A sör helyét átvéve a kokain és az ecstasy lett az NHL-esek új fájdalomcsillapítója és stresszoldója. A trendet főleg a fiatalabb játékosok erősítik, ami egyébként összevág az Amerikában is terjedő kokainhasználattal. Az NHL kivár az éles reakcióval, de ezzel akár könnyen krízishelyzetbe is kerülhet.
Májusban egy gyanúsnak látszó videó került elő a Washington Capitals orosz hokisáról, Jevgenyij Kuznyecovról, amin Kuznyecov két csík, kokainnak látszó fehér por társaságában látható. Kuznyecov akkor tagadta, hogy valaha kábítószerhez nyúlt volna, sőt, külön jelezte, ártatlanságát igazolandó örömmel áll drogteszt elé. A teszt meg is történt, az eredményt látva pedig a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) négyéves eltiltással sújtotta a válogatott jégkorongozót, aki igazoltan kokainnal bukott meg.
Az eltiltásra az NHL is reagált: tőlük három meccset kapott Kuznyecov, de nem a kokainnal való megbukás, hanem az NHL és a Capitals képviselőinek félrevezetése miatt. Az ügy, illetve annak kezelése rámutatott, mekkora gond is jelenleg a droghelyzet az NHL-ben, amit a szakmabeliek tulajdonképpen nyílt titokként kezelnek.
Kuznyecov eltiltása kapcsán a The Athletic sportújság több, az NHL-hez köthető szereplővel, köztük játékossal, edzővel, csapatvezetővel, ügynökkel és játékosmegfigyelővel beszélt, akik mind megerősítették nekik, hogy
a kokain- és ecstasyhasználat lényegében mindennapos szintre terjedt.
Az Athletic nyomozását egyébként némileg meglepő módon nem Kuznyecov botránya, hanem a júliusban, rejtélyes körülmények között meghalt baseballozó, Tyler Skaggs halála indította el. Később kiderült, hogy a 27 éves Skaggs alkohol, oxikodon és fentanil keverékének a túladagolásába halt bele, lényegében belefulladt a saját hányásába. A Skaggs halálát feldolgozó Katie Strangnek rémlett, hogy nyolc évvel korábban a baseballozóhoz hasonló körülmények között halt meg a hokis Derek Boogaard, itt született meg az NHL-be vezető párhuzam.
Kutatása során egyébként az Athletic is arra jutott több, egymástól független forrásból, hogy az elmúlt pár évben – az amerikai társadalomban megfigyelhető változásokkal párhuzamosan – ugyan továbbra is meghatározó maradt a marihuánahasználat, de főleg a fiatalabb játékosok körében általánossá vált a keményebb szerek, így a kokain, illetve más pszichoaktív szerek használata is.
Az Anaheim Ducks jelenleg is aktív játékosa, Adam Henrique egyenesen így jellemezte a mostanra kialakult helyzetet:
Mintha nem lenne valami nagy dolog, annyira mindennapossá vált. Olyan, mintha csak egy sört innának meg, ami nagyon ijesztő. Hol áll meg ez az egész?
– vetette fel Henrique, aki azt is elmondta, hogy a függőségi faktor miatt ő még a rágódohányt sem merte kipróbálni, nehogy a rabjává váljon, így rettentő furcsa számára, hogy amikor eljár valahova a barátaival vagy csapattársaival, mindenhol kokainfogyasztókba botlik. Persze, nem az asztal tetején csinálja senki, de ha egyszer elárulják az embernek a jeleket, nem tudja nem észrevenni, mi is az, amit lát.
Az NHL-esek kokainhasználata 2015-től kezdett egyre nagyobb méreteket ölteni, legalábbis 2015-ben már bizonyíthatóan voltak kokaingondok a hokisok között: 2015 áprilisában az egy évvel később visszavonult, akkor a Los Angeles Kingsben játszó Jarret Stollt kokainnal és ecstasyval a zsebében kapták el, amint egy medencés bulira igyekezett több csapattársával.
Stoll esete olyannyira nem volt egyedülálló, hogy a TSN kanadai sportcsatorna internetes kiadása már 2015-ben arról írt, hogy az NHL belső biztonsági körei külön a kokainprobléma miatt több csapattal is zártkörű beszélgetéseket folytattak, hátha így kezelni tudják az egyre több pozitív vérmintát jelentő helyzetet.
Ez viszont nem sikerült, legalábbis az Athleticnek nyilatkozó szereplők többsége megerősítette, hogy a kokain és az ecstasy is mindennapos kelléke lett az NHL-nek. A helyzet pontos megismerését viszont nehezíti az NHL belső szabályzata, ami a játékosok védelme szempontjából jó, ám pont emiatt nem tárja fel, mekkora is a gond.
Az NHL-ben 2016 óta tesztelnek minden játékost (előtte csak a játékosállomány harmadát vizsgálták szezononként szúrópróbaszerű kiválasztással), ám pozitív minta esetén nem büntetnek, csak dokumentálnak. Amennyiben úgy találják a rögzített adatok alapján, hogy valaki túl sokszor bukik meg tiltott szerrel, azzal kapcsolatba lépnek, és biztosítják, hogy megfelelő segítségben részesüljön. Büntetésről, kriminalizálásról szó sincs, olyannyira, hogy
az ilyen esetekről csak az NHL orvosi stábja értesül, sem a liga irodáját, sem a játékos-szakszervezetet nem értesítik a játékos kilétéről, ők is csak trendeket látnak, viszont ők sem hoznak nyilvánosságra semmit, így még arányokat sem lehet összevetni.
A közvélemény maximum akkor értesül pozitív mintáról, ha abból büntetőeljárás lesz.
Mivel az NHL nem közöl adatokat, nem tudni, hogy pontosan mekkora a gond a kokainhasználat terén, az viszont biztos, hogy minden más nagy sportszervezetnél óriási gondot jelentene egy pozitív kokainminta.
Az NBA viszonylag enyhe büntetésekkel fegyelmez a marihuána esetében, a keménydrogok (kokain, heroin, kodein, metamfetamin, LSD és az erősebb fájdalomcsillapítók, mint például az oxikodon esetében súlyos, azonnali eltiltás a büntetés. Tyreke Evans például a fentiek egyikével bukott, és azonnal (legalább) két évre kivágták az NBA-ből.
Az NBA-ben egyébként hivatalosan utoljára az 1980-as években tiltottak el játékost kokainhasználat miatt, 1986-ban például pont a kokain miatt nem jutott el a profik közé az egyesek által Michael Jordannél is nagyobb tehetségnek tartott Len Bias, aki túladagolásba halt bele.
Az NFL sem hozza nyilvánosságra, hogy ki milyen szerrel bukik meg, így rendőrségi eljárás, vagy önbevallás esetén derül ki, ha valakit ezzel kapnak el. A kokainra a többi tiltott szerre is érvényes szabályozás vonatkozik, az első pozitív eset 4 mérkőzéses eltiltást jelentene.
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) esetében egy pozitív dopping- és drogteszt marihuána és kokain használata esetén is automatikusan 4 éves eltiltást jelent, ha verseny alatt bukik meg. Ennyit kapott Kuznyecov, de a versenyen kívüli teszt miatt kapott csak 2 éves például Pars Krisztán – bár a kokain meglepően népszerű a magyar sportolók esetében, elég csak Kucsera Gábor, Dombvári Bence, Csipes Tamara esetére gondolni. A WADA viszont épp most tervezi a büntetés enyhítését, versenyen kívüli vétség esetén – megfelelő kezelés mellett – 4 hétre csökkentenék az eltiltást.
A kokainhasználat viszont nem a hoki sajátossága, bár tény, hogy a 82 mérkőzés jelentette alapszakasz miatti sérülések, az állandó fájdalom és a stressz szorosan összefügg a problémával. Az NHL viszont csak az összamerikai trendet követi: több kormányzati és egészségügyi felmérés is alátámasztja, hogy a 2010-es évek második felében jelentősen elterjedt a kokainhasználat, főleg a fiatalok körében.
2013-tól kezdve az amerikai piac egyre több kolumbiai kokaint vesz fel, és ez nem egy szűk réteg nagyobb fogyasztását mutatja. A 2013 és 2015 közötti időszakban 61,8 százalékkal nőtt az amerikai fiatalok között a kokaint már kipróbálók aránya, ezzel párhuzamosan pedig megduplázódott 2014-16 között a kokaintúladagolás okozta halálesetek száma is. 2018-ban egyébként a 18 évesnél idősebb amerikaiak 18 százaléka vallotta úgy, hogy kipróbálta már a kokaint, ez két évvel korábban 16,1 százalék volt csak.
A korábbi NHL-hokis Dan Carcillo, aki az egyik legaktívabb szószóló jégkorongozókat (is) veszélyeztető a traumatikus fejsérülések kezelése és megelőzése ügyében, úgy tartja, hogy a fájdalomcsillapító hatása miatt nyúlnak egyre többen a kemény- és partidrogokhoz. Carcillo szerint a kokain és az ecstasy az eufóriát eredményező hatása miatt lehet népszerű, de a játékosok szempontjából más vonzó tulajdonsága is van.
Azt az érzetet kelti, amit a pályára lépés, az adrenalin, a közönség látványától az erekben pezsgő vér. Egyszerűen jobban érzik tőle magukat.
Emellett a másik „pozitív” hasát, hogy viszonylag gyorsan lebomlik, tehát nehezen kimutatható. A kokain 2-4, az ecstasy 2-3 nap alatt kiürül a szervezetből, ráadásul nincs is felesleges kalóriabevitel, mint a korábban hasonló hatásra használt sör esetében. Igaz, a kokain, az ecstasy és az egyre jobban terjedő fentanil is sokkal nagyobb kockázatot jelent mind függőség, mind túladagolás szempontjából – egy kimutatás során a 2016-ban regisztrált 11 316 kokaintúladagolás 40 százalékánál találtak fentanilt is az áldozat szervezetében.
Stoll mellett több Kings-játékos is lebukott keménydroggal a 2015-ös szezonban, amire válaszul a Kings egy saját belső programmal reagált. Ebben egy korábbi drogfüggő, Brantt Myhres segítette a játékosokat tanácsokkal, vagy akár csak azzal, hogy meghallgatta őket. Myhres 3 évig volt a csapatnál, az eredményeit igazolja, hogy eközben alatt senkit nem kaptak el újra droggal, bár őt nem ez, hanem a játékosok egészségesen tartása motiválta. Hasonló programot indított 2017-ben a Calgary Flames, de a teljes NHL-t átfogó ilyen rendszer nincs.
Ahogy még az a felismerés sem volt meg az NHL-ben, ami az MLB-ben, vagyis a profi baseball-ligában megtörtént Skaggs halála után, miután az Angels egyik alkalmazottja beismerte, illegálisan beszerzett, vényköteles gyógyszerekkel látta el a később meghalt játékost – ez a gyakorlat például az NFL-ben már évekkel korábban némileg szabályozottabb mederbe került. Erre válaszul az MLB a játékosok szakszervezetével közösen új drogtesztelő rendszert dolgozott ki – az NHL-ben legutóbb szeptemberben merült fel a kérdés, de a ligát vezető Gary Bettman elégedett volt a jelenleg érvényben levő rendszerrel.
Igaz, nyitottnak mutatkozott a változtatásokra, kiemelve, hogy bár most elégedett a kialakított egyensúllyal, de folyamatosan felülvizsgálják a rendszert, és amennyiben releváns fejleményt tapasztalnak, közbeavatkoznak. Ez pedig a 2015 óta erősödő trend ismeretében hamar megtörténhet, mert az NHL szabályozása most főleg a teljesítménynövelőkre fókuszálva lett megírva, a kábítószerekre kisebb figyelmet fordítottak.
Forrás: The Athletic
(Címlap és borítókép illusztráció: Fillér Máté / Index)