A szegedi kajak-kenu világbajnokságon a magyar válogatott jól szerepelt, megőrizte vezető helyét a világban, de a sikereket árnyalja is néhány dolog. Értékeltük a sportág helyzetét alig egy évvel az olimpia előtt.
A szegedi világbajnokság csütörtöki versenynapján sokkhatással ért fel a mérlegelés, amikor a végső győzelemre is esélyes Kárász–Kozák női párost kizárták 500 méteren, mert 75 dekával könnyebb volt a hajójuk a megengedettnél. Ha ez a kizárás nincs, a magyar csapat mérlege még szebb, és egy olimpiai hellyel is több jöhetett volna össze.
A kvótáknak azért van jelentőségük, mert
a jövő évi tokiói olimpián már két magyar női páros indulhat, egyesben is két induló lehet,
és minél több kvóta van, annál kényelmesebben lehet variálni az induló egységeket, hogy még jobbak legyenek, hogy még eredményesebben szerepeljenek.
Maradjunk azért még a mostani szereplésnél.
Kopasz Bálint olyan aranyérmet szerzett meg, amire 22 éve vártunk. Ő pontosan akkor született, amikor Storcz Botond világbajnok volt 1997-ben. Hatalmas dolognak tartja, hogy egy háromszoros olimpiai bajnok után az ő neve következik.
Aki az egyes ezer méteren nyer, arra a kajakkirály jelzőt szokták használni nemcsak itthon, hanem szerte a világban.
Kopasz feltűnéséig ez egy perifériára szorult szám volt, nem tartottuk a világgal a lépést, nagyon sokszor hiányoztak a magyarok a világbajnoki, illetve olimpiai döntőkből.
Ezt az űrt most évekig betöltheti Kopasz, aki már ott volt Rióban is, de 18 évesen nem volt szerencséje, lemaradt a fináléról, most viszont már célpontként érkezik a következő olimpiára. A cseh Dostal és a portugál Pimenta már rá vadászik, ők szeretnék megelőzni a magyart, aki tavasszal Algyőről Győrbe igazolt. Kopasz minden versenyt megnyert idén, így is tervezte. Nem esett ugyanis jól neki a tavalyi negyedik hely, és mindez extra motivációt is adott neki.
Nem szeretném kimondani, hogy aranyért megyek Tokióba, mert fő a szerénység és az alázatos munka,
amit addig el kell végezni. Keményen fogok dolgozni az arany után is. Természetesen nem hátrány a mostani győzelem, előnnyel fogok indulni a riválisokkal szemben. A célom a dobogó. A következő öt napban el akarok engedni minden élsporttal kapcsolatos gondolatot. Az osztrák hegyekbe megyek, pihenek, túrázok, vízeséseket csodálok. Lesz egy nap kemény hegyi menet, de az aktív kikapcsolódás tölti ki a napjaimat, majd szeptember másodikán elindulok Japánban, megnézem az előolimpián, mi vár ránk egy év múlva. Minden érdekel, a magas páratartalom, a meleg. És persze az étkezés is.”
Kopasz esetében az étkezés azért rendkívüli fontosságú, mert neki nincsenek olyan izmai, mint a riválisainak. De tudja, hogy a helyes étrenddel tizedeket lehet nyerni.
A szövetség dietetikusa hetente étrendet ír számára, pontosan kiszámolja, mennyi szénhidrát, mennyi fehérje kell neki, és mennyi rostot kell bevinnie, amit ő aprólékosan és fegyelmezetten be is tart. A túl sok fehérje is problémát okozhat ugyanis. Hanyagolják a glutént, mert így lesz erősebb az immunrendszere. De az például, hogy milyen típusú szénhidrátot eszik, hadititok.
„Erősen érzékeny voltam a tejre, nem olvasok jókat róla. Sok gyümölcsre, sok zöldségre van szükségem.
Annyit elárulhatok, hogy a reggelim zabból áll, és érzem is teljesítményfokozó hatását, szeretem is.
Kopaszt az édesanyja, Demeter Irén készítette fel, aki anno nem volt olimpián, de a válogatott kerethez tartozott.
A legfontosabb dolguk az volt, hogy a portugál Pimenta erős utazósebességét tudja tartani Kopasz, ne kerüljön nagy hátrányba, majd az utolsó 200 méteren még tudjon újítani, legyen ereje, robbanékonysága, hogy eldöntse a versenyt. Minden edzésen gyakorolta, hogyan tudja megtörni a címvédő portugált. Már az Európa-játékokon sikerült ez neki június végén, és ez csak fokozta önbizalmát.
Édesanyja rengeteget dolgozik a sikeréért, ő főzi a speciális ételeket, emellett olyan edzésterveket ír neki, ami nem túl megterhelő, de azért hasznos, sebessége lesz tőle az utolsó, legfontosabb szakaszra.
Párosra egyelőre nem lát esélyt, mert nincs senki olyan a hazai mezőnyben, aki tudná vele tartani a lépést.
A férfi kajakban nagy pozitívum volt még, hogy a négyes az ötödik helyével ott lehet az olimpián, kevéssel, 14 századdal maradtak le a bronzról. A 41 éves, háromszoros olimpiai bajnok Kammerer Zoltán nyolcadik helye nem volt elég olimpiai kvótára, de nekivág, hogy ott lehessen ő is jövőre Tokióban.
A női négyes megingathatatlanul uralja Európát, ezt is megállapíthattuk Szegeden.
Az elmúlt tíz évben egyszer kaptak ki, ebben az olimpiai ciklusban még veretlenek. Az előző két olimpián is nyertek. Ezek után abszolút favoritnak tekinthetőek Tokióban.
„Nem baj, ha aranyra számítanak tőlünk, mert mi is sokat várunk el magunktól, mi is azért szeretünk olimpiára menni, hogy a maximumot kihozzuk magunkból” – mondta Csipes Tamara, aki a négyes mellett ezer egyesben is nyert egy aranyat, megközelíteni sem tudták a riválisai, igaz, az a szám nem szerepel az olimpiai programban.
A mostani négyesben a 19 éves Gazsó Dorka volt a vezérevezős, amiben volt kockázat, nehogy elvigye a szíve, ahogy néhány edzésen megtörtént. Legjobb arcát a döntőben, a legfontosabb pillanatban mutatta az egység.
„Anyukámnak van egy babonája, ha ő ott van a versenyen, akkor nekem nem sikerül jól. Ezen is átléptünk szerencsére.
Három évvel ezelőtt azt mondtam magamnak, olyan versenyző szeretnék lenni, mint amilyen most vagyok. Hatalmas nagy átváltozás volt az elmúlt három év, és a csúcspont még csak most jön.
Mára az egyik legtapasztaltabb versenyző vagyok. Ugyanarra a polcra kerülnek az aranyak, két sütemény közül sem lehet eldönteni, melyik a finomabb” – ezek már Medveczky Erika szavai, akinek szintén volt egy másik aranya a négyesen kívül.
Jövőre az olimpiai program lehetővé teszi, hogy az ötszörös olimpiai bajnok Kozák Danuta is bekerüljön a hajóba, és már a májusi válogatókon nagyon nagy harc lesz. Könnyen előfordulhat, hogy valaki kimarad a korábbi évek sikeres egységeiből.
Kozák hullámzó évnek nevezte a mostanit, pontosabban erre finomított, mert először a kálvária kifejezést használta. A felkészülési időszakban volt egy olyan betegsége, amikor bő egy héten át az ágyat nyomta magas lázzal. Utána úgy érezte, hogy szinte a nulláról kell folytatnia a felkészülést.
Tavaly a szülése után három arannyal tért vissza, áprilisban arról beszéltünk, hogy kimondani könnyű, hogy ez a teljesítmény megismételhető. Akkor játszott a mezőnnyel, nem tudta, mire lesz elég az ereje, idén egy bronz jött össze neki, aminek azért nem tudott teljesen örülni, mert a rajtot elrontotta. Nem úgy szállt ki a hajóból, hogy nincs benne több.
„Lelki terhet raktam magamra. Túl nagy elvárások voltak önmagammal szemben, amiket önmagamnak határoztam meg. Volt, hogy elkaptam a fonalat alatt, de volt, amikor nagyon nem ment.
Az agyamat kikapcsolni, valahogy máshogy, ez lesz a következő időszak legfontosabb feladata, valamint a feltöltődés
– magyarázta a 32 éves Kozák.
A nála két évvel fiatalabb, új-zélandi Lisa Carrington bomba formában versenyzett, kétszázon is imponáló előnnyel nyert, ötszázon sem lehetett megközelíteni. Nem lehet más a cél, mint a visszavágás jövőre.
A kenusok közt a nőknél az ezüstérmes páros nagyon örült a második helynek, végig mosolygósak voltak, noha a kanadaiak kizárása után lehetett abban hinni, hogy sikerülhet egy történelmi aranyat megszerezni. A kínaiak (Szun és Hszu) azonban sokkal jobbak voltak, nem a semmiből került elő a párosuk, már a világkupákon is jól mentek.
Takács Kincső és Balla Virág ettől még éremesélyes az olimpián, és mivel először lesz a női kenu a programban, ott is történelmet írhatnak.
A férfi kenuban nem túl kedvező a kép, nem igazán látszik az előrelépés. Hüttner Csaba kapitány nem véletlenül mondta, hogy amikor ő versenyzett, 3:30-as időre voltak képesek párosban, most ennyit nem tud magyar egység. Pedig az akkori körülmények, az akkori technika nem összehasonlítható a maival. Az általa említett idővel döntőbe lehetett volna jutni Szegeden.
Párosban nem volt európai a dobogón – Kína, Kuba, Brazília vitte el az érmeket –, ami azt jelzi, hogy a földrész is kisebb mélyponton van, de a sorokat még most sem késő rendezni, hogy ne a szakmai féltékenység, hanem inkább az összetartás kísérje az olimpiáig hátralévő időszakot.
(Borítókép: A győztes Gazsó Alida Dóra Csipes Tamara Medveczky Erika és Bodonyi Dóra (b-j) a női kajak négyesek 500 méteres versenyének döntőjében a szegedi kajak-kenu világbajnokságon 2019. augusztus 25-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)