Újabb taggal bővült a kajak-kenu sport mesteredzőinek létszáma, kedden kora délután ünnepélyes keretek között – 53.-ként – Hüttner Csaba szövetségi kapitány neve is felkerült a márványtáblára. Az eseményen díjazták az év sportolóit is a szakágon belül.
Elsőként Schmidt Gábor, a Honvédelmi Minisztérium sportigazgatási és -fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkára, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke méltatta a díjazottat, meg egy kicsit viccelődött is vele, az ünnepélyen megjelent nagy létszámú közönség nevetését kiváltva. Majd kicsit komolyabbra fordította a szót, és hosszasan ismertette kettejük barátságának kialakulását. Anekdota anekdota hátán jött, majd sor került az ünnepélyes beiktatásra is:
„Négy világbajnoki címmel és több olimpiai részvétellel a sportolók tábláján is helye lehetne, s bár ennek az előírása nagyon szigorú, szerencsére a három tábla egyikére hamarosan felkerülhet. Hütinek az élete a kajak-kenu sport, és nemcsak születése óta, hanem visszamenőleg is mindent tud a sportágról, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy mindig támogatni tudta az utánpótlást is, ahonnan számos későbbi élsportoló került ki. Amikor átvette Storcz Botondtól a stafétát, ugyanezt folytatta. Minden mérföldkőnél ott van, mindenkinek segít mindenben, ami legalább akkora tevékenység, mintha ott ülne végig egy motoros csónakban. Ez arra predesztinálja, hogy ott legyen a neve a táblán mint mesteredző” – tért ki a díjazásra Schmidt Gábor.
Ezt követően az ünnepelt vette át a szót:
Nagyon szépen köszönöm ezt a megtiszteltetést, hogy bármelyik táblán is rajta lehetek. Jobban szeretek mást méltatni, mint hogy engem méltassanak. Nagyon jó érzés, hogy ha egyszer itt hagyom a sportágat (bár ígérem, nem fogom, amíg élek), akkor hagyok itt valamit. Ez nem az én érdemem, hanem az edzők és a kajak-kenu sport érdeme, hogy én ide kerülhettem. Az eddigi legemlékezetesebb pillanat? Ezt nehéz megfogalmazni, de ha egyet ki kell választani: az előző generációban nem volt meg a lehetőség, hogy egyesben ketten is indulhassanak az olimpián, de az, hogy Tokióban a két legjobb versenyző ott volt a dobogó tetején, valamint a további remek magyar ötkarikás eredményeket megélni sportági vezetőként remek volt
– mondta Hüttner Csaba mesteredző, a magyar gyorsasági kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya.
Az ünnepségen részt vett dr. Schmidt Ádám, a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkára, aki azzal kezdte, hogy a sportág kiemelt szerepet tölt be az életében.
„Mint a legtöbb olimpiai sportágban, itt is a kvótaszerzés volt a központban. Volt szerencsém meglátogatni a csapat egy részét a duisburgi világbajnokság előtt, és egy motoros csónakban nézhettem a férfi kajaknégyes edzését. Addig nagyon izgultam, aztán megnyugtattak, hogy minden a legnagyobb rendben lesz. Mindenkinek nagyon szurkoltunk, de a négyes szereplését az atlétikai világbajnokság alatt külön néztük laptopon. 15 kvótát sikerült szerezni, amihez külön gratulálunk”
– mondta dr. Schmidt Ádám, majd méltatta a sportág maratoni és utánpótlás-eredményeit, valamint a szövetség olyan sikeres rendezéseit, mint a Balaton- vagy a Tisza-tó-átevezés.
Remélem, a 2024-es év sem lesz kevésbé sikeres, mint az idei volt, mert akkor nagyon boldogan fogunk itt állni
– tette hozzá.
Emellett a hagyományokhoz híven idén is díjazták a sportágban az év legjobbjait a gyorsasági, a para, az utánpótlás és a maraton szakágakban, összesen 18 kategóriában.
Elsőként a maratoni szakág képviselőit emelték ki, miután mindkét idei főversenyen Magyarország zárt az éremtáblázat első helyén. A kenusok között a hölgyeknél Kisbán Zsófiát, a férfiaknál Kövér Mártont díjazták, a kajakozók mezőnyében Kiszli Vanda és Kolozsvári Brúnó diadalmaskodott, a trénereknél pedig Gannoruwa Levente lett a legjobb.
A kiemelkedően teljesítő utánpótlásban Fürdök Gábor volt a legjobb edző, Kiss Ágnes Anna és Juhász István Dávid a legjobb kenus, Szegedi Angelina Judit és Kollek Bálint pedig a legjobb kajakos.
A paraszakágban négy kvóta jött össze idén, amivel felülteljesítettük az előzetes reményeket (3). Az edzők között Pruzsina Istvánt ismerték el, a hölgyeknél Varga Katalin, a férfiaknál pedig Kiss Péter Pál lett az év sportolója.
A gyorsasági szakágban az olimpiai kvótaszerzés volt a fő, a 18-ből 15 már meg is van, amivel még a korábbi szegedi termést is túlszárnyalták. Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, kétszeres olimpiai bajnok Hüvös Viktornak, a kajaknégyes trénerének adta át az év edzője díjat, a női kenusoknál holtversenyben nyert Bragato Giada és Nagy Bianka, a férfiaknál az ugyancsak kvótát szerző Adolf Balázs volt a legjobb.
A kajakozóknál a hölgyeknél Csipes Tamarát díjazták, aki kvótát szerzett négyesben, egyesben pedig bronzérmes lett Duisburgban.
Az év férfi kajakosa pedig természetesen Nádas Bence lett, aki a négyessel és a párossal is ezüstérmes, egyben kvótaszerző lett.