Vay Ádám négyéves kihagyás után kapott ismét meghívót a magyar jégkorong-válogatottba, amely csütörtöktől szombatig a budapesti Tüskecsarnokban lép jégre. A Sárközy Tamás Emléktornán sorrendben az ukrán, az olasz és a szlovén csapattal meccsel Don MacAdam szövetégi kapitány házigazda együttese. A szakember ezen a tornán mutatkozik be a magyar felnőttválogatott élén.
A szlovák HK Poprad 29 éves kapusa, aki 2016-ban az A-csoportos világbajnokságon a magyar együttesből a legjobb teljesítményt nyújtotta – szerződtette is a Minnesota Wild, de a kint töltött két éve alatt az NHL-ig nem, csupán a farmcsapatig jutott –, az Indexnek elmondta: nem érzi száműzetésnek vagy mellőzésnek ezt a kihagyott négy évet a válogatottnál, és bár tüskét nem visz magával, azért mégis mélyen érintette, hogy magyarázattal sem szolgáltak arra, miért nem számítottak rá még a bő keretben sem, így a lehetőséget is elvették tőle a bizonyításra. (2022-ben Sean Simpson, idén Kevin Constantine nem számított rá.)
Közben megint voltak változások a válogatott szakmai stábjában, és persze ilyenkor az ember mindig reménykedik, hogy történik változás, de még így is váratlan volt két héttel ezelőtt a meghívó. Meglepődtem, és felszabadult bennem némi boldogsághormon. Én ugyanis közben végig úgy készültem, és erről többször is nyilatkoztam, hogy amint hívnak a válogatotthoz, nagy örömmel és lelkesedéssel jövök ismét. De ne is beszéljünk a múltról, arról, ami történt, illetve ugye nem történt, inkább a jelennel foglalkozok, és a jövőre gondolok.
Vay szerint aligha magyarázat a mostani meghívóra, hogy olasz klubjából (HC Fassa) a nyáron szlovák együtteshez (HK Poprad) igazolt, hiszen volt olyan időszaka karrierjének, amikor ugyancsak a nívósabb szlovák élvonalban szerepelt (Banska Bystrica, HC Kosice), mégsem keresték a nemzeti csapattól.
A kapus elárulta: nyári klubváltását elsősorban a szakmai előrelépés lehetősége indokolta. Amikor az Alpesi Ligában szereplő Fassához került, abban a reményben töltött ott két évet, hogy a magasabb színvonalat biztosító osztrák ligában szereplő Bolzanóhoz is lesz esélye odakerülni. Amikor ez nem valósult meg, úgy döntött, hogy klubot vált.
Tisztában vagyok vele, hogy meg kell küzdenem a helyemért a válogatottban, és mindent megteszek ennek érdekében. Nem is kaptam semmiféle erre vonatkozó kérést vagy elvárást a szakmai stábtól, de a legbeszédesebb úgy is az lesz, hogyha legközelebb kihirdetik a keretet, akkor én ott leszek majd benne, vagy sem.
A kapus lapunknak elmondta: az eltelt négy év során nem érez magán nagy változásokat, munkamoráljára változatlanul a maximalizmus jellemző.
„Talán annyiban változtam meg mégis, hogy nyugodtabb lettem, illetve nem görcsölök rá úgy dolgokra, mint korábban. Például arra, hogy meghívnak-e a válogatottba, vagy sem. És akkor ezt a témát itt tényleg be is fejeztem.”
Vay Ádám a májusi elit vb-ről – amelyen a magyar válogatott újkori történetében Zürich és Szentpétervár után harmadszor sem tudta kiharcolni a bennmaradást – elmondta:
kettős érzésekkel nézte a találkozókat.
„Egyrészt magyar szurkolóként őszintén tudtam szorítani a srácoknak, és örültem, hogy jól teljesítenek, másrészt viszont meg szomorú is voltam közben, hogy nem lehettem velük, és végül nem sikerült elérniük a céljukat, kiestek.”
A hokis a sok változó tényezőre hivatkozva nem tudott hasonlóságokat és eltérő dolgokat mondani a 2016-os szentpétervári, valamint az idei helsinki torna között. Vay szerint minden vb nagyon más: változik a szakmai stáb, a keret, a taktika, az ellenfelek, illetve a riválisoknál is folyamatos a változás. Azt pedig kiemelte: mind közül leglényegesebb elem, hogy belülről végképp teljesen más egy vb, mint kívülről, otthon a fotelben ülve.
Amit viszont még így is biztosra tudok mondani, hogy az idei vb-n masszívabb magyar válogatott szerepelt, mint a hét évvel ezelőttin. Más minőségű volt a csapat, ezáltal a teljesítmény is. Közelebb kerültünk az elit szintjéhez, mint ahol Szentpéterváron voltunk, szorosabb csatákat tudtunk vívni.
Vay a most zajló szlovák hokiidényben a poprádiaknál 11 találkozón lépett jégre: átlagban 3,07 gólt kapott és 0.892 a védési hatékonysága.
Don MacAdam korábban szakmai felügyelőként éveken át figyelhette a magyar fiatalok fejlődését és teljesítményét, a közös munka lehetett az alapja egyebek mellett a finn JYP-ben szereplő Varga Balázs, illetve az újpesti Kovács Alex meghívásának.
„Végigjártam a korosztályos válogatottakat, és idén még a juniorok között játszom, ahol nagyon jól megy. A kapitány most megnézheti, mire leszek képes a felnőttek között. A csapatban több ismerősöm is van, az idősebbek pedig nagyon segítőkészek” – jegyezte meg a 20 éves csatár a Magyar Távirati Irodának, aki 2018 óta finnországi légiós, a jyväskyläi klub U20-as csapatában pedig ebben az idényben 21 összecsapáson 34 pontot (13 gól, 21 gólpassz) gyűjtött.
A 23 éves Kovács Alex az Erste Ligában listavezető Újpestben termeli a pontokat, kilencnél jár 12 találkozón.
„Megtiszteltetés itt lenni, nagy felelősség is ez. Szeretném megmutatni, hogy jó formában vagyok, és meghálálni a bizalmat. Bármelyik sorban is kapjak helyet, minden egyes cserében a maximumot adom, de így van ez edzésen is. Nagyon várom a tornát” – mondta Kovács.
MacAdam annyit mondott: a játékosok remek hangulatban érkeztek az edzőtáborba, már a hétfő esti megbeszélésen is érződött, mindenki tettre kész.
„Nagyon élvezetes a munka a válogatottal. Sok a munka, de a jókedv is elengedhetetlen. Mindenki maximálisan állt bele a hétbe” – tette hozzá.
A válogatott – amely májusban Tamperében kiesett az élvonalból, és 2024–ben a bolzanói divízió 1/A-vb-n próbál meg visszajutni – csütörtökön az ukrán, pénteken az olasz, szombaton pedig a szlovén csapattal mérkőzik. A találkozókat az M4 Sport közvetíti.
A 35 éves Szirányi Bence az ukránok ellen kap szerepet, az lesz a hátvéd 150. válogatott mérkőzése.
Jövőre a magyarok mellett a szlovén és házigazdaként az olasz csapat is a divízió 1/A-ban szerepel – Japán, Románia és a Koreai Köztársaság társaságában –, míg Ukrajna a harmadik vonalnak megfelelő divízió 1/B-ben lép majd jégre tavasszal.
(Index/MTI)