A Magyar Kupában legutóbb győztes Hydro Fehérvár AV19 nyerte a honi Szuperkupát, miután kedd este 3–2-re jobbnak bizonyult a magyar bajnok FTC-Telekomnál a tavasszal átadott Alba Arénában. A fehérvári együttes harmadszor lépett jégre új otthonában, és a Bajnokok Ligájában elszenvedett pénteki, majd vasárnapi vereség után először győzött.
Székesfehérváron az 1981-es bajnokcsapat az évtized második felében – nem mellékesen már háromszoros honi kupagyőztesként – a megszűnés szélére került. A bő évtizedes túlélés után aztán már az akkor egyeduralkodó Ferencváros egyik érdemi kihívója lett a sportág másik vidéki nagy bázisával, a Dunaújvárossal. Miután a sportág Magyarországon sokáig képtelen volt szintet lépni – ennek a fedett létesítmények sokáig szűkös száma szabott gátat – a menedzserszemléletével korát messze megelőző, a vegetálás irányában nem éppen elkötelezett idősebb Ocskay Gábor a '90-es évek második felében a szlovén, majd 2007-től már az osztrák bázisú liga felé lépett.
Előbbit a szisztematikus építkezésnek köszönhetően kétszer meg is tudta nyerni a fehérvári együttes, ami aztán príma ajánlólevének bizonyult a magasabb szakmai polcon helyezkedő másik bajnoksághoz. Ott a hasonló sikert azért nehezebben adják, főként a költségvetést tekintve alsó régiókhoz tartozó, vagy éppen a legalacsonyabb büdzsével rendelkező együttesnek, de a hullámzó idények végén a bajnoki finálé már legalább összejött egyszer (2022).
Mindkét külföldi nyitás gyors átmenettel vezetett színvonalemelkedéshez, amelyből aztán a magyar jégkorong egésze, leginkább a válogatott is profitált. Mindeközben állandó, osztrák szinten is irigylésre méltó közönséget toborzott magának, valamint áttételesen a sportágnak: úgy a létszámot, mint a lelkesedést és a hangulatot tekintve.
Ennek a fejlődési ívnek azonban egyéb „ára” is volt.
A magyar bajnoki rendszer előbb csak részben veszítette el a válogatott játékosokkal, továbbá a magyar viszonyokhoz képest remek légiósokkal gazdagon megrakott fehérvári kirakatcsapatot, majd teljes egészében. Jelenleg csupán a Magyar Kupában és a Szuperkupában van jelenése itthon a Fehérvár AV19-nek, amelynek így minimális kapcsolódási pontja van a többi magyar klubbal.
De vajon mennyire hiányzik egyik a másiknak? Vagy mindenki megvan a maga világában, és a párhuzamos, nagy ritkán egymást keresztező dimenziókban?
A 13-szoros magyar bajnok fehérváriak 2003-tól megszakítás nélkül tíz évig ültek a honi trónon, ahol azóta sem jártak.
Idősebb Ocskay Gábor, a Fehérvár AV19 Jégkorong Akadémia Alapítvány kuratóriumának elnöke az Index megkeresésére elmondta: a magyar mezőnynek minden bizonnyal hiányzik a sportág itthoni kirakatcsapata, mert a színvonalas rangadók szakmailag tudnának előrelépést jelenteni, aminek aztán farvízén emelkedne a nézőszám is. A jelenlegi bajnoki rendszerekben azonban kivitelezhetetlennek látja a rendszeres megméretéseket.
„Sokan szoktak nosztalgiázni, milyen hangulata volt azoknak a döntőknek, amikor a Fehérvár, Fradi, Dunaújváros trióból kettő küzdött a magyar bajnoki címért, de a jégkorong azóta más lett, miként a honi erőviszonyok is. De a sport már csak ilyen, azon belül pedig a magyar jégkorong még ilyenebb. A Fehérvár első sora itthon már nincs képben évek óta, beléptek viszont az erdélyi gárdák, amelyek az utóbbi időben rendkívül megerősödtek, át is vették az uralmat az Erste Ligában. Így évek óta nincs klasszikus magyar bajnok, bár a bajnokság mostani átszervezése ezen is változtat.”
A szakember hozzátette: amikor áttagozódtak az osztrák bajnokságba, az elején még nem engedték el teljesen a magyar klubszezont. A Titánok révén a farmcsapatuk ott volt az alapszakaszban, a rájátszásban pedig bevethették az első keret legjobbjait is.
„Mármint az első években... Utána viszont már csak korlátozottan lehetett játszatni őket, mert a riválisoknak nem igazán tetszett ez a rendszer. Bár a vélemények eléggé megoszlottak. Az egyik azt mondta, hogyan lehet magyar bajnok az, aki a nyolc hónapos szezonból egy hónapot játszott a bajnokságban. Viszont ott volt a másik véglet, ugyancsak ellenfelektől, hogy milyen értéke van annak a bajnoki címnek, amikor a legjobb, legerősebb kerettel bíró csapattal meg sem mérkőzhettek itthon. Az elején az osztrák ligában nem játszottunk még olyan meghatározó szerepet, mint az utóbbi években a mostani csapat teszi, és a klubszezon végén maradtak üres heteink. Ma már alapból nem így terveznek az idényre, ami reális elvárás is a csapattal szemben.”
Idősebb Kovács Csaba, a magyar szövetség szakmai alelnöke – korábban maga is sokszoros válogatott játékos – azt emelte ki, hogy „gondolatban mindig ott van a Fehérvár valamilyen szintű bevonása a magyar bajnoki rendszerbe”, de ahogyan a közelmúltban, úgy jelenleg sem jutottak ennél közelebb a megvalósításhoz, még az Erste Liga friss átszervezése során sem. (A magyar bázisú bajnokságban megszűnik a középszakasz, helyette február 16-án kezdődik a magyar bajnoki rájátszás, amelyben az alapszakasz legjobb magyar klubja automatikusan elődöntős, a többi hatot helyezése alapján három párba sorolják, és küzdenek meg a négy közé jutásért.) A szakember megjegyezte: amúgy az osztrák ligának sem tetszene, ha a Fehérvár párhuzamosan szerepelne a magyar bajnokságban is.
„Szerintem minden magyar klub örülne, ha a Fehérvár teljes erejével tudna részt venni a hazai bajnokságban is, de ennek nincs realitása. A Szuperkupa-mérkőzés és a Magyar Kupa azért jó, hogy az Erste Ligában szereplő magyar klubok mégis megtapasztalják, hol tart éppen a Fehérvár, és hozzá képest hol tartanak ők. Évekkel korábban a fehérváriak még más kategóriát képviseltek az osztrák mezőnyben, mint most, így a klubnak és benne a játékosoknak, illetve a válogatottnak is hasznára vált, hogy márciusban, áprilisban még tétmeccseket játszhattak. Akár az osztrákhoz képest alacsonyabb színvonalat képviselő magyar bajnokságban. A mostani Fehérvár AV19 viszont már teljesen reálisan tervez az osztrák ligában a rájátszással, ami ilyen szempontból ugye öröm az ürömben. Mert ez azt jelenti, hogy a válogatott kulcsembereinek továbbra is garantált a fejlődése, valamint az, hogy akár a klubszezon legvégéig játékban maradnak. Így viszont tényleg esélyünk sincs arra, hogy a mostaninál több alkalommal, ennél komolyabban számítsunk a fehérváriakra, tervezzünk velük a szezon során.”
A Fehérvár AV19 általános igazgatója Szélig Viktor – aki dunaújvárosi nevelésű válogatott játékosként érdemelte ki ezt a magyar jégkorongsport egésze szempontjából fontos pozíciót a szomszédvárban – azt hangsúlyozta ki, hogy abba a programba, amit ők most szezonról szezonra összeraknak, nem igazán férne bele más.
Még a Magyar Kupához is zsonglőrködnünk kell, pedig az tényleg egyetlen hétvége csupán a kiemelésünknek köszönhetően. Viszont így is rendre két-három bajnoki meccsünknek kell új időpontot találni. Nekünk klubszinten inkább az a fontos, hogy szervezetként jól és összehangoltan tudjunk működni, mármint az Erste Ligában szereplő csapat tényleg betöltse azt feladatot, amit szánunk neki, értem ezalatt elsősorban a nevelést, míg az első csapat egy jegyzett európai ligában legyen a magyar jégkorong zászlóshajója. Közel sem mellékesen ugye a válogatott keret zöme érlelődik itt immár hosszú évek óta, ami a sportág honi megítélésének az alapját jelenti.
Szélig Viktor szerint a Fehérvár magyar klubrendszerbe történő be-, illetve visszatagozódásánál fontosabb lenne a magyar bázisú bajnokság mostaninál egyértelműbb pozicionálása, mert jelenleg elég szélsőséges a mezőny. Akadnak benne teljesen profi szintet képviselő alakulatok, míg mások felvállaltan nevelőklubok, ami így nincs összhangban, és benne a szereplők nem igazán tudnak egymással versenyképesek lenni. Hozzátette: a Fehérvár és másik magyar csapat rendszeres találkozóját eredményezhetné az is, ha követnék és járnák az ő útjukat az osztrák ligában.
„Inkább annak látom realitását, hogy a jövőben ott futunk versenyt és mérkőzünk meg rendre bajnoki rendszerben másik magyar klubbal. Az elmúlt években több csapatnál felmerült a csatlakozás lehetősége, még Dunaújvárosban is annak idején, de egy időben szó volt a Ferencvárosnál és Miskolcnál is, csak aztán ezek rendre elképzelések maradtak csupán. Pedig az osztrák liga most is páratlan létszámmal megy, tehát fogadókészség szerintem lenne, persze nem mindenáron. Ehhez bizonyos szakmai szintet el kell érni, és mellette felmutatni a szükséges gazdasági modellt. De pont a mi példánk mutatja, hogy ez az út igenis járható, akár még Magyarországról is.”
Az osztrák liga egyik alelnökeként Szélig Viktor a Szuperkupa esélyeiről elmondta: a két csapat játékosereje közötti különbség egy bajnokságban a mérkőzésszám miatt nagy valószínűséggel megmutatkozna, egyetlen meccsen viszont tényleg bármi megtörténhet. Mert az a bizonyos differencia köztük, valamint más magyar klubok között azért nem olyan ordító, amint arra a közelmúltban a Magyar Kupában többször akadt példa. Bizony az MK-döntőben alulmaradt olykor a Fehérvár: 2020-tól négyszer kapott ki. Kétszer a DEAC-tól, egyszer-egyszer az FTC-től és a BJAHC-tól.
A Fehérvár ezúttal a Bajnokok Ligájában kezdte a klubidényt, és nála jóval magasabban rangsorolt riválisaitól vereséget szenvedett, legutóbbi kettőt házigazdaként: két cseh csapat után svéd és svájci következett a sorban. Szélig Viktor szerint az elsőt valóban elrontották, utána azonban háromszor elég ígéretesen játszottak, és megállták a helyüket. Így azonban a Szuperkupát úgy várta rendezőként a Fehérvár, hogy még nem nyert új otthonában, az Alba Arénában. A Ferencváros közben az Erste Ligában kezdte meg szereplését, méghozzá rögtön két vereséggel, nem mellékesen pedig 13 kapott góllal. A DEAC vendégeként 7–4-re maradt alul, majd otthon kapott ki a BJAHC-tól 6–5-re.
Délután a felvezető mérkőzésen a Fehérvár az Újpestet fogadta az U20-as osztrák bajnoki rendszerben. A közepes tempóval és színvonalon kezdődött meccs a korosztályos magyar bajnok hazaiak miatt vált a kelleténél talán kicsit paprikásabbá, majd két harmad után az osztrákoknál címvédő vendégek vezettek emberelőnyben szerzett találatokkal 2–0-ra. A záró felvonásban a lila-fehérek irányítottak, és duplázták meg előnyüket.
Jó iramban és hangulatban kezdődött a Szuperkupa-találkozó – közel 2400 nézőből a vendégtábort mintegy 30 fő alkotta, akik hangerőben felvették a versenyt a dupla létszámú hazai B középpel –, amelyen előbb a vendégek irányítottak, ebben segítségükre volt a kétperces emberelőny. Vezetéshez mégis teljes létszám mellett a 11. percben jutottak, amikor már éppen kezdett volna magára találni a Fehérvár, a második lecsorgót Valentin Razumnyak helyezte a válogatott Horváth Dominik kapujába. A 14. percben aztán jött az újabb gólpassz a zöldek részéről, „apró szépséghiba”, ezúttal ajtó-ablak ziccerben szolgálták ki hazai részről Christopher Brownt, aki aztán közelről nem hibázott. A végjáték a fehérváriaké volt, akik fórban is játszhattak, de újabb gól nem született (1–1). Az első harmadot dudaszó pillanatát követő századmásodpercben leadott hazai lövés zárta, ami persze azonnal dulakodást eredményezett.
A második harmad 34. másodpercében emberhátrányban volt a Fehérvár, de Hári János már ziccerig vezette a hazaiak gyors akcióját, majd lőtt gólt. Lendületben maradt a vendéglátó, különösen az első sor volt aktív, Hárival és a nyári igazolás Sebők Balázzsal, de a befejezés rendre a támadó trió harmadik tagjára, Anze Kuraltra jött ki, ő pedig sorra rontott. A hajrában emberelőnyben valóságos tűzijátékot rendezett a Fehérvár, de Arany Gergely bravúros védéseivel őrizte egygólos hátrányát az FTC (2–1).
A 44. percben Erdély Csanád kapu mögötti, passznak szánt, az eredményt tekintve viszont rafinált lövése kötött ki a ferencvárosi kapuban a vendégvédelem hathatós közreműködésével. Talpon maradt azonban az FTC, amely időnként támadást is vezetett, bár azokban ritkán volt kellő erő, így sokszor befejezésig sem jutottak a zöldek. A Fehérvár kétgólos előnye birtokában irányította a játékot, és lendülete a két szurkolótáborhoz hasonlóan nem lankadt. Az 54. percben védés a bal szélre lecsorgó korongot éles szögből Tyson Helgesen váltotta gólra, és csökkentette minimálisra a különbséget. Az utolsó percben a vendégcsapat levitte a kapusát, de rövid korongbirtoklásra futotta az erejéből, lövésre és egyenlítésre már nem, az eredmény nem változott (3–2).
(Borítókép: Hydro Fehérvár AV19 – Ferencváros mérkőzés 2024. szeptember 17-én. Fotó: Vörös Dávid / MJSZ)