinkről lekerül a teher és felszabadultan korongozunk. Ez most se volt másképp, miközben a franciák elleni fontos, és megnyerhetőnek gondolt meccsen tele voltunk görccsel és bizonyításvággyal, amik miatt tompán, ötlettelenül játszottunk.

Igaz megint vereség lett a vége, 3-0-ra kikaptunk, de ez számunkra volt hízelgő.

Az elején nagyon jól kezdtünk, bátran támadtunk, hátul szigorúan romboltunk. Az első kapura lövés megint a miénk volt, és az első harmad feléig teljesen egyenrangú ellenfelek voltunk. Ez többnyire Vay Ádámnak is köszönhető, aki sorra mutatta be a bravúrokat. Aztán a 15. percben nagyon gyorsan kettős emberhátrány jött, de önfeláldozóan ezt is sikerült kivédekezni. Ugyanakkor ez elég sokat kivett a játékosokból, így annak lehetett és kellett is örülni, hogy 0-0-val húztuk ki az első húsz percet.

Várható volt, hogy a finneket felbősízti, hogy húsz perc után nem találták meg a kapuba vezet utat, és ennek megfelelően jöttek ki a második harmadba. Iszonyatos nyomás nehezedett Vay kapujára, és csak az volt a kérdés, meddig ússzuk meg kapott gól nélkül. 

Aztán egy középtávoli bomba hozta meg az amúgy nagyon rapszódikus finnek vezetését. Hiába világklasszisok, tudnak botrányosan rosszul játszani, de a fizikai erejük és a korcsolyatudásuk megdöbbentően jó. Ebben a játékrészben kaptunk belőle ízelítőt bőven. Nekünk a legnagyobb hibánk - azon túl, hogy iszonyatosan elfáradtunk - hogy a megszerzett korongokat sajnos kivétel nélkül egyből elszórtuk, így az az energiánk nagy részét a korong hajszolása vitte el.

Az utolsó harmadban sem múlt a finn nyomás. Jelemző a meccsre, hogy az első emberelőnyüknél gyakorlatilag a harmadba sem tudtuk bevinni a korongot. Aztán jött a Granlund-Koivu páros és eldöntötték a meccset, ami amúgy sem volt igazán kérdéses. Teljesen elfáradtunk a végére, az utolsó öt percben két kiállítás és egy finn góllal zárult a meccs.

Maradt nulla pontunk, de most is becsületes dolgozott a válogatott. Nagy baj, hogy ezért nem adnak pontot ebben a sportágban. Egy nap pihenő, aztán pénteken az Egyesült Államok következik

Magyarország–Finnország 0-3 (0-0, 0-1, 0-2)

Szentpétervár, vezette: Brett Iverson (kanadai), Daniel Piechaczek (német).

Magyarország: Vay, Hetényi - Szirányi, Wehrs, Kóger, Galló, Sarauer - Dudas, Sagert, Benk, Nagy K., Vas J. - Stipsicz, Vas M., Nagy G., Sofron, Bartalis - Mestyán, Garát, Magosi, Erdély, Sebők.

Finnország: Saros, Backström - Jaakola, Hietanen, Koivu, Aho, Granlund - Pokka, Lindell, Laine, Jokkinen, Barkov - Ohtamaa, Pyorala, Kiskiranta, Komarov - Kivisto, Salmela, Philström, Sallinen, Pulkkinen.

Gólszerző:

• Ohtamaa (Komarov) 36:22 (0-1)
• Koivu (Granlund) 49:27 (0-2)
• Barkov (Laine, Jokinen) 56:34 (0-3)

A csoport állása

Group B
1	FIN	4	4	0	0	0	17:5	12
2	CAN	3	3	0	0	0	20:2	9
3	SVK	4	2	0	0	2	12:11	6
4	FRA	3	1	1	0	1	10:9	5
5	GER	3	1	0	1	1	8:9	4
6	USA	3	1	0	0	2	9:11	3
7	BLR	4	1	0	0	3	9:22	3
8	HUN	4	0	0	0	4	4:20	0